Válogatott

A tornaórákig kell leásni a magyar és a horvát foci közti szakadékért

A magyar labdarúgó válogatottal a 2020-as Eb-csoportkörének első meccsén szembejött a valóság, és 2-0-s vereséget szenvedett Szlovákiától. Vasárnap még nehezebb mérkőzés vár Marco Rossi együttesére, a minden bizonnyal több helyen is átalakított válogatott a Groupama Arénában fogadja a vb-ezüstérmes, világklasszis játékosokkal teletűzdelt horvátokat. Mitől ilyen jó a horvát futball és vajon két mérkőzést követően lesz-e pontja a válogatottnak? Meccselőzetes.
Korábban a témában:

A 2020-as Eb-selejtezők csütörtöki, szlovákok elleni nyitányán tisztán látszott, válogatottunk játéka még nem állt össze. A Nemzetek Ligájában és gyengébb ellenfelekkel szemben ugyan jobban működött Marco Rossi stratégiája, de a nálunk erősebb Szlovákia ellen kiütköztek a hibapontok.

Alighanem a horvátok ellen sem lesz ez másképp. Holott az olasz kapitány szemmel láthatóan, világos, tudatos játékelképzelés mentén próbálja szervezni a játékot.

  • Bonyolult, folyamatos és állandó helyzetértékelést kívánó,
  • agresszív, labdát támadó, korszerű védekezést,
  • és a labdaszerzésből, lehetőség szerint rendezetlen védelem elleni támadásvezetést szeretne látni a pályán.

Ebben a játékban több a kockázat, sokkal több a hibaforrás, mint az Egervári-, a Pintér-érában, de még a Dárdai Pál féle sikeres korszakban is látott egyszerű, kivárásra játszó, „a lényeg, hogy ne kapjunk gólt, miközben mi majd csak találunk egyet” futballban.

Ha a csapatkapitány, Szalai Ádám kifakadását magyarra fordítjuk, úgy monológjának pozitív üzenete a következő: ehhez a relatív új játékrendszerhez és az egyes ellenfelekkel szemben kialakított taktika maradéktalan végrehajtásához szükséges célmozgásoknak kell három nap alatt, új információként beidegeződnie, készségszintre fejlődnie, ami a topbajnokságokban futballozóknak napi rutin, nálunk viszont legutóbb nem ment minden játékosnak.

Utóbbi oka, hogy a nem készségszintű tudás tét alatti alkalmazása a döntési, értékelési folyamatokat lelassítja, előbb a fáradt agyat, majd a testet hibára készteti.

Szalai Ádám nem bírta ki az öltözőig, a kamerák előtt alázta porig csapattársait
A magyar válogatott csatára ismét emlékezeteset alkotott.

Ez történt a szlovákok elleni meccsen is, ahol ellenfelünk addig-addig gyűrte, gyömöszölte válogatottunkat, amíg góllá érett a hiba.

Tény, Marco Rossinak és a magyar labdarúgó-válogatottnak is hiányzik az az elvesztegetett hét hónap és négy tét nélküli találkozó, amit a hályogkovács Georges Leekensre pazarolt el a magyar futball.

Mit kell tudni a horvátokról?

Horvátország, a 2018-as labdarúgó-világbajnokság ezüstérmese ellen már a döntetlen
is csodaszámba menne. A kérdés csak az, hogy ez az alig 4,2 millió lakosú kis ország, minimális, jobbára a jugoszláv háború utáni futballmúlttal, a Zdravko Mamic-féle maffiaszerű akadémiavezetéssel, a magyarhoz képest kifejezetten rossz infrastruktúrával, nulla stratégiai programmal, hogy lehet mégis ilyen sikeres?

Futballtörténelmileg nézve a horvát labdarúgás is a közép-európai térségre, a Duna menti iskolára jellemző stílust követi, ami a második világháború végével, Josip Broz Tito – aki 1946-1980 között vezette a Horvátországot is soraiban tudó kommunista, de el nem kötelezett Második Jugoszláviát – sport- és oktatáskultúrájával vett saját irányt.

A titói puha kommunizmus sport- és testnevelés-kultúra terén merőben más irányvonalat választott, mint a kor többi szocialista országa. Az orosz – és a magyar – minta azokat a többnyire olimpiai sportágakat preferálta, ahol relatív könnyű volt eredményt elérni nemzetközi téren, egy sportágban sok olimpiai érmet lehetett nyerni (úszás, kajak-kenu, ökölvívás, birkózás, vívás, stb.), a csak általunk számon tartott nemzetek közti pontversenyben elől lehetett végezni.

Ezzel szemben Tito a nem csak négy évente sikert hozó, hanem az évente több alkalommal is a nemzeti hovatartozást, büszkeséget növelni képes labdajátékokra helyezte a hangsúlyt.

Az ideológia részeként a testnevelő- és edzőképzést is ebbe az irányba terelte, hiszen, ha nincs magas szintű iparági tudás, akkor azt továbbadni sem lehetséges.

Miközben Magyarországon a tornaórákon a négyütemű fekvőtámasz, a mérlegállás és a zsámolyugrás vitte a prímet, Jugoszláviában a futball, a kosárlabda és a röplabda alapjaival ismerkedtek a gyerekek.

Az egységes Jugoszlávia testnevelő- és edzőképzése labdajáték terén a világ egyik legjobbja lett, ennek egyenes következményeként pedig meghatározó tényezővé vált labdarúgásban (hét vb-n vett részt), valamint a közvetlen világelithez tartozott kosárlabdában, kézilabdában, röplabdában, vízilabdában.

