Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Tavaly szeptemberben menesztették a másodosztályban szereplő Zalaegerszeg vezetőedzői posztjáról Simon Antalt, aki már harmadszor ült a klub kispadján. A korábban Szolnokon és Egerben is dolgozó tréner ügye szeptember óta húzódott, de most sikerült dűlőre jutnia a ZTE-vel, így közös megegyezéssel formálisan is távozott. Simon Antal a DigiSport hétfő reggeli műsorában beszélt az ügyről, és az NB I-es, NB II-es tavaszkezdetről is.
– Mi történt azóta, hogy menesztették? Hiszen teljesen nem váltak el az útjaik a klubbal…
– Csak formálisan nem váltak el útjaink, hiszen a szerződésem nyárig volt érvényes, és a felbontása kicsit nehézkesre sikerült. Sokat lehetett hallani a Zalaegerszegen lévő anyagi gondokról, és amíg az önkormányzat nem lépett be, addig én sem éreztem biztosnak, hogy megkapom a járandóságomat. Amikor a dolgok rendeződtek, akkor felgyorsult az én esetem is. Nem voltak meg a szerződésbontás azon feltételei, amivel biztosítva éreztem volna azt, hogy megkapom a járandóságomat. Ígéretek voltak, de nem éreztem mögötte tartalmat, ezért vártam – kezdte Simon Antal.
– Ismerve a magyar közeget, mennyire gyakoriak az ilyen elhúzódások a szakmában?
– Úgy gondolom, hogy annyira azért nem gyakori. Az edzőknél ez nem jellemző. Amikor van egy váltás, akkor azt próbálják minél hamarabb megoldani. Már csak azért is, mert be kell lépnie egy új edzőnek, és neki dolgoznia kell. Az ilyen háttérdolgokat rövidebb úton szokták megoldani. Ez az ügy azért húzódott el, mert egy tulajdonosváltás is be fog következni, és a rendezőtlen viszonyok nem tették lehetővé, hogy a szerződésbontás hamarabb megvalósuljon.
– Ha formális nem váltak el, akkor az elmúlt hónapokban mivel foglalkozott?
– Hat hónap telt el a távozásom óta, és az első néhány hétben a folyamatos munka után jól esett egy kis pihenés, több időt töltöttem a családommal, barátokkal. Utána elkezd az ember egyre többet foglalkozni azzal, hogyan tovább? Próbáltam tudatosabban kitölteni ezt az időt, hiszen korábban is előfordult ilyen szituáció. Elvégeztem egy nyelvtanfolyamot, és nyilván naprakésznek kell lenni a mérkőzésekkel, bajnokságokkal kapcsolatban. Kijárok a pályákra is, amíg nem kezdődött el a bajnokság, addig edzéseket néztem, aztán edzőmeccseket tekintettem meg, és próbáltam hasznosnak eltölteni az időt.
– A ZTE-vel békés állapotban voltak ebben az időszakban?
– Nem ment olyan simán az ügy, de próbáltuk európai módon, kulturáltan megoldani ezeket a dolgokat.
– A kötődés azért nem múlik el akkor sem, ha már nem ön a vezetőedző. Figyelte a csapatot is?
– Néztem a csapatot, és azt gondolom, hogy a körülményekhez képest jól szerepelt. Akkor is és most is azt érzem, ha a játékosállományt nézzük, akkor ez egy feljutásra esélyes csapat. Ha a háttér rendezett lett volna, akkor a gárdának komoly esélye lett volna visszakerülni az élvonalba. Most télen nyolc játékos távozott, ezért úgy érzem, hogy idén már nem fogják tudni ezt elérni. Amikor elfoglaltam a kispadot, akkor is azt mondtam, hogy Zalaegerszegen egy edző nem köthet kompromisszumokat, hogy dolgozunk, és majd évek múlva felkerülünk. A szurkolók és a közeg miatt egyből vállalni kell, hogy visszajut a csapat. Szerintem jövőre ismét ennek fognak nekiugrani.
