NB II

Acélosabb mezőny, rangosabb meccsek

Szatke Zoltán az egyéniségek helyett a közösség erejében látja a nyíregyházi aranycsapat sikerének titkát.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Hamarosan kezdődik az egycsoportossá alakított, 16 csapatos NB II küzdelemsorozata. Ebből az apropóból a Rangadó.hu hatrészes előzetest készített, amely a kilencvenes évek végének másodosztályába kalauzolja el az olvasót. Azért választottuk azt az időszakot, mert akkoriban is egycsoportos volt a liga, 1998-ban a Nyíregyháza, 1999-ben a Lombard FC Tatabánya, 2000-ben pedig a Videoton volt a bajnok.

Sorozatunk második részében Szatke Zoltán mesél, hiszen az 1997–1998-as szezonban, amikor a Dunaferr és a III. Kerületi TVE megelőzésével a Nyíregyháza lett a bajnok, ő volt a csapat egyik alapember, és egyébként is a klub legendás játékosának számít.

– Nagyon hosszú időt töltött a nyíregyházi csapatban. Arra a bizonyos szezonra emlékszik még egyáltalán?
– Természetesen! Bár hosszú volt a pályafutásom, sok csapattársam és sok edzőm volt, ezért az évek már összekeverednek, de ez a karrierem szebb időszakai közé tartozott – mesélte Szatke Zoltán.

– Mi eredményezte a sikert?
– Ez nagyon komplex dolog. A bajnokság előtt cserélődött le a vezetőség, Őze Tibor is akkor lett az edzőnk. A nulláról kezdtünk mindent. Az volt a cél, hogy hozzunk létre egy olyan csapatot, ami később ütőképes lesz. Annyira jól sikerült, hogy már a szezon végén megnyertük a bajnokságot. Igazoltunk jó néhány játékost, akikről utólag kiderült, hogy mindannyian meghatározói lettek a keretnek. Nagyon jó közösséget alkottunk, és hirtelen megint megmozdult Nyíregyházán minden és mindenki a foci érdekében. Isten igazából óriási egyéniségek nem voltak, inkább csapatként működtünk nagyon jól.

– Játékosként mi a különbség az egy- és a kétcsoportos másodosztály között?
– Az egycsoportos valamivel erősebb, hiszen keleten és nyugaton is találhatók olyan ütőképes csapatok, és ezek összerendeződnek. Ilyenkor sokkal acélosabb a mezőny, nagyobb rangjuk van ezeknek a mérkőzéseknek, és nagyobb jelentősége van egy-egy győzelemnek.

– Követi az NB II eseményeit? Mit vár a következő szezontól?
– Természetesen követem! A nyíregyházi utánpótlásban dolgozom, de ez nem jelenti azt, hogy elszakadtam volna a Szparitól. Az igazolásokat is figyeltem, és kíváncsian várom, milyen játékerőt képvisel majd a nyíregyházi együttes. Nagyon jó csapatokra és jó mérkőzésekre számítok. Kijárok a meccsekre, és szurkolok nekik, hiszen vannak még sokan, akik a csapattársaim voltak.

Olvasói sztorik