Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A Lombard Pápa szombati, debreceni pontszerzése (2-2) nem csak a két gólt hozó hajráról, és a vélt vagy valós játékvezetői tévedésekről marad emlékezetes, hanem arról is, hogy a vendégek rutinos csatára, Kenesei Krisztián négyszázadik alkalommal lépett pályára az NB I-ben. És ha már becserélték, nem múlhatott el gól nélkül a jubileum!
Pályafutása korábbi szakaszaiban az MTK, a Győri ETO, a Zalaegerszeg, a Vasas és a Haladás csapatát erősítette, illetve Kínában és Olaszországban is megfordult. A magyar válogatottban 29 almalommal szerepelt. Bajnoki címet és Magyar Kupát egyaránt háromszor nyert, 2003-ban pedig gólkirály volt.
A pápai küldöttség a szombati bajnoki találkozó után nem tért haza, hanem Nyíregyházára költözött, hiszen kedden a Kisvárda otthonában játszik kupameccset. A Lombard programja meglehetősen feszített, ugyanis pénteken már ismét bajnoki mérkőzés vár a társaságra. A Rangadó.hu érdeklődésére Kenesei Krisztián a fizikai állapotáról elmondta, valamije mindig fáj, de ehhez húsz év után, ennyi idősen hozzá kell szoknia.
– Stílszerűen ünnepeltek, hiszen góllal koronázta meg a jubileumot, a csapat pedig pontot szerzett.
– Nagyszerű érzés volt! A szünetben mondtam a pályaedzőnknek, ha góllal tudom megünnepelni a négyszázadik meccsemet, akkor hazáig futok! Aztán a lefújás után nevettünk ezen, mert nemhogy hazáig, öt méterig sem tudtam volna futni, ezért mondtam, hogy dobjuk ezt a témát, de annak nagyon örültem, hogy pontot tudtunk szerezni – mesélte Kenesei.
– Ha ilyen hajrára képesek, akkor minek tudhatóak be a közelmúltbeli vereségek?
– Többször előfordult hogy szerencsénk sem volt. A Videoton ellen sem játszottunk rosszul, de kaptunk az elején két gólt. A Ferencváros ellen szintén nem voltunk rosszak, mégis vereséget szenvedtünk, Győrben sem volt probléma a játékunkkal, de az ETO két perc alatt lerendezte a meccset. Szóval nem játszottunk alárendelt szerepet, és most végre megfordult a korábbi tendencia, bízunk benne, hogy ez így is marad.
– A közelmúltban már a négyszázas szám bűvöletében élt?
– Foglalkoztam vele, tudtam, hogy közeledik. Óriási dolognak tartom, pláne, hogy három évet töltöttem külföldön, és nem egy sérülésem volt. Legalább egy teljes szezont ki kellett hagynom sérülések miatt, ha nem többet. Tudom, hogy többeknek összejött már ez a meccsszám a mai mezőnyből. Az volt az egyik célom, hogy ezt elérjem. Ha viccelni akarok, azt mondom: innentől már minden mérkőzés ajándék, de ez nem komoly, mert szeretnék még jó néhány alkalommal játszani.
– A korábbi jubileumokra emlékszik?
– A háromszázötvenedikre igen, mert az közeli. A Haladásban játszottam, a Kaposvár ellen. Az nem sikerült ilyen jól, mert gyengén játszottam, de nyertünk. Az ötvenedik az MTK-ban volt, és talán a századik is. Mindegyiknek megvan a varázsa. Ez a mostani tényleg parádésra sikeredett, hiszen gólt rúgtam, és nem is kaptunk ki.
– Ha már a sérüléseket említette: hogy van mostanság az egészsége?
– Nagyjából rendben vagyok. Valami mindig fáj, de ehhez húsz év után, ennyi idősen hozzá kell szokni.
– Mennyi időt bír a pályán?
– Ez mindig változó. Most játszottam majdnem harminc percet, az előző fordulóban, az MTK ellen viszont végig a pályán voltam. Vannak periódusok, amikor jobban érzem magam, máskor kevesebbet bírok. Kezdőként is tudok játszani, azt pedig úgyis a meccs dönti el, mennyit töltök a pályán. De mivel már jócskán benne vagyok a korban, ezzel csínján kell bánni, ám a mester nagyon korrektül áll hozzám, próbál óvni az edzőmunka és a csapatösszeállítás során is.
Végh Zoltán a rekorder
Több mint húsz játékos rendelkezik 400 fölötti mérkőzésszámmal a magyar NB I történetében. A csúcstartó Végh Zoltán: a Győr, a BVSC, a Vasas, az MTK, a Videoton és a Ferencváros egykori kapusa 570 meccsen védett. Az élmezőny tagja Kuttor Attila, Illés Béla, Szusza Ferenc, Kocsárdi Gergely, Bozsik József, Komjáti András és Fazekas László is. A jelenleg is aktív labdarúgók közül Dombi Tibor, Szűcs Lajos, Tököli Attila és Kenesei Krisztián lépte át a négyszázas álomhatárt.