A délszláv háború, az ország felbomlása után az utódállamok is örökölték, továbbvitték e tudást. A háború miatt Európa nyugati felébe menekült ex-jugoszláv szakembereket tárt karokkal fogadták a sportklubok, ami kifejezett előnyt jelentett az ezredforduló végén a globalizáció útjára lépő futballbizniszben, ahol épp ekkor zajlott a piaci robbanás, a játékoskereskedelem ekkor kezdett iparággá változni.

Ma már a horvátok, a szerbek mellett a bosnyákok, a macedónok, a szlovénok, de még a a montenegróiak is exportra termelik a játékost, labdarúgóik elárasztották Európa klubjait, egyik ország válogatottja sem írható le egyetlen kézlegyintéssel – bármely labdajátékról is legyen szó.

Ha csak Horvátországra és a labdarúgásra fókuszálunk, úgy nem árt tudni, alighogy elhallgattak a fegyverek, az immár önálló horvát futball rögtön kijutott az 1996-os Európa-bajnokságra, ahol negyeddöntős volt. Azóta egy-egy kivétellel (vb-2010; Eb-2000) valamennyi világbajnokságra és Eb-re kijutottak. Egy világbajnoki bronzéremmel (1998) és egy ezüstéremmel (2018) büszkélkedhetnek.

Az elmúlt 23 év alatt Horvátország tíz Eb- és vb-részvételt tud felmutatni a mi együnkkel szemben. 

Nem véletlenül lett a 2018-as év aranylabdása Luka Modric, akinek a délszláv háború nélkülözései, bombázásai alatt induló futballkarrierje az egyik leginspirálóbb élettörténet.

A leginspirálóbb élettörténet Luka Modricé
A horvát válogatott életútja a menekült státusztól a világbajnoki döntőig.

Miután a horvátok tele vannak jobbnál-jobb játékosokkal, világsztárokkal és Azerbajdzsán ellen is hozták a kötelezőt (2-1), így sok jóra nem számíthatunk. Mert a helyzet az, míg a magyar labdarúgásnak az egyre pazarabb kirakata (stadionfejlesztési) mellett csak  dicső múltja van, addig a horvátnak a hátországa, a szakmai tőkéje stabil, amely értékes terméket állít elő, a válogatottjuk jelene ezért fényes.

Eb 2020, E-csoport, második forduló:

Magyarország-Horvátország
Helyszín: Groupama Aréna, kezdés: 18.00
Játékvezető: William Collum (skót)

Az E-csoport állása:

1. Szlovákia 1 1 2–0 +2 3
2. Horvátország 1 1 2–1 +1 3
3. Wales 0 0–0 0 0
4. Azerbajdzsán 1 1 1–2 –1 0
5. MAGYARORSZÁG 1 1 0–2 –2 0

A magyar válogatott kerete:

Kapusok: Dibusz Dénes (Ferencváros), Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország), Kovácsik Ádám (Mol Vidi FC).
Védők: Baráth Botond (Sporting KC – Egyesült Államok), Bese Barnabás (Le Havre AC – Franciaország), Kádár Tamás (Dinamo Kijev – Ukrajna), Korhut Mihály (Arisz – Görögország), Lang Ádám (CFR Cluj – Románia), Lovrencsics Gergő (Ferencváros), Willi Orbán (RB Leipzig – Németország), Vinícius (Mol Vidi FC).
Középpályások: Gazdag Dániel (Bp. Honvéd), Holman Dávid (Slovan Bratislava – Szlovákia), Kalmár Zsolt (DAC – Szlovákia), Kleinheisler László (NK Osijek – Horvátország), Kovács István (Mol Vidi FC), Nagy Ádám (Bologna – Olaszország), Pátkai Máté (Mol Vidi FC), Szoboszlai Dominik (Red Bull Salzburg – Ausztria).
Támadók: Balogh Norbert (APOEL – Ciprus), Dzsudzsák Balázs (Al-Ittihad Kalba – Egyesült Arab Emírségek), Holender Filip (Bp. Honvéd), Nagy Dominik (Legia Warszawa – Lengyelország), Németh Krisztián (Sporting Kansas City – Egyesült Államok), Szalai Ádám (Hoffenheim – Németország), Varga Roland (Ferencváros).

További program:
Június 8., szombat
15.00: Horvátország–Wales
18.00: Azerbajdzsán–Magyarország
Június 11., kedd
18.00: Azerbajdzsán–Szlovákia
20.45: Magyarország–Wales
Szeptember 6., péntek
20.45: Szlovákia–Horvátország
20.45: Wales–Azerbajdzsán
Szeptember 9., hétfő 
18.00: Azerbajdzsán–Horvátország
20.45: Magyarország–Szlovákia
Október 10., csütörtök
20.45: Horvátország–Magyarország
20.45: Szlovákia–Wales
Október 13., vasárnap
18.00: Magyarország–Azerbajdzsán
20.45: Wales–Horvátország
November 16., szombat
18.00: Azerbajdzsán–Wales
20.45: Horvátország–Szlovákia
November 19., kedd
20.45: Szlovákia–Azerbajdzsán
20.45: Wales–Magyarország

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

BUDAPEST, HUNGARY - MARCH 9: The ultra supporters of Ferencvarosi TC (called Green Monsters) lift up banners during the Hungarian OTP Bank Liga match between MTK Budapest and Ferencvarosi TC at Nandor Hidegkuti Stadium on March 9, 2019 in Budapest, Hungary. (Photo by Laszlo Szirtesi/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.