Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Mint ismert, Rudolf Gergely és Seydi már nem tagja a diósgyőriek első keretének, mert nem tartanak rájuk igényt. A három sérült közül Abdouraman és Bacsa Patrik nincs bevethető állapotban, Gosztonyi Andrásnak viszont kényszerből le kellett ülnie a kispadra. Többen azt várták, hogy a Debrecenben négy gólt beszedő Rajics kapus kikerül a kezdőből, de ezúttal is ő védett. Bár Elek Ákos és Kádár Tamás távozásáról is cikkeztek az elmúlt héten, mindketten ott voltak a pályán. Kosztics vissza-, Nikházi, Vadász és Barczi pedig bekerült a csapatba, Gohér, Vági és Hanek viszont a cseresorban találta magát.
Kecskeméti oldalon Bekő Balázs vezetőedző ragaszkodott Antal Botond kapushoz, aki a Mezőkövesd ellen hat gólt kapott. Póti Krisztián és Patvaros Zsolt az eltiltását tölti, és Balázs Zsolt sem volt a keretben. Bekerült a kezdőbe Gyagya Attila, Varga Róbert és Oussou is.
A Diósgyőrben megszokottakhoz képest bántóan kevesen voltak a lelátón.
Öt perc elteltével a vendégek némi meglepetésre a borsodi tizenhatos környékére, illetve azon belülre költöztek, de számottevő lehetőséget nem tudtak kialakítani. A kilencedik percben jött az első hazai helyzet: Takács Péter passza után Huszics pörgetett a kapu elég, de Karan mentése nyomán elmúlt a veszély. A 15. percben megszerezték a vezetést a hazaiak: Barczi Dávid távoli lövése után a labda a kapufáról pattant a hálóba (1-0).
A folytatásban kiegyenlített volt a játék, mindkét csapat próbált kezdeményezni, de ziccerig egyik sem jutott, egészen a 32. percig, amikor Oussou közeli lövését védte Rajics. A hajrában a hazaiak jobbára a félpályánál passzolgattak, s mivel elég tanácstalannak bizonyultak, nem is kerültek a kecskeméti kapu közelébe.
Az 51. percben Tisza a kecskeméti kapufa közelében, az alapvonalnál már mindenkit elfektetett a cseleivel, de a visszapasszolt labdára nem érkezett senki… A második félidőben is Barczi volt a hazaiak legveszélyesebb játékosa, de a lövései ebben az időszakban elkerülték a kaput. A Kecskemét próbált letámadni, de nem sok eredménnyel, igaz, a borsodiaknak nehezére esett a labdakihozatal. A hetvenedik percben Gohér passza teremthetett volna veszélyt a tizenhatoson belül, de középen ezúttal sem érkezett diósgyőri játékos. Kisvártatva Tisza lapos szabadrúgását védte Antal Botond.
Addig-addig próbálkozott a DVTK, amíg gól kapott: a 73. percben teljesen őrizetlenül hagyták Rajczi Pétert a tizenhatos előterében, ő pedig Nagy Patrik pontos passzával kapura fordult, és a hálóba lőtt (1-1). A nyolcvanadik percben William Alves megkapta második sárga lapját, tehát a KTE emberelőnybe került. A 83. percben Leo Correira szöglete után Gohér Gergő rúgta ki a labdát a gólvonal közeléből, Varga Róbert elől.
Emberhátrányban is támadott a Diósgyőr, de a 87. percben Takács Péter lövése a kapu fölé szállt. A szurkolók elégedetlenségüknek adtak hangot, ám ez a végeredményen nem változtatott. Mindkét csapat felállt a padlóról, ha a múlt heti, négygólos vereségeket nézzük, de ez a diósgyőrieket aligha vigasztalja, hiszen továbbra is nyeretlenek a bajnokságban.
A mérkőzést a Rangadó.hu szakértője, Hrutka János, a Ferencváros és a német Kaiserslautern egykori válogatott védője elemezte:
Úgy gondolom, hogy a mennyire tetszett a mérkőzés kifejezés igen erős ennek a meccsnek az összefüggésében, szerintem a szurkolók reakciója hűen visszaadta azt, amit láthattunk. Próbáltam valami pozitívumot is találni, ami talán Csirszki Martin visszatérése lehet, hiszen ő Diósgyőrben egy nagyon színes egyéniség, és jó játékos lehet még, ha a sérülése nem veti vissza. Az is érdekes volt, hogy a két gólt két ex-újpesti játékos lőtte, akikre ott nem tartottak igényt, itt pedig mégis csapataik meghatározó emberei hétről-hétre. Az elmúlt héten nagyon sok mindent lehetett hallani a DVTK háza tájáról, és ez a mérkőzés szerintem azt mutatta, hogy nem feltétlenül azok voltak a problémák, amiket a szakvezetés feltételezett, hiszen nem sikerült előrelépniük. Úgy érzem, hogy Rudolf Gergely játéka nagyon is hiányzott.
Régóta figyelem a diósgyőriek játékát, és azt lehet látni, hogy nem minden poszton találták meg a megfelelő játékosokat, vannak bőven képességbeli problémák. Rudolf pedig ezt a szintet bőven megüti, akár a nemzetközi szintet is. Az, hogy ennek ellenére miért nem talált a kapuba, sok mindennek betudható szerintem. Nem feltétlenül volt minden esetben megfelelő a körítés, hogy neki csak a kapuba találásra kelljen koncentrálnia. A másik oldalról viszont a Kecskemét játéka tetszett, sokkal összeszedettebbnek tűntek. Ez az eredmény számukra jónak mondható, hiszen nem tartoznak a közvetlen élmezőnyhöz.