Hírek

Tehetséggondozás felsőfokon

Pisont István azt kéri játékosaitól, olyan mentalitással készüljenek az edzéseken, mintha mérkőzésen lennének.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Az Európai Ligarúgó Szövetség elkészítette az U17- és az U19-válogatottak legfrissebb európai rangsorát. Ennek az Európa-bajnoki selejtezőcsoportok sorsolásánál van jelentősége, az elmúlt években jól szereplő nemzetek ugyanis kiemeltként könnyebb négyesbe kerülnek a tornákon. Az UEFA az előző három év eredményei alapján készíti el rangsorát, a helyezések megállapításánál számítanak az elmúlt szezon selejtezőin szerzett pontok, a továbbjutás az elitkörbe és a korosztályos kontinenstorna döntőjébe, valamint a fináléban elért helyezés. Az elmúlt három év eredményei alapján Magyarország a kontinens élmezőnyébe került, holtversenyben a tízedik helyen áll, megelőzve többek között az olaszokat, az oroszokat, a törököket, vagy a svédeket. A jó helyezésünket annak köszönhetjük, hogy U17-válogatottunk az elmúlt három év mindegyikében bejutott az Európa-bajnoki selejtező elitkörébe, az előző szezonban például veretlen maradt tétmeccseken – áll az MLSZ honlapján.

A tavaszi Európa-bajnoki elitkör sorsolását december 5-én tartják a svájci Nyonban, a magyar U17-válogatott kiemeltként kap ellenfeleket. A csapat szövetségi edzője, Pisont István a Rangadó.hu érdeklődésére úgy vélekedett, szakmailag megalapozott az a filozófia, annak a stílusnak a kialakítása, amit elterveztek, és két éve folyik Both József vezetésével.

– Mivel telnek egy utánpótlásedző mindennapjai?
– Folyamatosan vannak programok az összes korosztályos válogatottnál, mivel besegítünk egymásnak – mesélte Pisont István, a Kispest-Honvéd és a válogatott egykori kiváló középpályása, aki kilenc évig játszott külföldön. – Mérkőzéseken, edzéseken veszünk részt, kontrolláljuk a Bozsik-programot és a területi válogatottak programját. Nem unatkozunk, ilyenkor tudunk felkészülési programokat, adatbázisokat összeállítani, szerkeszteni, előadásokat tartani, a játékosokkal kapcsolatot tartani.

– Az elmúlt egy hónapban nyilván elemezték, értékelték a sikeres selejtezőtorna eseményeit, eredményeit. Mire jutottak?
– Arra, hogy jó úton járunk, és szakmailag megalapozott az a filozófia, annak a stílusnak a kialakítása, amit elterveztünk, és két éve folyik Both József vezetésével. A filozófia jegyei megmutatkoztak a mérkőzéseken, s mindez eredményességgel is társult. Igazolódott, hogy jó a kiválasztás, mert akik bekerültek, megütik a nemzetközi szintet. Az eredményesség mellé látványosság társult, a kreatív játék öröme, mivel a játékosok bíztak önmagukban, élvezték a játékot, nem görcsösen, sokkal inkább felszabadultan, ötletesen futballoztak. Nagyon hosszú és nehéz volt ugyan az elmúlt két év, de a hosszú, céltudatos munka gyümölcse beérett. A fiatalok természetesen egyénileg is nagyon sokat tehetnek a teljesítményük javításáért, például az életmódjuk megfelelő beállításával.

– Ez egy olyan korosztály, amely a továbbiakban is szép nemzetközi sikereket érhet el?
– Ez nem tudom megmondani, de az biztos, hogy jó úton haladunk. Hogy hova jutunk, azt nem tudom, hiszen vannak, akik előttünk járnak. A korosztályos válogatottaknál a legfontosabb feladat megtalálni azokat a tehetségeket, akik később odakerülhetnek a felnőtt válogatotthoz. Nekünk ezt kell elsősorban figyelembe vennünk. Örömteli, hogy a fejlődési folyamat során csapatként is jól működik a társaság, de a játékosoknak folyamatos versenyeztetésre van szükségük, bátran be kell őket vetni.

– De milyen bátran, és milyen korán?
– Én tizennyolc évesen kerültem a Honvédhoz. Both József és Egervári Sándor beállított a felnőtt csapatba, és rá egy évre már nagyválogatott lettem. Ez jó példa. Én nem vagyok klubedző, de javaslatot tehetek. Kalmár Zsolthoz, vagy Bobál Gergelyhez bátran hozzá lehetne nyúlni, jövőre pedig még több emberhez. Tehetségesek, mérkőzésenként húsz-harminc percig hadd szokják a ritmust. Nem drasztikus fiatalításról beszélek, de egy-két játékost mindig be lehetne dobni…

– Azt mondja, nem klubedző. Nem is szeretne az lenni?
– Valamikor arra adtam a fejemet, hogy edző legyek. Most az utánpótlásban dolgozom, de semmiképpen nem bánom, hogy így alakult, hiszen óriási tapasztalatot szereztem, mivel folyamatosan nemzetközi mérkőzéseink vannak. Jó példa Mészöly Géza esete is, aki korábban a felnőtt közegben dolgozott, de most ő is remekül érvényesül az utánpótlásban. Both Józseftől olyan szakmaiságot tanulunk, amelyre máshol nem lenne esélyünk. Ettől függetlenül nem mondok le róla, foglalkoztat, hogy felnőttek között is megméressem magam.

– Játékosként kilenc évig szerepelt külföldön. Azokat a tapasztalatokat fel tudja használni mostanság?
– Igen, ami a mentalitás részét, a versenyhelyzet megteremtését illeti. Külföldön a játékritmus az edzéseken olyan, mint a meccseken. Hihetetlen, hogy a játékosok milyen intenzitással vetik bele magukat az edzésbe. Ebben nagy pozitívum volt számomra a külföldi szereplés. Ezért is kérem a játékosaimtól, hogy olyan mentalitással készüljenek az edzéseken, mintha mérkőzésen lennének, mert csak ilyen módszerrel tudják megismerni a saját teljesítményük maximumát.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik