Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A hazaiak közül az eltiltott Kádár Tamás, a betegség után lábadozó Nikházi Márk, valamint Abdouraman és Gosztonyi András sem állt rendelkezésre. A vendégeknél a spanyol Ayub betegség, Kelemen Dávid, Horváth Zsolt, Csiki Norbert és Hegedüs Lajos pedig sérülés miatt hiányzott. A DVTK-nál újdonság, hogy megérkezett a szerb középpályás, Zoran Kosztics játékengedélye Kazahsztánból, tehát már leülhetett a kispadra.
A diósgyőri szervezett szurkolói csoportok ezúttal is távol maradtak a meccstől. Bár tárgyalások voltak a klubvezetés és köztük, azok nem vezettek eredményre. Mint az ismert, ezzel a lépésükkel tavasz óta tiltakoznak a beléptetés új rendszere ellen – írja a boon.hu.
A várakozásoknak megfelelően hazai mezőnyfölénnyel és lehetőségekkel kezdődött a meccs, a 14. percben mégis az MTK szerzett vezetést: a Mezőkövesd ellen is bombagólt szerző Pölöskei Zsolt ezúttal is körülbelül harminc méterről lőtt, és a labda ezúttal is a hálóba vágódott (0-1). Két perccel később Rudolf Gergely beadása után Tisza Tibor és Bacsa Patrik is gólt szerezhetett volna, de egyikük sem találta el a labdát. A kivetődő Groppioni kapus mellett Bacsa a földre került, de a játékvezető jól látta, hogy nem történt szabálytalanság, és nem adott tizenegyest.
Az ivószünet után Pölöskei beadását Vukmir fejelte a kapu mellé. A 34. percben Tisza Tibor szöglete után William Alves fejese zúgott el a kapufa mellett. A negyvenedik percben javított a hazaiak csapatkapitánya és a brazil védő, aki az újabb sarokrúgást már nem vétette el, és a hálóba fejelt (1-1). Az első félidő végén nagyon beszorult saját kapuja elé az MTK, és majdnem pórul járt, de Huszics beadása után Bacsa a felső lécet találta telibe, a kipattanó pedig elsuhant Seydi lába alatt.
Az 52. percben Fejes András volt eredményes, de a játékvezető les miatt érvénytelenítette a vendégek gólját. Két perccel később Tisza Tibor távoli szabadrúgása védhetetlenül vágódott a hálóba (2-1). Nagyon belelendült a Diósgyőr: előbb Tisza lövését védte Groppioni, majd Seydi passzát csípte el kivetődve a középen érkező Tisza elől. A hatvanadik percben Rudolf Gergely lövése alig kerülte el a kaput.
A hazaiak nyomasztó fölénye folytatódott a vezetőgól után is, de a csereként beálló Bese Barnabás remek egyéni megmozdulása jóvoltából mégis egyenlített az MTK (2-2). A hetvenedik percben egy pontos diósgyőri beadás után Barczi Dávid beletette a lábát a labdába, de Groppioni védett. A 74. percben a támadószellemű Tisza Tibor helyére egy védekezőjátékos, Gohér Gergő érkezett csereként, de neki is támadófeladatai voltak.
A 87. percben Varga Szabolcs lövését védte Rajics. Egy perccel később Zoran Kosztics megkapta második sárga lapját, tehát emberhátrányba került a DVTK. A két csapat nemes egyszerűséggel fityiszt mutatott a trópusi forróságnak, és az irreális hőmérséklet ellenére is remek meccset játszottak. A legvégén mindkét csapatnak volt lehetősége a győztes találat megszerzésére, de végül maradt a 2-2-es döntetlen. Rajics kapus és Varga Szabolcs tizenhatoson belüli összecsapása nem ért büntetőt a játékvezetőnél. A játék képe és a helyzetek száma alapján az iksz a vendégekre nézve hízelgő, de korántsem érdemtelen.
A mérkőzést a Rangadó.hu álladó szakértője, Szanyó Károly, az Újpest egykori olimpikon csatára értékelte:
A ritka nagy gólok mérkőzése volt! Nagyon tetszett a lövőkedv, és a támadófutball erőltetése. Le a kalappal a csapatok előtt, hogy ilyen melegben is ilyen iramot tudtak diktálni, bár ez csak hetven percig tartott, onnantól vegetatív lett a játék mindkét csapat részéről. Már tavaly is mondtam, és továbbra is fenntartom, hogy nagyon tetszik az MTK kreatív, rövidpasszos játéka. Bár az első félidőben többet volt a labda a hazaiaknál, és többet passzoltak, de a kapura a jól felépített kontráknak köszönhetően akkor is a fővárosiak voltak veszélyesebbek.
A második félidő elejét megnyomták a diósgyőriek, akik ekkor a saját malmukra hajthatták volna a vizet, de nem sikerült. Amit vallok, ismét bizonyosodott: lehet számítani a tehetséges magyar játékosokra, csak a bizalmat kell megadni nekik, és ők igenis tudnak vele élni. Állítom, ha mindenhol úgy foglalkoznának a fiatalokat, mint az MTK-nál, akkor színvonalasabb lenne a bajnokság, és több néző menne ki a stadionokba. A magyar játékosok ezúttal is jobban domináltak, mint a külföldiek. Ezért szimpatikus az MTK, és játéka miatt is. Garami József ismét nagyon jól összerakta a csapatot, és az alanyai is megvannak hozzá.
