Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
FRISS:
Az ebédszünet után az ügyészek kérdéseivel folytatódott a tárgyalás. Wilson Raj Perumal elmondta, egy barátjától hallotta annak idején, hogy a Zoli becenevű személy Szingapúrban járt Tan Seet Engnél. Ezután elmesélte, hogy a finnországi Rovaniemiben pénzt vett át Zolitól, én a főnök utasításai alapján kiosztotta a játékosok között.
Az ügyészek ezután részletesen faggatták a bűnszervezet működéséről – pedig a nyomozati szakaszban is mindenre kiterjedő vallomást tett, tehát most vélhetően olyan dolgokat kérdeztek tőle, amelyekre amúgy is tudták a választ. A fülledt, levegőtlen teremben a bíró az álmossággal küszködött – de nem csak ő… A monoton percek közepette kiderült, hogy már az ügyész sem valami friss, hiszen egyik kérdésében a Zoli nevű személyt Kenesei Zoltánnal azonosította, de gyorsan korrigált.
Perumal kijelentette: nem emlékszik, hogy Zoli bármikor beszélt volna neki esetleges korábbi manipulációs tevékenységéről. Amikor az ügyész rákérdezett, hogy az Argentína–Bolívia meccsen kívül más találkozókat is manipuláltak-e a tornán, azt válaszolta: nem hiszem, ezzel tehát elismerte, hogy az a bizonyos meccs – amelyet magyar bírók vezettek – szerinte biztosan bunda volt, bár délelőtt elmondta, hogy ott sem volt. A dél-amerikai meccs részleteiről faggatták azt az embert, aki abban az időben éppen Londonban, és csak egy barátja elmondására hagyatkozva tudta felidézni az eseményeket.
Elhangzott, hogy a játékvezetői stáb tagjai headsetet használtak, amelyen utasításokat kaptak, de azt nem tudta megmondani, hogy kitől. Mivel ezúttal nem értek a témák és a kérdések végére, a bíró 14:50-kor berekesztette a tárgyalást, folytatás pénteken, ugyancsak Wilson Raj Perumallal.
Korábban írtuk:
Szerda délelőtt folytatódott a bundaügy nemzetközi vonalának büntetőeljárása a Fővárosi Törvényszéken. A tárgyalás ismét késéssel kezdődött. Ezúttal Wilson Raj Perumal tanúkénti meghallgatására került sor. Mivel már a Markó utcai épület nyitása előtt magyar és külföldi tévéstábok várakoztak a bejáratnál, sejthető volt, hogy a szingapúri koronatanú most biztosan itt lesz. A jelentős médiaérdeklődés ellenére nem a megszokott helyen, hanem egy kisebb, szűkebb teremben tartották a tárgyalást.
Érdekesség, hogy Perumal magyar jogosítvánnyal igazolta magát, tehát otthon érzi magát kis hazánkban, a nyelvet azonban nem beszéli… Az angol tolmácsolás miatt a szokásosnál lassabban zajlottak az események, de a tanú rendkívül lényegre törő volt. Elmondta, hogy a jelenlegi ügy elsőrendű vádlottjával, Tan Seet Enggel (ő Dan Tan néven elmítette) együtt számos mérkőzést manipulált – ő volt a főnök, tőle kapta az utasításokat. Az ominózus argentínai tornával kapcsolatban ő intézte a játékvezetők szállásfoglalását és utaztatását, de őket személyesen nem ismeri. A finnországi bundázásról is beszámolt, illetve azt közölte, hogy a vádlottak közül csak Schultz Lászlót és Kenesei Zoltánt.
Tan Seet Eng állítólag azt mondta Perumalnak, ha Finnországban pénzre lenne szüksége, forduljon Schultzhoz, találkoztak is, de pénzátadásra nem került sor, és az egykori labdarúgó nem vett részt a manipulálásban, úgy fogalmazott: szerinte soha nem volt beszervezve a bundázásba, nem volt tagja a bűnszervezetnek. Azt nem tudta elmondani, Schultz milyen kapcsolatban állt Tan Seet Enggel.
