Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
FRISS:
Az ebédszünet után következett az ügyész vádbeszéde, amelynek elején kijelentette, hogy a vádiratban foglaltakat lényegében fenntartja.
Elmondta, hogy a két vádlott végig tagadta a terhükre rótt cselekmények elkövetését, a nyomozás során egyikük sem tett érdemi vallomást. Ponczók Csaba a bíróság előtt írásbeli vallomást nyújtott be, ebben részben bűnösnek vallotta magát, de kijelentette, hogy az ötlet nem tőle származott. Azt állította: Kelemen Dávid és Jova Levente beáldozták őt annak érdekében, hogy ők kimaradhassanak a balhéból.
Az ügyész részletezte, hogy a Fradi kapusa hamis tanúzást követett el, de szerinte a bundázásban nem bűnös, hiszen elég lett volna csendben maradnia, és akkor nem lett volna semmi ebből az ügyből, hiszen közvetetten az ő jelentése alapján indult az egész nyomozás.
A nyomozóhatóság képviselője szerint Ponczók nem folytatott sportszerű életvitelt, mert rendszeresen szerencsejátékkal élt, ezt a telefonhívások is alátámasztották. Anyag gondjai voltak, ezért ő kereste meg Cs. Jánost, hogy manipulálják a találkozót – azért éppen őt, mert sokan tudták róla, hogy az interneten szokott meccsekre fogadni. A játékos azt vallotta, valaki megkereste őt, hogy bundázzák meg a meccset. Az ügyész álláspontja szerint az nem vesztegetés, hogy Ponczók megpróbálta rábírni néhány csapattársát, hogy meghatározott végeredmény (4-1) szülessen, mert pénzt nem ajánlott nekik, de etikai vétség, annak ellenére, hogy saját csapatuk győzelméről volt szó.
A vádbeszédben az is szerepelt, hogy az MTK-s Kelemen Dávid törvényszéki tanúvallomása sem volt sallangmentes, hiszen mondandója nem mindenben egyezett a nyomozás során tett vallomásával.
Az ügyész elsorolta, álláspontjuk szerint melyik lehallgatott telefonbeszélgetések és tanúvallomások bizonyítják Ponczók bűnösségét, majd leszögezte, szerintük Cs. János bűnsegéd volt a vesztegetés kísérletében. Az elsőrendű vádlott a Büntető Törvénykönyv alapján maximum ötéves szabadságvesztéssel sújtható, de az ügyészség „csak” felfüggesztett börtönbüntetést kért vele kapcsolatban, Cs. János pedig pénzbüntetéssel megúszhatja.
A tárgyalás csütörtökön a védőügyvédek perbeszédével folytatódik.
Korábban írtuk:
Itt van az ősz, itt van újra, és itt van újra a bundaügy büntetőeljárása is a Fővárosi Törvényszéken!
Szeptemberben elsőként Poczók Csaba (a Videoton-PFLA korábbi játékosa) és Cs. János (korábbi játékvezető) vádlottak ügye folytatódott, amely a 2010. augusztus 27-én lejátszott Videoton-Puskás Akadémia – Ferencváros U19-es bajnoki mérkőzéshez kapcsolódik.
A vád szerint a meccs előtt a találkozó manipulálására akarták rávenni Jova Leventét, a Fradi kapusát – négy vagy több gólt kellett volna kapnia –, aki elutasította a megkeresést (1-0 lett a vége a felcsútiak javára). A bírósági eljárás során Jova mellett meghallgatták tanúként Kelemen Dávidot (MTK), ifj. Nyilas Eleket, Ízing Martint és Baracskai Rolandot is (ők szintén a Videoton-PFLA korábbi játékosai).
Ponczók a vád szerint – súlyos anyagi gondjai miatt – az egyrendbeli vesztegetési ügyben bűnsegédként közreműködő Cs. segítségével az interneten fogadott volna a korosztályos meccsre. Tavasszal a bíróság előtt elismerte, hogy valóban megkereste az ajánlattal Jovát. Mindkét játékos egy-egymillió forintnak megfelelő eurót kapott volna. A mostani tárgyaláson is elhangzott, hogy az FTC kapusa annak idején úgy jelentette az esetet, hogy egy ismeretlen kereste meg, mert nagyon jó baráti kapcsolatban volt Ponczókkal, akit védeni akart.
A bíróság megkeresésére a Videoton FC ügyvezetője közölte, hogy az üggyel kapcsolatban házon belül fegyelmi eljárást folytattak, a Ferencvárosi TC válaszából viszont az derült ki, hogy nem foglalkoztak érdemben a dologgal.
Ezúttal Sipos Máté meghallgatására került volna sor (ő ugyancsak a Videoton-PFLA-ban futballozott), de ő már Ausztriában játszik és dolgozik, Salzburg mellett, ezért nem jelent meg, csak egy levelet küldött. Szalai Géza bíró felolvasta Sipos tanúvallomását, amelyet a nyomozati szakaszban rögzítettek.
Ezután Cs. János kapott szót, és elmondta, hogy soha nem ígért és nem is adott pénzt Ponczóknak, hogy fogadjon mérkőzésre, vagy manipulációra beszervezzen valakit, tehát a másik vádlott soha nem kötött fogadást az ő közreműködésével. Mérkőzések manipulációjára soha nem próbálta rábírni Jova Leventét és mást sem.
– Találkoztam már vele, de soha, semmiféle olyan párbeszéd nem hangzott el köztünk, amit az ügyészségi vádirat tartalmaz – szögezte le Cs., és Ponczók ezután közölte, hogy alátámasztja, amit a korábbi játékvezető mondott.
Az egyik ügyész részletes elemzésekkel készült Ponczók Csaba mobiltelefonos adatai (hívások, SMS-ek) alapján, elmondása szerint ezzel a kapcsolattartások átláthatóbbá tétele volt a célja. Ennek ismertetése során kiderült, hogy Ponczók és Cs. gyakori kapcsolatban voltak egymással a meccs napján, illetve a korábbi napokban.
Ez a tárgyalás egyébként sokkal oldottabb, közvetlenebb hangulatban zajlott, mint azok, amelyeknek a nagy tárgyalótermek valamelyike ad otthont. Ehhez nyilván a nappaliszobányi méretű helyiség és a csekély létszám is hozzájárul. Mindez azonban tovatűnt, és a tárgyalás unalomba fulladni látszott, mert a bíró részletesen felolvasta a híváslista-elemzést, ami nagyjából fél órán keresztül tartott.
A délelőtti szünet után a bíró ismertette, hogy a nyomozás során operatív eszközökkel történt titkos adatszerzésre – magyarul telefonlehallgatásokra – került sor. Október 4-én például Kelemen Dávid hívta Ponczók Csabát, és homályosan egy bundameccsről beszéltek, majd Ponczók Attila és Csaba egyik beszélgetésében felbukkant Kenő (Kenesei Zoltán beceneve). Egy beszélgetés során az ominózus Fradi elleni meccs is szóba került – akkoriban azt találták ki Ponczókék, hogy otthon és Felcsúton azt mondják: tudomásukra jutott, hogy Jova Leventét megkeresték a meccsel kapcsolatban, és ők is fogadtak rá, mindössze ennyi történt. Kiderült, hogy miután annak idején napvilágra került az ügy, Ponczók nem edzhetett rendesen a Puskás Akadémián, majd szabadulni akartak tőle, ezért közvetítették a Vasashoz (de még Katar is szóba került). Ezt támasztja alá, hogy ifj. Albert Flórián – aki annak idején szakmai igazgató volt Felcsúton – azt mondta: „itt priuszod van, itt nem játszhatsz tovább.”
Az MLSZ adatbankja szerint végül 2011 februárjában került sor az átigazolásra, bár a felolvasásokból kiderült, hogy Ponczók nagyon szeretett volna Felcsúton maradni, a csapattársait arra kérte, álljanak ki mellette, és Gellei Imrét is meg akarta győzni, hogy ne kelljen távoznia. És ez még mind semmi: a Sipos Mátéval folytatott telefonbeszélgetéséből is idéztek, amely során elhangzott, hogy nem mástól, mint Orbán Viktor miniszterelnöktől (a Puskás Akadémia alapítójától) származott az utasítás, hogy a bundagyanúba keveredett fiatalnak távoznia kell az intézményből, Gellei és Albert Flórián ezért bizonyult meggyőzhetetlennek az ellenkezőjéről…
Végül úgy került a Vasashoz, hogy a fizetése jelentős részét továbbra is a Videoton állta. A korosztályos válogatott akkori edzője, Both József annak idején kijelentette, hogy Ponczók nem szerepelhet többé a korosztályos nemzeti csapatban, mert megtudta, hogy állítólag egymillió forintot kapott a bundázásért. Amikor a mostani vádlott felhívta Gellei Imrét, hiába kérdezte az eltávolítása okairól, a szakmai vezető tagadta, hogy az állítólagos bundázás állna a háttérben, csupán annyit mondott, hogy „te már túlnőtted a mi szintünket, neked az NB I-ben van a helyed”.
Az egyik utánpótlás-válogatott akkori edzője, Korolovszky György arra biztatta Ponczókot, hogy a történtek miatt beszéljen Both Józseffel és Szepessy Lászlóval, és próbáljon visszakerülni a válogatottba; talán lehet visszaút számára, hiszen húzóembernek, a keret egyik legjobbjának számít. Érdekesség, hogy a tréner már akkor érezte, hogy a beszélgetésüket lehallgathatják. Arra is figyelmeztette a játékost: inkább ne próbálja kinyomozni, ki terjeszti róla a manipulációval kapcsolatos híreket.
Délben a bíró egyórás ebédszünetet rendelt el.
