Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Az őszi szezon utolsó bajnoki meccséről lévén szó, meglehetősen hosszú a sérültlista mindkét oldalon: a hazaiaktól Farkas II Balázs, Novakovics, Szűcs István, Méyé és Varga Róbert, a vendégektől Hegedűs Dávid, Waltner Róbert, Posza Zsolt, Okuka és Major Ádám hiányzott egészségügyi okok miatt, illetve a somogyiak részéről Kovács Olivér eltiltott.
Meglepően kevés néző előtt rendezték a meccset, bár erre némileg magyarázat a munkanap, a délutáni kezdés, a hideg, esős időjárás, a DVSC rossz szereplése, és a debreceni szempontból nem éppen izgalmas ellenfél. Pedig a két együttest tizenhat meccs után mindössze két pont választotta el a tabellán, ami a hajdúságiak gyengélkedésének és a kaposváriak meglepően jó teljesítményének egyaránt köszönhető.
A várakozásoknak megfelelően a Debrecen lépett fel támadólag, Kulcsár Tamás a hetedik és a nyolcadik percben is gólt szerezhetett volna, aztán Coulibaly és Bouadla szerezhetett volna vezetést, de kimaradtak a helyzetek. A folytatásban visszafogottabbá vált a játék, a somogyiaknak momentumuk sem volt, de DVSC labdabirtoklási fölénye, mezőnyfölénye pedig meddőnek bizonyult. Az első félidő lefújása előtt Coulibaly veszélyes lövését is hatástalanították a vendégek, így gól nélkül telt az első negyvenöt perc.
A második felvonás elején is aktívabb volt előrefelé a házigazda, és mivel Bank István a tizenhatoson belül buktatta Kulcsár Tamást, büntetőt rúghatott a DVSC, és Coulibaly jóvoltából meg is szerezte a vezetést (1-0). A hatvanadik percben Kulcsár tehette volna megnyugtatóvá a különbséget, de hét méterről a háló helyett a kapusba lőtt. Két perccel később Korhut Mihály kényszerítőzött Bódi Ádámmal, a visszakapott labdát bepasszolta, Coulibaly pedig éles szögből a hálóba lőtt. Hajdúch kapus egy pillanatra megcsúszott a vizes füvön, ezért hiába nyúlt vissza, nem háríthatott (2-0).
A 86. percben szépített a Rákóczi, de a játékvezető nem adta meg a gólt, mert Vrucina fejesébe a lesen álló Oláh Lóránt mellel beleért. Pedig ha ez a találat érvényes, akkor bizony egy pontot elvihetett volna a Kaposvár, hiszen az utolsó pillanatban Pavlovics szabadrúgásból gyönyörű góllal szépített (2-1).
Változatlanul szakadt az eső, ezért megváltás volt a csapatoknak és a nézőknek is a meccs lefújása. A DVSC ötmeccses vereségsorozata ezzel a sikerrel megszakadt ugyan, de a mutatott játékot látva a hajdúságiak számára is nagy öröm lehet az őszi idény vége…
– Volt ennél már jobb mérkőzés is Debrecenben, de hazai szempontból most az volt a legfontosabb, hogy a három pont meglegyen – kezdte értékelését a Rangadó.hu szakértője, a DVSC és a Ferencváros egykori kiváló játékosa, Arany László. – Az öt mérkőzés óta tartó nyeretlenség meglátszott, mert görcsösek voltak az elején. Mindkét csapatra igaz, hogy nagyon kevés átlövés volt, pedig nagyon mély volt a pálya, többet kellett volna ezt erőltetni. A Kaposvár összesen kétszer lőtt kapura, első alkalommal a nyolcvanhatodik percben. A Debrecenben Coulibaly most is bizonyította, hogy jó játékos, de összességében sok szakmunkás volt a pályás, és kevés olyan, aki igazándiból tudott volna játszani, trükköt, meglepetést vinni a játékba. A Rákóczi tartotta a labdát, olykor szemre is tetszetősen, de a kapura sokáig veszélytelen volt. Mindkét csapat várhatta már az őszi idény végét, és karácsonyi hangulatban voltak, mert sok labdát ajándékoztak egymásnak.