Azt sem tudta megerősíteni, hogy Kenesei tagja volt a bundamaffiának, csupán arról számolt be, hogy kétszer találkoztak Finnországban. Először a repülőtéren – Tan Seet Engtől tudták, milyen ruhát visel a másik, így ismerték fel egymást. Rendszerint a főnök mondta meg, milyen eredményt szeretne a befolyásolt meccseken. Ezt a Rovaniemi mérkőzése előtt Perumal tolmácsolta a beszervezett játékosoknak, majd Kenesei ellenőrizte, hogy minden rendben van-e, és kiosztotta a pénzt – viszont erre nem a szingapúri tanú utasította, hanem Tan Seet Eng. Kenesei ott volt a meccsen, amelyen nem az elvárt eredmény született, de a pénz visszaszedésében nem vett részt.
Másodszor Tamperében találkoztak, ekkor nem volt szó meccsek manipulálásáról, Kenesei ekkor állítólag azért volt ott, hogy – Tan Seet Eng képviseletében – ellenőrizze, Perumal teljesített-e egy kifizetést üzleti ügyben a helyi klubnak. A szingapúri arra nem tudott válaszolni, a főnök milyen kapcsolatban állt Keneseivel. A nyereséget néha öt-, néha hatfelé kellett osztani, de azt sem tudja, hogy öt, hat, vagy több tagja volt-e a bűnszervezetnek.
Rendkívül nyögvenyelősen zajlott a beszélgetés, de arra azért fény derült, hogy ez a hálózat a kétezres évek elejétől működött, Tan Seet Eng 2009-ben vette át az irányítást – egy ugyancsak szingapúri, Bryan nevű embertől –, és ebben az évben ismerte meg Kenesei Zoltánt is, valószínűleg a korábbi, „ráhagyományozott” kapcsolatrendszer segítségével. Perumal szerint a főnök Szlovéniában, Bulgáriában és Magyarországon is jó kapcsolatokkal rendelkezett, de neki magyarországi bundahálózatról és manipulált meccsekről soha nem beszélt.
A pénz, amit Tan Seet Eng kiosztott, nem Magyarországról származott, de bízott a magyarok segítségében az elosztással kapcsolatban, ezért vittek például pénzt Olaszországba. A menetrend – szerinte – a következő volt: az olaszok elhatározták, hogy bundázni fognak, de előtt Tan Seet Enghez fordultak – mert Ázsiában sokkal nagyobb tétben lehet fogadni, és lazább a szabályozás –, aki megmondta nekik, milyen eredményt produkáljanak. Ázsiában sokkal nagyobb a maximálisan engedélyezett fogadási összeg – kétmillió euró is simán belefér –, és nincs személyazonossághoz kötve.
Tan Seet Eng kapcsolatban állt egy kínai sportfogadási céggel, ennek köszönhetően két-három millió dollár összegű fogadásokat is tehetett anélkül, hogy ez az összeg a rendelkezésére állt volna. Rendszeresen előfordult, hogy a megbízó egymillióval akart fogadni, de ő másfél milliót tett fel az adott meccsre anélkül, hogy az illetőnek ezt elmondta volna. Ráadásul a közvetítőszerepet játszó, illegális kínai cég – mint ügynök, vagy mint bukméker – megfejelte még félmillióval, és egy másik – legális – sportfogadó cégnél fogadott. Három év alatt egymaga összesen tízmillió eurót keresett – ez már az elosztás utáni pénz.
Az Argentína–Bolívia meccsről elmondta: az utolsó öt percben gólnak kellett születnie, ezért volt szokatlanul komoly hosszabbítás, illetve tizenegyes, de ő és Tan Seet Eng sem volt ott, ezért nem ismeri a körülményeket, és nem emlékszik, milyen nemzetiségű bírók fújtak. Déli 12 óra után néhány perccel fogytak el a bíró kérdései, jöttek az ügyészek.
Perumal elmondta, a szindikátus ominózus öt tagja között 2009-ben nem volt magyar, egy évvel később csatlakozott egy magyar, akit a főnök Zolinak nevezett. Azt nem tudja, hogy ezek a tagok mikor mennyi pénzt kaptak. Az említett Argentína–Bolívia meccs kapcsán a szervezők panaszkodtak, mert manipulációt sejtettek. Ő személyesen és telefonon sem beszélt soha magyar bírókkal, ők Tan Seet Eng ismerettségi köréhez tartoztak. Egy utánpótlás-meccsre általában húszezer eurót kapott a játékvezetői stáb az eredmény befolyásolásáért.
A bíró 12:45-kor egyórás szünetet rendelt el.
