Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Hétfő reggel folytatódott a nemzetközi bundaügy tárgyalássorozata a Fővárosi Törvényszéken.
Az ügy – a szingapúri Wilson Ray Perumal mellett – másik koronatanúja, Lengyel Kolos játékvezető a nyomozás során bevallotta, hogy nyakig benne volt a fogadási csalásban, a mérkőzések manipulálásában, de mivel valószínűleg vádalkut kötött az ügyészséggel, tanúvá minősítették. Érdekesség, hogy a tárgyalás legelején ennek ellenére a vádlottak padjára ült…
A bíró felolvasta Lengyel e-mailjét, amelyből kiderült, hogy június végén a Tabánban két ismeretlen férfi megvárta a munkahelye (Oxygen Wellness Naphegy) környékén, és megfenyegette. A folyosói pletyka szerint egyikük az egyik bundavádlott édesapja volt. Közölték vele, hogy jól gondolja meg, ősszel mit mond majd a bíróság előtt, hiszen senkinek sem jó, ha túl sokat beszél, és másokat bemárt. Azt nem mondták, hogy ez egy fenyegetés, de a két-három perces beszélgetés végén hozzátették: „értelmes gyerek vagy te, megérted, amit mondunk.” Azóta semmi nem történt ezzel kapcsolatban.
A játékvezető hétfő délelőtt elmondta: a nyomozás során született, negyvenoldalas vallomásában foglaltakat fenntartja. A bundázásba akkor keveredett bele, amikor tudomására jutott, hogy ilyesmi zajlik Magyarországon, és megkérte a csalókat, hogy ő is közreműködhessen. Először az egyik vádlott, Cs. János asszisztenseként tűnt fel neki, hogy nem tisztességesen vezeti a meccset (furcsa ítéleteket hozott, a szünetben pedig bezárkózott a zuhanyzóba és telefonált). Neki partjelzőként a lesek helytelen megítélése volt a feladata, illetve a játékvezető szándékosan rossz döntéseinek megerősítése, esetenként tizenegyest érő szabálytalanságok jelzése.
A külföldi túrákkal kapcsolatban elhangzott, a BLSZ-bajnokságokban tevékenykedő bírók közül általában az került oda, aki csókos. „Hol kell lennie a csók másik felének?” – kérdezte Nyilas Levente. „A szövetség vezetőinek fenekében” – válaszolta Lengyel Kolos, aki hozzátette: Cs. János intézte a kikérőket.
Elmondása szerint az általa (is) manipulált meccsekre Lengyel nem fogadott, mert nem akart felesleges kockázatot vállalni. „Fogadtam már az életben, és valószínűleg fogok is. A fogadás olyan, mint a dopping: mindig volt és mindig lesz. Azóta is volt háromezer manipulált meccs” – vélekedett a tanú. A koronatanú most azt vallotta, hogy a Honvéd egyik nemzetközi edzőmérkőzésén Borgulya István adta neki az utasítást a csalással kapcsolatban.
Lengyel elmesélte azt is, hogy a hazai U19-es mérkőzések befolyásolása után az érintett csapatok játékosai és edzői többször szóvá tették a tevékenységüket. Első alkalommal 200 ezer forintot kapott a bundázásban való közreműködésért, ezt M. Tamás adta át neki, a külföldi túrákon 5-10-20 ezer dollár ütötte a markánt, Dél-Amerikában ezt Kenesei Zoltán adta át neki, akit most szervezőnek titulált. Bolíviában egy olyan tizenegyest fújt be az utolsó percben, amin minden játékos csodálkozott. Szerinte a dél-amerikai találkozókkal kapcsolatban néhány játékos is be lehetett vonva a csalásban.
Sőt a Bp. Honvéd egyik nemzetközi edzőmeccsén (egy szlovák másodosztályú csapat ellen) nagyjából az egész vendégcsapat részese volt az eredmény befolyásolásának. „Az egyik játékos szólt rám, hogy fújjak be egy tizenegyest, majd odament, és bokán rúgta az ellenfelét. De előtte felhívta a figyelmemet, hogy biztosan lássam” – mesélte Lengyel Kolos. A külföldi túrák előtt a szállást és a repülőjegyet Kenesei intézte, vele tartotta a kapcsolatot, de erről nem tudott konkrétumokat mondani. A másodrendű vádlott tartotta a kapcsolatot angol nyelven egy külföldi személlyel, kvázi a felettesével.
Lázár Mátyásról csak annyi hangzott el, hogy rendszeresen ott volt Kenesei Zoltánnal, és amikor a bundázásról beszélgettek, ő is jelen volt, tehát tudott a dologról. A meccsek előtt Keneseivel megbeszélték, mik az elvárások.
Ezután az ügyész kérdései következtek, egyik válaszában a tanú úgy fogalmazott: ha korábbi vallomásában benne van, hogy Lázár Mátyástól is vett át pénzt, akkor az úgy is volt, de már nem emlékszik konkrétan. Schultz László is szóba került, tőle egyszer repülőjegyet kapott Lengyel.
