NB I

Ünnepel a klubhűség mintaképe

A harmincadik születésnapjához érkező Kanta József neve mára összeforrt a kék-fehér klubbal.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Március 24-én, hétfőn ünnepli harmincadik születésnapját az MTK karmestere, Kanta József. A háromszoros magyar válogatott középpályás 16 éve a fővárosi kék-fehérek futballistája, és azon kevesek közé tartozik, akiről elmondható, hogy a klubhűség mintaképe. A Rangadó.hu ezzel az összeállítással köszönti a játékost.

A kezdetek

Kanta József tíz évesen szülővárosában, Ajkán kezdett futballozni, négy évet töltött a serdülőcsapatban. Már akkoriban is kiemelkedett társai közül bámulatos játékintelligenciájával, így nem meglepő, hogy 1998-ban az MTK kivetette hálóját a fiatal futballistára, aki azután az agárdi Sándor Károly Akadémiára került.

Az első széria

Az akadémia egyedülálló kezdeményezésnek számított Magyarországon. Ha egy fiatal srác bekerült a kék-fehérek utánpótlás programjába, akkor biztos volt, hogy bujkál benne valami. A legendás utánpótlásáról ismert intézmény első korosztálya olyan futballistákat adott az országnak, mint Juhász Roland, Buzsáky Ákos, Czvitkovics Péter, vagy éppen Kanta Szabolcs, az MTK csapatkapitányának bátyja, aki már ellenfélként is szembenézett Józseffel.

– Nagyon jó volt testközelből átélni, hogy Józsi mennyire jó játékos, igazi motorja a csapatának. Érzékelhető volt a játékán a magabiztosság – mondta egy edzőmeccs után Kanta Szabolcs.

Felnőtt futball a másodosztályban

Az MTK-nak a kétezres évek elején az NB II-es Bodajk volt a fiókcsapata. Sok tehetséges fiatal kapott szerepet a másodosztályban, hogy bontogathassák a szárnyukat, és beleedződhessenek a felnőtt futballba. A két klub közti együttműködés eredményeként a Bodajk az NB II egyik meghatározó csapata lett, ahol olyan játékosok fordultak meg, mint Fülöp Márton vagy Balogh Béla. Kanta József két szezont húzott le ott kölcsönjátékosként. Első évében, 19 évesen 29 meccsen 24 gólt szerzett, és megválasztották a csapat legjobbjának. Második szezonjában, 2003-ban Kanta József vezérletével a Bodajk kiütötte a Magyar Kupából a Győri ETO gárdáját és a PMFC-t is. A negyeddöntőben a Ferencváros parancsolt megálljt a fiatal erőkből álló csapatnak. Két év másodosztály után Garami József bizalmat szavazott Kanta Józsefnek, és felvitte az MTK felnőtt keretébe.

Tíz éve az élvonalban

2004. augusztus 7-én az MTK–Sopron bajnoki nyitómérkőzésen bátyjával, Kanta Szabolccsal együtt mutatkozott be a magyar élvonalban, amelyen a debütáló Kanta József szabadrúgásból szerezte meg a vezetést. A találkozó a kék-fehérek 3-0-s győzelmével zárult. Első élvonalbeli szezonjában 27 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, nyolc gólt szerzett, csapatával bronzérmes lett.

A 2005–2006-os szezont kitűnő formában kezdő MTK feltartóztathatatlannak tűnt, első tíz mérkőzésükből hetet megnyert. Kanta József a Lombard FC Pápa ellen duplázni is tudott.

Az ifjú karmester irányította kék-fehér alakulat a második helyen zárta az őszi szezont. Tavasszal hazai pályán 6-3-ra legyőzték a Zalaegerszeget, Kanta ezen a mérkőzésen jegyezte első mesterhármasát. Közel egy hónappal később csatárként volt a mérkőzés hőse, klasszikus mesterhármasával nagymértékben hozzájárult a Győri ETO elleni 5-2-es sikerhez. A szezon során többször is kiemelkedő, gólerős játékot nyújtó Kanta 24 mérkőzésen szerzett 18 találatával a góllövőlista harmadik helyén végzett. A számára sikeres bajnoki évadot követően a szurkolók az év játékosának választották, majd az MLSZ Puskás Ferenc-díjjal jutalmazta, ami a legjobb 21 éven aluli játékost illette meg a bajnokságban.

A 2006–2007-es szezonban Kanta József már az MTK első számú húzóembere lett. Az idény során 27 meccsen 16 gólt szerzett, ezzel az MTK házi gólkirálya és a góllövőlista harmadik helyezettje lett, a bajnokságban ezüstéremig jutott.

A következő évad az egyéni sikerek után meghozta az első bajnoki trófeát is Kanta Józsefnek. Az MTK huszáros hajrával, két ponttal megelőzte a DVSC-t, ezzel Garami József fiatal csapata nagy meglepetésre megnyerte a bajnokságot. Kanta József 25 mérkőzésen 12 góllal járult hozzá a sikerhez, és az év végén megkapta a Bozsik-díjat, ami az NB I legjobb labdarúgójának járt.

A 2008–2009-es szezon Kanta számára rosszul kezdődött. Egy felkészülési mérkőzésen térdsérülést szenvedett, így nem állhatott Garami József rendelkezésére az idény kezdetén. A felépülés a vártnál lassabban zajlott, így a teljes őszi szezont kénytelen volt kihagyni.

A folytatásban az MTK már nagyrészt az utánpótlás-nevelésre fektette a hangsúlyt, így Garami Józsefnek nem lehettek bajnoki álmai. A kék-fehérek így is odaértek hatodik helyre a bajnokságban, és Kanta József rutinja is egyre nagyobb szerepet kapott.

A 2010–2011-es bajnokság igazi hideg zuhany volt minden MTK-szurkolónak. A fiatal csapat parádés őszi szezont produkált, így Kanta József akár újabb bajnok címről is álmozhatott. Viszont egy borzalmas tavasz során szinte minden mérkőzésüket elvesztették, így kiestek az NB I-ből.

A klubhűség mintaképe

Kanta József lassan egy évtizede az MTK és az NB I egyik legjobb játékosa. Amikor kiestek az élvonalból, szinte mindegyik magyar klub tárt karokkal várta volna a karmestert. Ő mégis úgy érezte, kötelessége maradnia. Tíz év után visszatért az NB II-be, és vezérletével az MTK magabiztosan visszajutott az élvonalba. Ritka példa, de ékes bizonyítéka annak, hogy vannak még vannak játékosok, akiknek a címer is fontos, nem csak az anyagiak.

Az elveszett válogatott meghívó

Kanta József lassan egy évtizede az NB I egyik legmeghatározóbb játékosa. Technikai képzettségét mindenhol elismerik, és nincs olyan szurkoló az NB I-ben, aki nemet mondana Kanta Józsefre szeretett csapatában. Az eredményeket látva furcsa leírni, hogy a magyar válogatottban az elmúlt évtizedben túlkínálat volt irányítókból, ezért Kanta Józsefnek csak három alkalommal adatott meg, hogy magára ölthesse a címeres mezt.

Olvasói sztorik