Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Véget ért az Európa-bajnokság, amelynek két mérkőzését Őze Tibor a helyszínen, a többit pedig a televízióban látta, s szakértő meglátásait hétről-hétre megosztotta a Rangadó.hu olvasóival. Az MLSZ Grassroots-menedzsere összességében pozitívnak értékelte a tornát, amely a játszó csapatok sikerét hozta. A spanyolok eredményességét teljesen megérdemeltnek tartja, de tudja, hogy az egyeduralkodásuk egy idő után unalmas lehet a nézők számára. A Kispest-Honvéd, a Nyíregyháza, a Diósgyőr és a Vasas egykori edzője úgy véli, a többi ország számára is adott a recept, utol lehet érni őket, de ahhoz más szemlélet szükséges már utánpótlásszinten.
– Melyek voltak a pozitív élményei, benyomásai a tornával kapcsolatban?
– Triviálisan hangzik, de az tetszett nekem leginkább, hogy ezen az Európa-bajnokságon a jobb csapatok jutottak tovább, és jellemzően a legjobb csapatok jutottak a nyolc közé – vélekedett Őze Tibor. – A csehekről, a görögökről, illetve az oroszokról persze lehetne vitatkozni… A legjobb csapat nyerte az aranyérmet, tehát a játéktudás döntött. A képzettebb, technikásabb futball Európa-bajnoksága volt ez. Nem mindig volt ez így, gondoljunk csak a görögök nyolc évvel ezelőtti, kifutott eredményére.
– Akadtak-e esetleg negatívumok?
– Egyértelműen kiviláglott, hogy nem elég, ha jó játékosok vannak egy csapatban. Tizenegy jó játékos még nem egyenlő egy jó csapattal. A hollandokra tökéletesen igaz ez, de talán még franciákra és az angolokra is, bár az ő szereplésük megítélése vegyes, hiszen továbbjutottak a csoportjukból. Ha a játékosok nem kellően motiváltak, nem alkotnak egységet, akkor nem tudnak kiemelkedő eredményt elérni, sőt szélsőséges esetben látványos bukással végződik a vergődésük. Számomra negatív volt az orosz csapat szereplése is. A ragyogó kezdés után elbízták magukat, azt hitték, hogy a bab is hús. Ezen a szinten nagyon figyelik egymást az ellenfelek, és az első meccs után látták, hogy ha az oroszok nem kontrázhatnak, a pozíciós játékban nem olyan jók.
– Szinte egyik meccsen sem volt teltház, a döntőre pedig még szombaton is lehetett jegyeket kapni. Ez rendkívül szokatlan!
– Tudomásom szerint a jegyértékesítés kilencvenöt százalékos volt, ami nem mondható rossznak. Ebben a jelenségben a magas jegyárak is közrejátszottak. Nem azért alakult így, mert kiestek a házigazdák, hiszen előtte, a csoportkör során sem volt teltház. Még nem szoktak hozzá a keleti rendezéshez a szurkolók. A mérkőzések hangulatán egyébként nem hagyott nyomot, hogy háromezerrel kevesebben voltak a stadionban, ezt testközelből tapasztalhattam. Anyagilag a részvevők nem jártak rosszul, mindenképpen megérte nekik a szereplés. A rendező országok bizonyos mértékig mindig ráfizetnek, de rendszerszemléletben gondolkodva már nem vagyok benne biztos…
– Melyek voltak azok az összetevői, jellemzői a tornának, amelyek igazolták a várakozásait?
– A jóslás kategóriájába tartozik a végső győztest eltalálni, de ezúttal sikerült. Szórakoztató Európa-bajnokság volt, mert a játszó csapatok jutottak tovább, ezáltal kevesebb volt az unalmas mérkőzés. A spanyolok mentén haladva: történelmi tettet hajtottak végre, hiszen európai csapatként a harmadik világversenyt nyerték meg zsinórban. Kicsit más megvilágításba kell helyeznünk a támadófutballt. Szlogenszerűen használt bírálat, megjegyzés velük kapcsolatban, hogy csatár nélkül játszottak. Én ezzel továbbra sem értek egyet. Kitaláltak egy olyan dolgot, ami rendkívül hasznos a betömörülő védelem ellen. A mérkőzések nézhetőségét veszélyeztette, ahogy néhány csapat védekezett Spanyolország ellen. A mélységből való beérkezéseket forszírozták, bár volt, amikor haladhattak volna előre, de akkor is a passzjátékot választották. Ez az ellenfél fizikai és mentális fárasztásának eszköze volt.
– Amikor szinte minden Formula-1-es futamot és világbajnoki címet Michael Schumacher nyert, akkor a nézők egy idő után megunták a sportágat. A labdarúgásra is ez a sors várhat a spanyolok egyeduralma miatt?
– Fennáll ez a veszély, de a többi országnak is adott a recept! A portugálok megmutatták, hogy lehet ez ellen sikeresen játszani, bár ez borzalmas erőnlétet igényel. Nem elég egy jó csapatot összeállítani, a spanyolok teljesítménye egy hosszú képzési folyamat eredménye. Utol lehet érni őket, de ahhoz más szemlélet szükséges már utánpótlásszinten! Jó a Schumacher-hasonlat, teljesen egyetértek azzal, hogy az átlagemberek, a szurkolók számára egy idő után unalmas az egyeduralom. Remélem, a spanyolok uralmát megtöri valaki, de hasonlóan szép és ötletes játékkal! Nem lesz egyszerű, mert ők ebben nőttek fel, de a fák nem nőnek az égig. Mindenki tudta, hogy jók, de ki gondolta volna, hogy képesek lesznek megnyerni zsinórban három nagy tornát?!
Iniesta az Európa-bajnokság legjobbja
A spanyol Andrés Iniestát, az FC Barcelona középpályását választották a lengyel-ukrán közös rendezésű Európa-bajnokság legjobb játékosának. Iniesta, aki az olaszok ellen 4-0-ra megnyert döntő legjobbja is lett egyben, csapattársát, Xavit követte ezzel, a négy évvel ezelőtti, osztrák-svájci rendezésű kontinensviadalon ugyanis klubtársa lett a torna legjobbja. Mindketten jelentős részt vállaltak abból, hogy a spanyol válogatott megvédte címét, ezzel négy éven belül két Európa-, és egy világbajnoki trófeát nyert meg. Az európai szövetség (UEFA) megválasztotta a torna válogatottját is, ebben 23 futballista kapott helyet, közöttük 10 spanyol.
