Magyar foci

Marco Rossi érkezésével új fegyvere lett a magyar válogatottnak

Korábban a témában:

Gulácsi – Bese, Guzmics, Kádár, KorhutDzsudzsák, Gera (Vida 83.), Nagy Á., Gyurcsó – Nikolics (Kleinheisler 46.), Szalai.

Ebben az összeállításban szerepelve nyert legutóbb tétmérkőzést idegenben a magyar válogatott Gyurcsó Ádám és Szalai Ádám góljaival, még Bernd Storck irányítása alatt, 2016. október 10-én. A Rigában szereplő csapatból azóta csupán hatan maradtak hírmondónak, Marco Rossi személyében pedig – Szélesi Zoltán és Georges Leekens után – a harmadik kapitány ül már a magyar kispadon.

Ennél hosszabb sikertelen idegenbeli sorozata utoljára az 1990-es évek közepén volt a nemzeti csapatnak: akkor Luxemburg 1992-es legyőzését követően több mint négy éven át(!) nem tudott saját pályájától távol tétmeccset nyerni a válogatott. A sorozat végül 1996. november 10-én Azerbajdzsánban ért véget, ahol Csank János együttese Nyilas Elek duplájával és Urbán Flórián találatával 3-0-ra győzött.

Baku most is szerencsét hozott, Magyarország 3-1-re győzni tudott és ezúttal elég jól teljesített ahhoz, hogy szerencsére a legkevésbé se legyen szüksége a meccsen.

Kezdőcsapatok

A horvátok ellen aratott bravúrgyőzelem (2-1) alkalmával Marco Rossi visszaállt a négyvédős formációra, és mivel a válogatott az utóbbi évtizedek egyik legjobb teljesítményével rukkolt elő ebben a felállásban, a kapitány nem látott okot a változtatásra. A Bundesliga legjobb kapusának választott Gulácsi Péter előtt Orbán Willi és Lovrencsics Gergő maradtak a biztos pontok, melléjük a balhátvéd posztján Korhut Mihály, középen Baráth Botond csatlakozott. Kádár Tamás sérülés miatt kénytelen volt kihagyni a találkozót.

A középpályán ezúttal védekező középpályás nélkül vettük fel a harcot, a horvátok elleni meccshez képest ugyanis kikerült a csapatból Pátkai Máté, akinek helyét az akkor hiányzó Kleinheisler László vette át. Elöl Dzsudzsák Balázs és Nagy Dominik mellett Szoboszlai Dominik is megőrizte helyét a kezdőcsapatban, míg az egyetlen csatár természetesen ezúttal is Szalai Ádám volt.

A kapitány a meccs előtt elsősorban azt emelte ki, hogy nyugodtnak kell maradnunk, mert az azeri csapat nagyon kompakt, kemény ellenfél, amelyik adott esetben attól sem riad meg, ha higgadt passzjátékkal kell megtartania a labdát. Két legjobb játékosuk – Emreli, illetve a horvátok ellen idegenben gólt szerző Sejdajev – ráadásul szélsők, miközben nekünk az elmúlt időszakban leginkább a védelem két oldalán voltak leginkább gondjaink.

Orbán, a főnyeremény

Ebből kifolyólag már a meccs elején nyilvánvalóvá vált, hogy nem fogunk fejjel a falnak rohanni: különösen a Szlovákiában meglehetősen visszafogottan teljesítő Korhut bánt nagyon csínján a felfutásokkal az első negyedórában. A pálya közepén ugyanakkor a magyar csapat nem igazán tudott mezőnyfölényt kivívni, csapkodó, hullámzó játékkal indult a meccs. Mígnem érkezett egy szabadrúgás.

A magyar csapatnak Rossi érkezése óta nagyon komoly erősségei lettek a pontrúgások – nem függetlenül attól, hogy a kapitány mellett dolgozó elemzői csapat külön figyelmet fordít az állított labdás helyzetek elemzésére, és újabbnál újabb figurák kialakítására. Ehhez jön hozzá, hogy a honosított Willi Orbán egészen kiváló erőt képvisel ebben a műfajban: nem csak nagyszerűen fejel, de különlegesen jó érzékkel támadja a labdát, remek ütemérzéke van. Nem véletlen, hogy a hét válogatott fellépésen immár három gólnál tartó bekk – az utóbbi évtizedben jó néhány csatárunk rábólintott volna hasonló mérlegre – a Bundesligában is posztja leggólerősebb játékosai közé tartozik: 80 fellépésén összesen 10 gólja van, és az utóbbi három szezonban rendre elért legalább három találatot a bajnokságban.