– Lendvai Miklós a segítője volt. Ő azt viszi tovább, amit előtte együtt csináltak?
– A mérkőzéseket nem láttam, mert amikor felmentettek a munkavégzés alól, hazaköltöztem Gödre. Csak azokat a meccseket tudtam követni, amit adott a televízió, és azok annyira nem sikerültek jól. Ismerem Mikit, aki nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkező ember, és elég agresszív futballt próbál a csapattal játszatni. Ehhez is idő kell, és neki is meg kell küzdeni a játékosok helyzetével, hogy éppen ki tudnak-e állni a hétvégén. Ezek a dolgok azért nem segítik egy edző munkáját.
– Ilyen helyzetben fegyelmezni sem lehet könnyű…
– Nem könnyű, de én csak a híreket olvastam. Miki azonban közel van a csapathoz, Zalaegerszegen él, és egy olyan fiatalember, aki szinte együtt él az együttessel. Az ilyen dolgokat szerintem emiatt könnyebben meg tudta oldani.
– Ha ön lenne az új tulajdonos, hagyná dolgozni tovább jövőre is?
– Természetesen! Ő elkezdett most valamit, és szerintem fogják is hagyni dolgozni. Elég népszerű ember ott, onnan lett válogatott is. Már tíz éve dolgozom, és úgy gondolom, hogy egy edző munkáját nem lehet féléves-egyéves távlatban megítélni. Kíváncsi leszek, hogy mint volt válogatott labdarúgó, hogyan fog az edzői pályán ténykedni.
– Az ön ügyének lezárásában volt szerepe az önkormányzat beavatkozásának?
– Azt gondolom, hogy igen, mert ahogy az önkormányzat belépett, egyből elkezdték az anyagiakat rendezgetni. A klub kapott pénzügyi segítséget a várostól, és ebből a játékosokat és a szakmai stábot is próbálták kifizetni.
– Kellett kompromisszumot kötni, vagy megkapott minden elmaradást?
– Azt gondolom, hogy egy egészséges kompromisszumot kötöttünk. Úgy döntöttem, hogy egy kompromisszummal, közös megegyezéssel válunk el egymástól.
– Mit gondol az egycsoportos NB II-ről? Bevált ez az új szervetési modell?
– Úgy látom, igen. Jobban sűrűsödnek a dolgok, a jobb játékosok kevesebb csapatban helyezkednek el, és ez minőségi változást okozott. A három kiesővel, két feljutóval nincsenek olyan csapatok, amelyek a langyos vízben lebeghetnek. Az első helyért négy-öt csapat versenyezhet, a kiesés ellen pedig hat-hét gárda küzd, ezáltal kevés olyan csapat van, amely hátradőlhet, hogy elevickél a középmezőnyben. Mindenképp élesebb a helyzet, és aki az egycsoportos másodosztályból feljut az élvonalba, annak nagyobb esélye lesz bennmaradni az NB I-ben.
– Ki fog kiesni az említett NB I-ből?
– Nehéz kérdés. A Kaposvárnak fontos lett volna, hogy legyőzze a Pápát, és egy jó rajttal komoly esélye lett volna kiharcolni a bennmaradást. Még mindig nincs lezárva, hiszen a hárompontos rendszerben még meglehet a bennmaradás, ráadásul többször játszanak otthon. Fontos a jó rajt, hiszen most már csak tizenkét meccs van hátra, és ha a Mezőkövesd hazai pályán ki tudott kapni egy riválistól, akkor ott nagyon észnél kell lenni. A hátsó régióban elhelyezkedő öt-hat csapat van veszélyben szerintem.
– Mit gondol a Ferencvárosról? Még megnyerheti a bajnokságot?
– Megtekintettem az ETO elleni meccset, szenzációs hangulatú találkozó volt, sok ezer nézővel. Semmiképp sincs esélye a Fradinak a bajnoki címre. A Videotontól és Debrecentől nem fogják elvenni a címet idén. Két nagyon jó csapatot lehetett a pályán látni, meglátjuk, hogy jövőre mi lesz.
