NB I

Nem a veretlenség, hanem a győzelem számít

Tokody Tibor hangsúlyozta, mindig győzelemre játszanak, ezért nem foglalkoznak azzal, hányszor nem kaptak ki.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

A listavezető Győri ETO FC egyik legrutinosabb játékosa Tokody Tibor, ennek ellenére meglehetősen kevés játéklehetőséget kap a jelenlegi szezonban. Az idény első meccse, a debreceni 4-1-es vesztes rangadó után a Diósgyőr, az MTK és az Eger ellen is győztes csapat tagja volt, miközben az NB II-ben, a Ligakupában és a Magyar Kupában is játszott. Vasárnap a Videotont fogadták a kisalföldiek a tavasz csúcsmeccsén, és a 32 éves védő megint ott volt a pályán, mi több, kiegyensúlyozott, megbízható teljesítményt nyújtott.

A végeredmény 1-1 lett, de a Rangadó.hu érdeklődésére Tokody Tibor hangsúlyozta, bár természetesen örülnek a hosszú veretlenségüknek, számukra a győzelem a legfontosabb, nem az, hogy ne kapjanak ki.

– Hogyan érintette, hogy éppen egy ilyen fontos meccsen szerepelt kezdőként?
– Néhány nappal a mérkőzés előtt a mester már mondta, úgy készüljek, hogy valószínűleg én fogok játszani. Van már elég meccs mögöttem, tehát tudom kezelni a helyzetet, és tudom, hogy lehet időzíteni a formát. Bár kiemelkedő formát ezúttal nem mutattam, úgy érzem, jó átlagot hoztam – mondta Tokody Tibor. – Örülök neki, mert legutóbb tavaly játszottam NB I-es, tehát bajnoki meccset, hiszen a Magyar Kupában pályán voltam. Nem volt egyszerű, ráadásul pont a Videoton ellen… Igyekeztem az elején a biztonságra törekedni, később pedig, ahogy telt az idő, a támadásokat is segíteni. Összességében elégedett vagyok, de nem vagyok maximálisan megelégedve a teljesítményemmel.

– És a végeredménnyel?
– Az első félidőben mezőnyfölényben volt a Videoton, kialakítottak két nagy helyzetet, a legnagyobb mégis előttünk adódott Varga Roland révén. Általában be szokta rúgni ezeket, a hétfői edzésen mondta is, hogy nagyon kivan, amiért most nem tudta belőni. A kontráinkban végig benne volt a veszély, a második felvonásra pedig javult a játékunk. Több lehetőségünk volt, de ezúttal ennyi volt a mérkőzésben. Nagyon szerettünk volna győzni, de ezúttal meg kell elégednünk az egy ponttal.

– Tóth Balázs azt nyilatkozta, hogy lelkileg is megviselte volna a győrieket, ha megszakad a sorozatuk, és valaki megveri önöket. Tényleg így van?
– Nem is tudtam, hogy Tóth Balázs megszerezte a doktori diplomáját pszichológia szakon! Gratulálok hozzá! Nem foglalkozunk sem első-, sem másodsorban azzal, hogy hányszor nem kapunk ki. Hangsúlyozom, mindig győzelemre játszunk, nem arra, hogy ne kapjunk ki. Ez a játékunkon és a cseréinken is látszik, hiszen tízből kilencszer támadót cserélünk, védőt csak akkor, ha sérülés történik. Persze, örülünk neki, hogy hosszú ideje veretlenek vagyunk, hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy nem, de például szerdán, Székesfehérváron is győzni szeretnénk.

– A vasárnapi tapasztalatok felhasználhatóak a kupameccsen?
– Minden mérkőzés más, és máshogy készülünk egy bajnokira és egy kupatalálkozóra. A Magyar Kupában kettőn áll a vásár, hiszen két meccsből áll a párharc, és csak egy javítási lehetőség van. Más játékfelfogásban fogunk játszani, de a pontos taktikát még én sem ismerem.

– Hogyan ünnepelték vasárnap Szasa Sztevanovics kétszázötvenedik élvonalbeli meccsét? Hamarosan ön is eléri ezt a szép számot…
– A játékosok, az edzők, a csapathoz közelálló munkatársak, a családtagok és a barátok összegyűltek a VIP-teremben. Az a különbség közte és köztem, hogy ő minden meccsét a Győri ETO színeiben játszotta, én viszont Újpesten is szerepeltem. Ünneplés nem igazán volt, persze, az elnökünk nagyon büszke a kapusunkra, és mi is úgy gondoljuk, hogy Magyarország legjobb kapusa áll mögöttünk.

– Ön sem kimondottan vándormadár-típus, hogy profi karrierje során csak két klubban szerepelt. Miért alakult ez így?
– Az egy dolog, hogy jól érzem magam, és szeretek itt játszani, de ha az elnök és a mindenkori szakmai vezetés nem lenne megelégedve a teljesítményemmel, akkor nem maradhattam volna. Örülök neki, és igyekszem, hogy a továbbiakban is rászolgáljak a bizalomra. Hogy a sors akarta így, az elnök vagy az edző, nem tudom, de örülök és büszke vagyok, hogy hetedik éve a Győri ETO játékosa lehetek.

Olvasói sztorik