Ehhez képest – mint az a fenti képen remekül látszik – az azeriek hatalmas hibát követtek el védekezésben, amikor egyáltalán nem figyeltek a hosszú oldalon érkező magyar játékosokra. Medvegyev oldalán Orbán teljesen szabadon ácsorog, de a jobbhátvéddel szemben Szoboszlai és Korhut is beindulásra kész – Dzsudzsáknak mindössze annyi dolga akadt, hogy pontosan és erősen átlője a labdát a hazai védelem túloldalára, a többit Orbán elvégezte. 0-1.

Kicsalogattuk őket a sündisznóállásból

Ezt követően a magyar csapat kényelmes pozícióból játszhatott, és odaadhatta a labdát ellenfelének. Egyedül arra kellett ügyelnie – és ezt szinte hibátlanul meg is tette –, hogy az azeriek labdabirtoklása egyfelől kellőképpen meddő legyen, másfelől a pálya létező legveszélytelenebb területeire koncentrálódjon.

Ez utóbbi eszköze lett, hogy a pálya közepét teljesen megszállta a magyar csapat. Dzsudzsák és – főleg – Nagy Dominik beljebb húzásával Rossi elsősorban a középső passzfolyosót zárta le az azeriek előtt, akik így (mivel Kleinheisler és Szoboszlai is komoly intenzitással szállt be az eseti letámadásba) kénytelenek voltak a szélső hátvédeikkel felcipeltetni a labdát. Mire azonban ez sikerült, a magyar válogatott kényelmesen visszazárt és kompakt szerkezetben állta a „rohamokat”.

Ráadásul ezzel arra is volt esély, hogy Azerbajdzsán feladja stabil védekező alapállását, a magyar csapat pedig az így megszerzett labdákkal sokkal könnyebben és gyorsabban mehetett át támadásba, mint 0-0-nál.

Kiválóan látszik: labdaszerzés után a magyar csapat előtt nagyon komoly területek nyílnak meg, Nagy Dominik dúskál a passzopciókban. Kleinheisler teljesen üres a pálya közepén, miközben Szalai két védőt is leköt, Dzsudzsák pedig középre húzódásával teremt folyosót Lovrencsics felfutásához.

Ezzel együtt az első félidő inkább arról szólt, hogy a magyar csapat próbálja erőt spórolva lepörgetni az órát és a lehető legkisebb energiabefektetéssel lehozni a meccset. Voltak lehetőségeink, de összességében lassúcska tempó mellett, tompán játszottunk, és ha a letámadásunk éppen nem funkcionált elég jól, akkor a védekezésünk is túl mélyre csúszott ahhoz képest, mennyire szerény képességű csapat volt az ellenfelünk.

Rossi nem engedte, hogy a belealudjon a meccsbe a válogatott

A második félidő elején viszont szemmel láthatóan felpörgött a csapat, Kleinheisler nagyon veszélyes helyről lőtt kiválóan, Dzsudzsák egy szabadrúgást váltott gólra kis híján, hogy aztán egy újabb pontrúgás után Orbán Willi második találatát is megszerezze a meccsen:

A lefújás után Marco Rossi elárulta, tudatos volt az agresszívabb kezdés a második félidőben, ugyanis nem minden esetben tetszett neki a csapat lezserebb hozzáállása az első játékrész végén.

Hogy mennyire fontos volt a kapitányi intelem, azt az azeriek szépítő gólja mutatta meg a 69. percben:

Kleinheislert kipasszolják a középpályán, Nagy Ádámot pedig elviszi középről a saját embere, így hatalmas üres terület nyílik meg a magyar védelem előtt. Érdemes megnézni, mennyire magasan játszik az azeriek balbekkje, Krivocjuk, akivel Dzsudzsák egészen mélyen visszahúzódik. A kulcs azonban az azeriek irányítója, Almeida előtt tátongó hatalmas lyuk a magyar középpályán.

A veszélyt Orbán észleli leggyorsabban, ő az, aki kénytelen kilépni Almeidára – ezzel viszont megbomlik a hátsó négyes egysége. Mivel Dzsudzsák figyelmét megosztja a felfutó azeri szélső hátvéd, Lovrencsics kettő az egy ellen marad, és a pillanatnyi tétovázás is elég, hogy beinduljon mögé a csereként beállt Ramazanov. Ő végül nem tudja gólra váltani a helyzetét, de a képen még Korhuttal szinte egyszerre lépő Emreli a kipattanót már igen, 1-2.

Rossi a gólra szinte perceken belül reagált egy védekező középpályás, Pátkai becserélésével – feltűnően hiányzott egy ütköző a középpályánkról –, igaz, a csapat még nála is gyorsabb volt: egy mintaszerű jobboldali akció és egy pazar Kleinheisler-passz után a válogatottban most debütáló Holman Dávid lőtt látványos gólt Agajev hálójába, ezzel eldöntve a három pont sorsát:

A folytatás már lényegében csendben csorgott le, egyedül az borzolta kissé a kedélyeket, hogy egy ártatlannak látszó szituáció és egy kisebb szóváltás után a negyedik játékvezető a lelátóra küldte Marco Rossit – aki így kénytelen lesz kihagyni a Wales elleni keddi meccset, nem dirigálhat a vonal mellől. Ez jót nem jelent, az egészen bizonyos, de hogy pontosan mekkora jelentősége lesz a hendikepnek, az egyelőre nem igazán látszik.

Eb-selejtező, 3. forduló, E csoport:

Azerbajdzsán-Magyarország 1-3 (0-1)
Baku, Bakcell Aréna
v.: Kevin Blom (holland)
Azerbajdzsán: Agajev – Medvegyev, Mammadov, Hüszejnov, Krivocsjuk – Ricard Almeida, Qarajev, Nazarov (Dadasov 86.)–  Emreli , Dadasov (Ramazanov 59.), Sejdajev (Abdullajev 86.)
Szövetségi kapitány: Nikola Jurcevic
Magyarország: Gulácsi – Lovrencsics, Baráth, Orbán, Korhut – Nagy Á. – Dzsudzsák (Németh 86.), Kleinheisler (Pátkai 72.), Szoboszlai (Holman 58.), Nagy D. – Szalai.
Szövetségi kapitány: Marco Rossi
Gólszerző: Emreli (69.) ill. Orbán (18., 53.), Holman (71.)
Sárga lap: Hüszejnov (40.), Nazarov (50.), Medvegyev (59.) ill. Szoboszlai (28.), Kleinheisler (68.), Dzsudzsák (87.)

Korábban:
Wales–Szlovákia 1–0 (1–0)
Magyarország–Horvátország 2-1 (1-1)

Az E-csoport állása:

1. MAGYARORSZÁG 3 2 0 1 5–4 +1 6
2. Horvátország 3 2 0 1 5–4 +1 6
3. Wales 2 1 0 1 2–2 0 3
4. Szlovákia 2 1 0 1 2–1 –1 3
5. Azerbajdzsán 2 0 0 2 2–5 –3 0

További program:
Június 11., kedd
18.00: Azerbajdzsán–Szlovákia
20.45: Magyarország–Wales
Szeptember 6., péntek
20.45: Szlovákia–Horvátország
20.45: Wales–Azerbajdzsán
Szeptember 9., hétfő 
18.00: Azerbajdzsán–Horvátország
20.45: Magyarország–Szlovákia
Október 10., csütörtök
20.45: Horvátország–Magyarország
20.45: Szlovákia–Wales
Október 13., vasárnap
18.00: Magyarország–Azerbajdzsán
20.45: Wales–Horvátország
November 16., szombat
18.00: Azerbajdzsán–Wales
20.45: Horvátország–Szlovákia
November 19., kedd
20.45: Szlovákia–Azerbajdzsán
20.45: Wales–Magyarország

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.