Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A Ferencváros szívinfarktuson átesett, és továbbra is mélyaltatásban tartott játékosáról, Akeem Adamsről mostanában sokan nyilatkoznak, a Sport TV viszont megszólaltatott egy olyan embert, aki valóban érdemi információval rendelkezik a 22 éves trinidadi labdarúgó állapotáról. Dr. Szelid Zsolt László, az FTC orvosi stábjának a tagja, és a Nemzeti Sportközpontok vezető kardiológusa elmondta, örülni kell, ha nem lép fel egy súlyos fertőzés, vagy bármilyen komplikáció.
– Jelenleg műszívkezelésen van a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikáján, és az intenzív kezelés maximális ellátását kapja. Az állapota jelenleg ennek megfelelően a műszívkeringéstől függ, és gyakorlatilag a körülményekhez képest megfelelőnek mondható – mondta Dr. Szelid Zsolt.
– Mi lehet a következő lépés? Milyenek az esélyek, és mire van esélye?
– Tudni kell, hogy Akeem nagyon súlyos szívinfarktust szenvedett el, gyakorlatilag majdnem az egész balkamrára kiterjedően, ami a szisztémás kamra a szívben. Ezért szorult erre a nagyon speciális eljárásra, a műszívkezelésre. A kezelőorvosai fogják eldönteni, hogy mi a következő lépés. Amennyiben a szívfunkció nem tér magához, akkor további lépés lehet a másfajta műszív, vagy adott esetben szóba jöhet a szívtranszplantáció is.
– Az orvosok azt nyilatkozták, hogy harminc-ötven százalék esélyt adnak az életben maradására, és hogy minél tovább haladunk előre az időben, annál kisebb az esélye. Ez miért van?
– Nem tudom, ezt ki nyilatkozta. Azt tudni kell, hogy Adams a megfelelő orvosi ellátás hiányában ma már nem lenne életben. Ez akkor is így lett volna, ha nem a megfelelő helyen, nem a megfelelő ellátást kapja. Ez olyan komplex dolog, amit éppen a FIFA Medical Centre of Excellence program keretében próbálunk megvalósítani. Ennek a keretében került ő ilyen ellátásra, és jelenleg is ennek köszönhető, hogy életben van. Azt, hogy mennyi esélye van a túlélésre, ezzel együtt kell értelmezni. Olyan szívinfarktust szenvedett el, hogy műszívkezelés nélkül már nem élne. Úgy gondolom, az ő esélyei arra, hogy valamilyen módon sikeresen elhagyja a kórházat, még mindig olyan harminc-negyven százalék körüli. Azzal kapcsolatban, hogy javul vagy romlik-e az esélye a napok előrehaladtával: mindenképp örülni kell, ha adott esetben nem lép fel nála egy súlyos fertőzés, vagy a műszívnek bármilyen tromboembolikus komplikációja. Ha haladunk előre az időben, és nem rossz híreket kapunk, akkor azért picit a jobbik irányba billenhet ez a mérleg, de az állapota természetesen továbbra is nagyon súlyos.
– A leigazolásakor nyilván megvizsgálták. Akkor miért nem derülhetett ki, hogy baj van? A másik dolog, hogy vajon az élsport veszélyes ilyen szempontból, vagy egy genetikailag adott dologról van szó, amit az élsport ront? Hogyan lehet ezt kiszűrni?
