Az együttes napi működését is befolyásoló gondok mellett másik tényezőként a lélektani okokat említette, amit az váltott ki, hogy a rivális Diósgyőr már az év elején, két forduló alatt jelentősen csökkentette hátrányát. Végül a szakmai okokat is felsorolta – írja a klub hivatalos oldala.
– A csapat az első helyen, hét pont előnnyel zárta az őszi szezont, és végül a feljutástól nyolc ponttal elmaradva a harmadik helyen végzett. Hogyan értékeli a tavaszi szezont?– Óriási csalódásként éltem meg, gondolom, nem kell részletezni, hogy miért? Nyilván a szurkolók is ugyanezt érzik. Különösen a szezon első fele okozott csalódást, aztán a tavasz második felében kétarcú lett a játékunk. A rossz szereplés okai közül elsősorban a klubnál kialakult helyzetet említeném.
– Bővebben is beszélne erről?– Év elején láthatóvá vált, hogy a nyíregyházi önkormányzat pénzbeli támogatása jelentős mértékben csökken. Az idei évre csak akkor kaptunk volna kilencmillió forint támogatást, ha sikerül feljutnunk. Így a klub támogatásának két pillére közül az egyik kidőlt, és a pénzügyi helyzet megrendült. A tulajdonosok ugyan a korábbi szinten tartották támogatásukat, de ez nem volt elég. Ez az idő előrehaladtával finanszírozási gondokat okozott. Közben az új befektető bevonására tett kísérletek sem jártak sikerrel. A Nyíregyháza Spartacus FC jövőképe teljesen bizonytalanná vált. A játékosok fejében is végig benne volt ez a bizonytalanság.
– Visszatekintve a tavaszi rajtra, az utolsó jól sikerült felkészülési mérkőzés után még bizakodó volt a hangulat. Aztán mégsem úgy kezdődött az idény, ahogyan tervezték.– A tavasz egy olyan hazai meccsel kezdődött, amit mindenki országos egyesre vett. Nyögvenyelősre sikeredett játékkal vezettünk ugyan 1-0-ra, de egy egyéni hibát követően egyenlített a Hajdúböszörmény, és ez is maradt a végeredmény. Utána a Mezőkövesd elleni idegenbeli meccs jött. Nem sikerült nyernünk, bár volt rá esélyünk. Két hét alatt hárompontosra olvadt az addig meggyőzőnek tűnő előnyünk. Ekkor már világos volt, hogy többesélyessé vált a feljutásért vívott küzdelem. Ezt követően háromszor is nyert a csapat, de a DVTK sem botlott, és három fordulóra beállt a tabella eleje. Ha visszaemlékszünk, ekkor már legtöbben – szurkolók, média – a tavaszi csúcsrangadóról a Szpari–Diósgyőrről beszéltek, arra készülődtek. De még volt előtte egy békéscsabai fellépésünk. Nagyon rossz visszaemlékezni a csabai meccsre. Békéscsabán – és tavasszal még többször is – simán gólokkal kellett volna megvernünk a hazaiakat. Üres kapuba nem tudtunk betalálni, kapus kicselezése után visszafordultunk, sorolhatnám még a bakikat. Vezettünk, de még az első félidőben két jól eltalált lövéssel megfordították a meccset a hazaiak. A második játékrészben is óriási ziccereket hibáztunk. Mivel a DVTK nyert, így elfogyott a pontelőnyünk, és több győzelmével meg is előzött minket a rivális. Innen komoly lélektani hátrányba kerültünk. A vendégeket óriási tábor kísérte, és nekem rossz volt látni, hogy ehhez képest a mi kanyarunk üresen maradt. De tudom, hogy ennek okai a klub és az ultracsoportok között évek óta megromlott viszonyban keresendők. Ennek ellenére úgy tapasztaltam, hogy a csapatunk átérzi a találkozó fontosságát. Ugyanakkor itt már lehetett látni a hibákat, a koncentráltság hiányát, ami a pontrúgásoknál is jelentkezik. Mezőnyben még fel tudtuk venni a versenyt, de ez kevés volt. Sajnos a következő héten, Vecsésen sem javult a helyzet. Bár végig vezettünk a meccsen, a ráadásban a vecsésiek egy pontrúgás után lecsorgó labdából egyenlítettek. Lélektanilag mélypontra zuhant a csapat. Ez befolyásolta a további történéseket is. Innentől kezdve már öt pont hátrányban folytattuk. Közben egyre bizonytalanabb lett a jövő, és jelentkeztek a finanszírozási gondok napi szinten is. Ez az öltözőben és az edzéseken is éreztette a hatását. Ekkor vált kétarcúvá a csapat játéka. A Bőcs ellen még nyertünk idegenben, de ezt követő három idegenbeli meccsünket elveszítettük. Hazai pályán három meccset nyertünk nagy gólkülönbséggel. A csapat itthon az érthetően megfogyatkozott szurkolótábornak bizonyítani akart.
– Két fontos okot is említett a kudarc előidézői közül. Szakmailag milyen gondok adódtak?– Az idény elején több játékos is formán kívül teljesített, ami hatással volt a csapat eredményességére is. Voltak sérülések, amelyek akadályozták a munkát. Az utóbbi két hónapban már nehéz volt motiválni a csapatot, mindenki fejében az járt: mi lesz a jövőben? Néhány játékos ezt nehezen viselte, és időközben a bizonytalanság miatt lemorzsolódott. Mint említettem, ezek a történések az öltözőben is éreztették hatásukat. Nagyon szomorúan sorolom mindezeket az okokat. mert még ma sem világos a Spartacus jövője. Bár én elképzelhetetlennek tartom, hogy megszűnik a foci Nyíregyházán, de most még ez a lehetőség is benne van a képben.
