Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
„Az, hogy nekem 25 évesen és 17 válogatottsággal kell ideülnöm és ezt elmondanom, az tükrözi a magyar focinkat.”
Ezekkel a szavakkal nyitott a Schalke csatára az Andorra elleni mérkőzést megelőző sajtótájékoztatón. A magyar válogatott támadója szerint a futballszerető embereket itthon tíz-húsz éve átverik, ugyanis olyan célokat fogalmaznak meg, amelyek nem reálisak.
Szalai kitért azokra a szakemberekre is, akik a válogatott kapcsán rendre kinyilvánítják véleményüket a különböző sportműsorokban és napilapokban.
– Megdöbbentő, hogy ilyenkor a szakemberek egymás hátába kést döfve mutogatnak a másikra. Mindenki megmondja, hogy hol a hiba, a másik háta mögött.
A feldúltan nyilatkozó támadó a fiatal tehetségek nevelését hiányolta.
– Mondjanak nekem egy olyan játékost, aki évek óta topcsapatokban teljesít hétről-hétre! Mondjanak nekem egy olyan edzőt is, aki az elmúlt húsz évben bármit is letett a topligákban az asztalra. Nem tudunk egy ilyen tehetséget felmutatni, akit kinevelt volna a magyar foci. A mi játékosaink másodosztályban, Hollandiában vagy Oroszországban fociznak.
Szalai szerint csak akkor indulhat meg a magyar futball fejlődése, ha elszánt és szakmailag felkészült szakemberek irányítják a munkát.
– Annyira le vagyunk maradva a képzésben, hogy az valami elképesztő! Az elszántság és a fejlődni akarás hiányzik. Aki tanulni akar, az nézze meg, hogyan működnek az európai topcsapatok. Ebből fog a magyar válogatott élni. Nem most, huszonöt-huszonhét évesen fogunk megtanulni futballozni.
Szalai Ádám nyolc percig beszélt, majd úgy volt, hogy kérdésekre nem válaszol, de meglepő nyíltsággal nézett szembe az újságírók hadával.
– Azért a nyolc-egy nem tükrözi a focinkat! Vagy igen?
– Nem megsértve senkit, de megnézte valaki a válogatottunk és a hollandok összeállítását? Értékekben, tapasztalatban, játszott percekben, hogy miképpen fejlődött? Ezt nem lehet összehasonlítani. Ég és föld! A magyar válogatottnak is szüksége van egy olyan szövetségi kapitányra, aki kőkeményen a fejünkbe veri a profi foci elvárásait.
– Évek óta járok haza a válogatottba, és ez van a fejemben. Nyűglődés számomra, ha elolvasok egy-két riportot a mérkőzés után, amikor azt olvasom, hogy „nem volt szerencsénk”. Ne hülyítsük már egymást, komolyan!
– Tudja, mi a megoldás?
– Játékosok nélkül nagyon nehéz lesz ezt összerakni. Egyetlen emberrel nem találkoztam még, aki ki merne állni és változtatni. Olyan intézkedésekre van szükség, amivel tehetséges gyerekek, hozzáértő szakértők kinevelése minél gyorsabban mehet.