– Az élsport és a hirtelen szívhalál kapcsolatát már sokan, sokféle módon kutatták. Az nagyon valószínű, hogy ha egy ilyen fiatalember, akinek koszorúér-betegsége van, teljesen nyugodt, terhelésmentes életet élne, akkor nem kapott volna szívinfarktust. Nyilvánvalóan az élsport fokozottan előhozza a már meglévő kóros állapotokat. Az ő esetében ez a meglévő koszorúér-plakk, ami nem okozott szűkületet, nagy valószínűséggel már évek óta kifejlődött. A szűrővizsgálatok kapcsán a FIFA és az UEFA is egyre inkább arra hajtja a klubokat, hogy betartsák a protokollokat. A Ferencvárosnál is több hónapja kezdtük azt a rendszert kiépíteni, hogy teljesen ezeknek az elvárásoknak megfelelően töltetjük ki a kérdőíveket a játékosokkal, és a fizikális vizsgálatokat is ennek megfelelően végezzük el, sőt szívultrahangot is végzünk, ami a Bajnokok Ligája vizsgálati protokolljának a része. Ezek a szűrővizsgálatok jó hatékonysággal működnek, de ezt persze idézőjelbe kell tenni, hiszen az összes hirtelen szívhalálokoknak a nyolcvanöt százalékát tudják felderíteni ezek a vizsgálatok. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kérdőív kitöltésére is precízen válaszoljanak. Akeem esetében is feltettük ezeket a kérdéseket, hogy hirtelen halált halt-e bárki is a családban. Kiderült, hogy az édesapja hirtelen halállal hunyt el. Erre a kérdésre ő nemmel válaszolt, tehát nagyon fontos, és ez egy üzenet a játékosoknak, hogy ezeket a kérdéseket azért alkották meg, hogy egyszerű módszerekkel, jó hatékonysággal ki tudják szűrni, hogy baj van-e. Ha igen, akkor speciális vizsgálatokkal lehetne tovább menni.
– Ha egy élsportolónál nem fedeznek fel semmilyen problémát az alapvizsgálatok során, akkor mi az a pillanat, amikor el kell kezdeni gyanakodni arra, hogy valami gond mégis lehet?
– A harmincöt éves kor egy fontos határvonal a sportirodalomban. A harmincöt éves kor alatti játékosok hirtelen szívhalálokai egészen mások, mint harmincöt év felettieké. A bizonyítottan hirtelen szívhalált halt játékosok közül harmincöt év alatt, ez a koszorúér-eredetű hirtelen szívhalál körülbelül három százaléka az okoknak. Magyarul az ő betegsége nagyon ritka ebben az életkorban.
– Másfajta szűrővizsgálatot kell végezni harmincöt év alatt, mint harmincöt év felett?
– Harmincöt év alatti játékosoknál ezért van ez a kérdőív, az EKG, valamint ez a szívultrahang, mert az ő hatvan százalékuk kóros szívizom-vastagodásban hal meg, ami lehet öröklött, vagy egyénileg kialakult. Rengeteg ok lehet, ami látszik strukturálisan a szívultrahangon. Ezeket a szűrővizsgálatokat ezért alkották meg így, hogy a harmincöt év alatti sportolókra fókuszálnak.
– Szó volt róla, hogy a labdarúgó akadémistákat hamarosan meg fogják vizsgálni, illetve a Nemzeti Sportközpontokban fiatal sportolókat is fognak tudni szűrni. Ott mit fognak nézni?
– A magyar labdarúgó akadémisták szűrővizsgálatára a közeljövőben sor kerül. Itt olyan vizsgálatok lesznek, amelyek a FIFA és az UEFA ajánlásával történnek. Családi és egyéni analízis-kérdőívek, szívultrahang- és EKG-vizsgálat is lesz.
– Van olyan iránya a tudományos kutatásoknak, amely elősegítheti azt, hogy még néhány vizsgálattal még jobb találati arány legyen?
– Vizsgálatok léteznek arra vonatkozóan, hogy jobb találati aránya legyen ezeknek a szűréseknek. A probléma inkább az, hogy a szűrés viszonylag egyszerű vizsgálati módszereket kell, hogy alkalmazzon, hiszen több százezer sportolóról van szó. Nem lehet mindenkinél speciális vizsgálatot elvégezni, holott ez nyilván jó lenne, de a szűrővizsgálatok pont arról szólnak, hogy viszonylag egyszerű módszereket alkalmaznak, és ha valami baj van, akkor lehessen ugrani. Vannak bizonyos markerek, amelyeket az irodalom kifejlesztett, amelyek az edzettség, túledzettség kérdésére fókuszálnak, és esetleg a hirtelen szívleállással is lehetnek kapcsolatban. Ezekről még megoszlanak a vélemények, de vannak ilyen kutatások.
