Képzeljünk el egy helyet, ahová a nemzetközi trendekkel ellentétben nem hozták be a videóbírós rendszert. Ahol a szaúdi óriások nem vásárolhatnak maguknak klubot. Egy országot, ahol minden körülmények között a szurkolók szava dönt. Utópiának hangzik sok focirajongónak, pedig ez a hely létezik: Svédországnak hívják.
A svéd futballban a Bundesligához hasonló rendszer működik, vagyis egyetlen klub tulajdonjogát sem tudja senki 49 százaléknál nagyobb arányban birtokolni. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos klubtagok egy-egy szavazásnál 50+1 százalékos többségben vannak, így aztán semmit sem lehet lenyomni a torkukon, ami nem tetszik nekik. Simlis jelölt a klub élére? Vétó! Nem kívánatos szponzor a csapat háza táján? Vétó! Amióta a svédek focizni kezdtek, ez a modell sosem változott.
Pedig 2009-ben a Svéd Labdarúgó Szövetség (SvFF) tett egy kísérletet az átalakításra, de amint híre ment ennek, a drukkerek aktivizálták magukat. A két legmagasabb osztály klubjainak hívei együttes erővel tüntettek a változtatás ellen, és végül megtarthatták a vétójogot.
A 19. század óta ez a modell működött, ezért mindenki természetesnek vette, hogy így is marad. Fel kellett ébrednünk! Új nézőpontból vizsgáltuk a klubtagság és a demokrácia jelentőségét. Azóta az emberek rájöttek, hogy nemcsak a hatalmas kérdésekbe van beleszólási joguk, hanem az apróságokba is a mezek színétől a jegyárakig. A modell ennek köszönhetően működik
– magyarázta Isak Eden, a svéd szurkolói érdekvédelmi szervezet elnöke az iNews újságírójának.
A szurkolók győzelmének híre ment, ennek pedig egyenes következménye, hogy aktívabbak is az emberek. A klubtagok száma folyamatosan növekszik, akárcsak a mérkőzésre látogatóké. Az ultrák is aktívabbak lettek, ennek köszönhetően pedig a körítés is látványosabb kiírásokkal, pirotechnikai elemekkel és legfőképp hangos szurkolással.
Az elmúlt 14 évben gyakorlatilag mindent az határozott meg, hogy a klubtagok mit láttak a legjobb megoldásnak. Amikor pedig szóba került a videobíró bevezetésének ötlete, mindegyik egyesület megkérdezte szurkolóit, szeretnék-e az Allsvenskanban látni a modern rendszert.
„Egyre népszerűbb a liga. A bajnokság az embereké, az ő csapataik játszanak, ez az ő focijuk. Nincs szaúdi pénzszórás, nincs VAR, sem más ostobaság, csak az emberek városai, játékosai és csapatai” – érvelt Svante Samuelsson, az SvFF sportigazgatója.
A VAR-vita szimbolikus, mert megmutatja a szurkolók erejét. Miért vannak klubjaink? Abban a városban, ahol én lakom, 100 éves már az egyesület. Kiért van? A szponzorokért, vezetőkért vagy a szurkolókért?
Miközben a svédek elhajtották a pénzsóvár külföldi befektetőket és az általuk fölöslegesnek vélt VAR-t, a világ más pályáin állandó vita tárgya. Nem olyan rég a Newcastle United hívei kaptak dührohamot, miután a 96. percben egy finoman szólva is véleményes büntetőt ítélt ellenük Szymon Marciniak játékvezető, így egyenlített a PSG a Bajnokok Ligájában, ami lényegében az angol csapat európai kupabúcsújához vezetett. A videobíróval hozott döntések ellen rendszeres a lázongás szurkolói és vezetői körökben, de felemás fogadtatása van a tízperces kiállítás ötletének is, amit a játékvezetőkkel szembeni heves reklamálásért kaphatnak a jövőben a játékosok, amennyiben bevezetik ezt a szabályt.
Amíg a világban a videókon marakodnak, a svéd bajnokság ezek mellőzése mellett attól is népszerű, hogy ritkán látható izgalmakat hoz az utóbbi években. Az elmúlt tíz évben öt különböző csapat ért oda az első helyre, köztük a BK Häcken is, amely 2022-ben története első bajnoki címét szerezte meg. Az adja vissza a leginkább, mennyire nyílt a svéd liga, hogy
A tavasztól őszig tartó kiírás 2023-ban különösen izgalmasan alakult, mivel a listavezető Elfsborg az üldöző Malmö FF-fel találkozott az utolsó fordulóban. A bajnoki döntőnek beillő meccset a Malmö nyerte Isaac Kiese Thelin tizenegyesével, így pontegyenlőséggel zártak a csapatok, de jobb gólkülönbséggel az Malmö zárt első helyen.
A klubok egymáshoz ugyan nagyon közel vannak játékerőben, de a nemzetközi mezőnyben vajmi keveset tudtak felmutatni. A 2022-es bajnok Häcken hat forduló alatt csak három gólt szerzett és pont nélkül maradt az Európa Liga idei csoportkörében, a többiek pedig a Konferencia Liga főtáblájára sem jutottak be. Egyenes kieséses szakaszba svéd csapat legutóbb 2023 tavaszán jutott be, de a Djurgardens azonnal ki is esett a lengyel Lech Poznan ellen 5-0-s összesítéssel. Vagyis a nemzetközi porondon nem számít komoly tényezőnek az Allsvenskan egyik csapata sem.
A liga működését azonban mindez nemigen befolyásolja és bár tartanak tőle a svédek, hogy elkerülhetetlen lesz egy újabb harc az újdonságok bevezetése ellen, egyelőre nem kötelezi erre őket sem a nemzetközi, sem az európai szövetség.
Sok szurkoló nemkívánatos dologként tekint a mai modern futballra, ami Európában látható. A legerősebb csapatok minél jobban a pénzmosással, a pénzszerzéssel és a technológiai vívmányokkal vannak elfoglalva, annál inkább meg akarjuk védeni a bajnokságunkat
– mondta Isak Eden a változásokról.
Mára a liga marketingje is megváltozott, büszkén hirdetik, hogy az Allsvenskan még arról szól, ami igazán fontos: a futballról, az emberekről, az érzelmekről. Jó kérdés, hogy meddig tartható fent ez az állapot, de ameddig a szurkolóké az 51 százalékkos tulajdonjog, mindent elkövetnek majd, hogy továbbra is a sajátjuknak érezzék a klubot és a bajnokságot.
