Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Hamarosan kezdődik az egycsoportossá alakított, 16 csapatos NB II küzdelemsorozata. Ebből az apropóból a Rangadó.hu hatrészes előzetest készített, amely a kilencvenes évek végének másodosztályába kalauzolja el az olvasót. Azért választottuk azt az időszakot, mert akkoriban is egycsoportos volt a liga, 1998-ban a Nyíregyháza, 1999-ben a Lombard FC Tatabánya, 2000-ben pedig a Videoton volt a bajnok.
Sorozatunk hatodik, befejező részében Zombori Zalán, a Videoton bajnokcsapatának oszlopos tagja emlékezik vissza az akkori szezon történéseire.
– Ha jól tudom, akkor rekordponttal nyertünk bajnokságot, és több, mint száz rúgott góllal szereztük meg az aranyérmet – kezdte a 38 éves Zombori, aki manapság már menedzserként tevékenykedik. – Az a szezon annyiban különbözött a mostani bajnokságtól, hogy akkoriban a Videoton és a Sopron kiemelkedett, és mindenféleképpen a feljutás volt a célja. Kettős harc folyt a feljutásért. A mostani helyzet ebből a szempontból kicsit kiszámíthatatlanabb, mert több együttes is fel akar kerülni. Csank mester volt abban az évben a vezetőedzőnk, én pedig az NB I-ből kerültem Székesfehérvárra. Eleinte azt hittem, ez egy picikét visszalépés lesz, de úgy gondolom, nagyon jó döntést hoztam. Remekül éreztem magam a gárdánál, megkaptam az edzőtől azt a bizalmat és azt a munkát, amely által újra fel tudtam magamat építeni.
Éppen ezért Zombori Zalán a mai napig vallja, hogy nagyon sokat köszönhet annak az időszaknak, amit Székesfehérváron töltött.
– Több játékostárssal a mai napig tartjuk a kapcsolatot, és ápoljuk a barátságot, elég csak Csató Sándor vagy Milinte Árpád nevét említenem – mesélte az egykori házi gólkirály. – Igazából az egész csapatot felsorolhatnám, egy nagyon szép időszakot éltünk át. Hazai pályán tudtuk megünnepelni a feljutást. Emlékszem, hogy még a régi stadion játékoskijárója feletti részen ünnepeltünk, a nézők bejöttek a pályára, és mindenféle relikviákat dobáltunk nekik. Nagyon jó hangulat volt, utána pedig elmentünk közösen vacsorázni, és nagyjából ennyi, hiszen azért nem egy NB I-es bajnoki aranyról volt szó. Örültünk, hogy feljutottunk, de ez elvárás is volt a csapattal szemben, hiszen a Videotonnak ez kötelező feladat volt. Utána együtt maradt a csapat, és az élvonalban is elég jól megálltuk a helyünket.
Az egyszeres magyar válogatott középpályás szerint megjósolhatatlan, hogy az előttünk álló NB II-es bajnokságban mely csapatok fognak harcolni a feljutást érő helyekért.
– Nagyon jó színvonalú bajnokságot várok. Anno ugye NB I/B-nek hívták a másodosztály küzdelmeit, és ez most jó kifejezés lenne, mert abszolút közelít az első osztályhoz – vélekedett Zombori. – Kevesebb csapat maradt, ezáltal csak a minőségi játékosok tudtak megmaradni, ez mindenképp jót fog tenni az NB II-nek. A különböző támogatásoknak köszönhetően stabilabbnak is tűnnek a klubok, és mondjuk nem csak kettő, hanem öt-hat csapat is pályázik az NB I-be kerülésre. Nagyon kiélezett harcra számítok, és annak ellenére, hogy teljesen képben vagyok, nem tudom megmondani, mely csapatok lesznek ott biztosan az élmezőnyben. Óriási küzdelem lesz sok csapat között, és hogy ki érhet oda a végén, az nagyon sok mindenen múlik. Biztos vagyok benne, hogy kiegyensúlyozott bajnokság lesz, de nyilván kettéválasztva úgy, hogy kik azok, akik az első helyekért fognak harcolni, és kik azok, akik a biztos bennmaradásért.