A Bp. Honvéd félbeszakadt nemzetközi felkészülési meccsével kapcsolatban elmondta, hogy két megadható tizenegyest fújt be, erre a szlovák játékosok hisztériázni kezdtek és levonultak a pályáról. „Műbalhénak tűnt, szerintem ők mást játszottak, mint mi” – vélekedett Lengyel, aki szerint Szlovákiában is rendszeresen a bundázás. Az egyik dél-amerikai meccs előtt egy külföldi játékvezető feljelentette, lebuktatta őket, mert őt akkor éppen kihagyták a csalásból.
Lengyel most bevallotta, hogy a bundabotrány kirobbanása utáni MLSZ-meghallgatáson nem mondtak igazat. „Kicsit elferdítettük az igazságot, de igyekeztünk abból kiindulni, ami történt” – magyarázta a játékvezető.
FRISS:
A védőügyvédek közül Zamecsnik Tamás kezdte a kérdéseket. Először arra volt kíváncsi, terheli-e bármiféle titoktartási kötelezettség az üggyel kapcsolatban a tanú, de ő nem kívánt erre válaszolni. Kiderült: amikor pénzt kapott Keneseitől és Lázártól, nem volt jelen kettejükön kívül senki. Ezután megerősítette korábbi kijelentését: Lázár Mátyás Argentínában headset segítségével adott neki utasítást a meccs alatt.
Az ügyvédek fennakadtak azon, hogy egyrészt a Lengyel Kolosra nézve terhelő anyagokat nem tartalmazzák az iratok, tehát nem lehet összehasonlítani a gyanúsítottként és a tanúként tett vallomását… A bíró szerint viszont joga van megtagadni a válaszadást bizonyos kérdésekre. Az ügyész nem kívánt reagálni a témakörben…
Nyilas Levente elmondta, hogy a védőknek 15 napon belül be kell nyújtaniuk azokat a kérdéseiket, amelyeket most nem tehettek fel, a nyomozóhatóság ezután nyilatkozni fog, hogy ki a titokgazda, amely ha feloldozást ad Lengyelnek, akkor válaszolhat – az ügy további érdekessége, hogy a játékvezető egy szóval sem mondta, hogy titoktartási kötelezettség terheli, csupán annyit válaszolt, hogy erről a témáról nem kíván semmit mondani. Lengyel Kolos egyébként úgy fogalmazott: bizonyos kérdésekre azért nem válaszol, mert nem akarja saját magát kellemetlen helyzetbe hozni, de két hét múlva ezekre is minden bizonnyal felelni fog.
A bíró felszólította az ügyészt, hogy nyilatkozzon, van-e titoktartási kötelezettsége a tanúnak, és ha van, ki a titokgazda. Két eset lehetséges: vagy nincs titoktartás, és akkor bármit lehet kérdezni Lengyel Kolostól. Ha van titoktartás, akkor megnevezi a titokgazdát, lehet kérdéseket feltenni általánosságban és konkrétan is, de a titokgazda vagy megadja a feloldozást, vagy nem.
Nem sokkal 14 óra előtt Kenesei Zoltán is kérdéseket intézett a koronatanúhoz, majd közölte, hogy Bolíviában nem találkozott játékvezetőkkel, illetve csak a saját utazását és szállását fizette. Hozzátette: nem adott pénzt Lengyel Kolosnak, és megnehezíti a védekezését, hogy a tanú nem mondott összegeket és helyszíneket. Erre Lengyel helyesbített, és közölt, hogy Cs. János adta neki a pénzt, hogy vigye ki Dél-Amerikába.
Lázár Mátyás határozottan kijelentette, hogy nem is tartózkodott az argentínai Cordóbában akkor, amikor állítólag headseten utasítást adott Lengyelnek egy meccs során. Az említett Honvéd-meccs előtt sem kereste meg a játékvezetőt, és nem mondta neki, hogy Borgulya Istvántól fog majd utasításokat kapni.
„Ezzel az emberrel életemben soha nem beszéltem, ezért nem értem, miért állítja, hogy repülőjegyet adtam át neki” – mondta Schultz László.
Ebben az időszakban egyre gyakrabban mondta a tanú, hogy „erre nem emlékszem”.
Borgulya István csak annyit mondott: nem ismeri Lengyel Kolost, és nem is találkozott vele. „Én sem ismerem őt, tehát ebben nincs vita köztünk” – reagált a koronatanú. Cs. János közölte: manipuláláshoz soha nem adott át Lengyelnek. Selmeczi Krisztián felidézte Wilson Raj Perumal egyik mondatát: „Ez az én vallomásom volt, alá kellett írnom” – az egykori partjelzőnek ez jutott eszébe Lengyel Kolos vallomásáról.
A tanú korábban említette, hogy M. Tamással nem volt valami jó a viszonyuk, és ez a vádlott megszólalásakor bizonyosodott, mert személyeskedő megjegyzéseket hallhattunk. Miután Lengyel említhette, hogy 80-100 ember között nem szeretheti mindenki egymást, M. Tamás csak ennyit felelt: „A fiúkat meghagyom neked…” A vádlottak többsége, így M. Tamás is hangsúlyozta, hogy soha nem járt semmiféle megbeszélésen a Nővér utcában. A Trombitás Sörözőben találkozott a játékvezetői társaság tagjaival, de elmondása szerint nem a bundázás megvitatása miatt mentek oda, hanem inni.
