Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Ügyészségi forrásokból szerzett információink szerint január közepéig hosszabbították meg annak a nemzetközi nyomozócsoportnak a mandátumát, amely a világ számos országát érintő fogadási csalások magyar szálát is vizsgálja – írja a Népszabadság cikkében a szerző, Fekete Gy. Attila. – Az ügyben Magyarországon eljáró Központi Nyomozó Főügyészség a rendelkezésre álló adatok alapján a magyar szál nyomozását akkor le is zárja. Várhatóan valamennyi gyanúsítottal szemben vádat emelnek.
Ha a későbbiekben új információk vetődnek fel további manipulált mérkőzésekről és csaló futballistákról, akkor azokat új eljárásban (új ügyszámon) vizsgálják ki. A befejezés előtt álló nyomozásnak 42 gyanúsítottja van. Ők az ügyészség adatai szerint alkalmanként és fejenként jellemzően pár ezer euróért 33 mérkőzést manipuláltak kisebb-nagyobb mértékben Magyarországon. A napilap értesülése szerint vannak azonban köztük olyanok is, akik azért csaltak, mert fogadtak arra a mérkőzésre, amelyen maguk is pályára léptek. Ők így, egyetlen fogadással, akár több tízezer eurót is nyerhettek.
A bochumi rendőrség szinte napra pontosan három évvel ezelőtt, 2009. november 19-én vette őrizetbe Berlinben Ante Sapina Németországban élő horvát állampolgárt és több társát, azzal gyanúsítva őket, hogy az egész világot behálózó ázsiai központú bűnszervezet vezéreiként több száz labdarúgó-mérkőzést manipuláltak főleg Európában és Dél-Amerikában. Sapina egyébként egy 2005-ös németországi bundaügy miatt már nem volt ismeretlen a hatóságok előtt.
Miután a bochumi ügyészség irataiban több utalást is találtak arra, hogy a gyorsan dagadó bundabotrányban magyar futballcsapatok is érintettek lehetnek, az MLSZ feljelentése nyomán a Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda közös nyomozócsoportja átfogó országos vizsgálatba kezdett. Párhuzamosan a világ számos országában is nyomozást indítottak a hatóságok, és ahogy nálunk, úgy máshol is megtörtént, hogy a meccs után a pályán vettek őrizetbe korrupt játékosokat. Az egész világra kiterjedő fogadási csalásokat egy távol-keleti központú szindikátus irányította, amely eurómilliókkal rövidítette meg a fogadóirodákat. Az átlagos fogadókkal ellentétben ők biztosra mentek: olyan eseményekre fogadtak, mint például, hogy lesz-e tizenegyes az utolsó tíz percben, vagy rúgnak-e gólt valamelyik csapat játékosai az utolsó negyedórában. Az efféle csalásokhoz nem kell megvenni egy egész csapatot, mint a korábbi, klasszikus bundaügyekben, elég volt egy-két játékost vagy a bírót lefizetni.
2010. február 9-én három magyar bíró, Lengyel Kolos, Selmeczi Krisztián és Cs. János engedély nélkül működött közre az észt–bolgár felkészülési mérkőzésen. Ügyükben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) indított vizsgálatot, miután a 2-2-re végződött meccs négy gólja mind-mind tizenegyesből született (mint a néhány nappal ezelőtti Pápa–Diósgyőr bajnokin, akkor az is bunda volt?). Decemberben a botrányos Argentína–Bolívia U20-as barátságos mérkőzést is magyar bírók vezették, Lengyel Kolos két segítője Selmeczi Krisztián és M. Tamás volt. A találkozót Argentína nyerte 1-0-ra, a gól a 103. percben megítélt büntetőből esett.
A fogadási csalásokat szervező távol-keleti csoportnak minden országban volt helytartója, aki ismerte a helyi labdarúgás sajátosságait, tudta, ki csúszott le, kinek vannak anyagi gondjai, vagyis ki az, aki néhány ezer euróért bármire kapható. A rezidens lefizette a játékosokat, bírókat, a szindikátus tagjai pedig internetes fogadóirodákban tették meg tétjeiket. A mérkőzés manipulálásáért felajánlott összeget a játékosoknak közvetlenül a meccs után fizették ki; feltéve persze, hogy teljesítették vállalásukat. A bíróknak is azonnal fizettek, bár nekik kicsit nehezebb volt a dolguk, nemegyszer előfordult ugyanis, hogy meccs közben változott a koncepció, mert a fogadások úgy alakultak, hogy más vég- vagy közbenső eredmény, avagy közbenső esemény (tizenegyes, kiállítás és hasonlók) még nagyobb profittal kecsegtette a szindikátust.
A szövevényes ügy nyomozásának sikeres befejezése érdekében a hágai székhelyű európai igazságügyi és ügyészségi együttműködést koordináló szervezet, az Eurojust keretében több nemzetközi nyomozócsoport is alakult. Ezek egyikének munkájában vesz részt a Központi Nyomozó Főügyészség. A nemzetközi nyomozócsoport jelentősége ez ügyben abban áll, hogy a több országot is érintő esetekben (lásd például az észt–bolgár mérkőzést) nem kell folyamatosan jogsegély keretében kérni segítséget másik ország hatóságaitól. A nyomozás során mindig az hallgatja ki a gyanúsítottakat, aki éppen otthon van, ő teszi fel a vendégnyomozók kérdéseit is.
