Hírek

Mit tervez Csányi Sándor?

A szövetség elnöke szeretné a futballakadémiák támogatását objektív mérőszámokhoz kötni.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Csányi Sándor a Napi Gazdaság című napilap hasábjain értékelte a magyar labdarúgás 2012-es évét.

– Számos területen léptünk előre: idesorolom a válogatott teljesítményét, javult a bajnokság színvonala, és sikereket értünk el az utánpótlásképzésben is. Más területeken ugyanakkor nem megfelelő a fejlődési ütem – foglalta össze röviden a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke. – Továbbra sem vagyok elégedett a mérkőzések nézőszámával, még akkor sem, ha ebbe a színvonal mellett a családi pénztárca terhelhetősége is beleszól. Ugyancsak jelentős lemaradásban vagyunk a női futballal kapcsolatos terveink megvalósításában.

Az egyesületek anyagi helyzetével kapcsolatban az MLSZ első embere kijelentette, a szövetség elment addig a szintig, ameddig lehet, de még mindig van lehetőség arra, hogy a labdarúgással összefüggő gazdálkodási tevékenységekből pénzt lássanak, hiszen az online sportfogadást a kormányzat most megpróbálja bevonni a közteherviselésbe. Az utánpótlással kapcsolatban Csányi a bolgár korosztályos válogatottal példálózott, amelyben hat-hét élvonalbeli labdarúgó kapott helyet, a magyar ifjúsági-válogatottban ugyanakkor csupán egyetlen olyan csapattag volt, aki rendszeresen játszik egy NB II-es klubban.

– Az utánpótlásképzés fő értékmérője, hogy hány tehetséges fiatalt nevel ki a hazai bajnokságnak – magyarázta Csányi Sándor. – Ezt az elvet rendkívül fontosnak tartom, épp ezért szeretném bevezetni az utánpótlásközpontok objektív, központi értékelését. Németországban ez már régóta így működik: független bizottságok járják az akadémiákat, és egységes szempontrendszer alapján értékelik az ott elvégzett munkát. Az adott akadémia minősítésétől függően számíthat támogatási pénzekre.

Az elnök hozzáfűzte, hogy nincs joguk beleszólni, egy klub milyen stratégiát választ a versenyeztetésben, objektív feltételeket ugyanakkor teremthetnek.

– Így írtuk elő, hogy a huszonnégyes keretből legalább nyolc hazai nevelésű játékosnak kell lennie, s ezt a kvótát évről évre emelni szeretnénk – szögezte le Csányi. – Emellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az akadémiák többségében idén vagy jövőre végez az első osztály. Nem hiszem, hogy ezek, az adott csapathoz kötődő fiatalok − akikre évek óta már sokat áldozott a klub − összességében ne tudnának beépülni a csapatokba. Úgyhogy komoly változásokat várok ezen a területen.

Az új Puskás-stadion építésének elhúzódásáról Csányi Sándor elmondta, hogy a létesítmény kivitelezése lassabban folyik, mint gondolta, de egyrészt a háttérben rendkívül komoly előkészítő munkák zajlanak, másrészt a stadionépítésben az MLSZ nem szereplő, pusztán szakmai véleményekkel segítheti a kormányzatot. A mostani ütemterv alapján 2016-ra elkészül a nemzeti stadion, amellyel reményei szerint a szövetség a Bajnokok Ligája-döntőre és egy Európa-bajnoki csoport megrendezésére is pályázik.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik