NB I

Ovszijenko egy hős – mondja a csapatkapitány

A nyíregyházi balhátvéd, Törtei Tamás szerint csapatuk győzelemmel felérő döntetlen ért el Pakson.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Szombaton a Paks otthonában vendégszerepelt a Nyíregyháza Spartacus az élvonal decemberi, 17. fordulójából elhalasztott mérkőzésén. Az MLSZ szabályozása értelmében a találkozón nem szerepelhettek azok a játékosok, akik a téli átigazolási időszakban érkeztek a klubjukhoz, és ez a szabolcsiakat érintette érzékenyebben, akik csupán 14 embert tudtak nevezni, ezért a cserekapus, Vologyimir Ovszijenko csatárként kezdett. A tartalékos Szpari a nehéz körülmények ellenére döntetlent (1-1) ért el. A nyírségiek gólját szögletből szerző csapatkapitány, Törtei Tamás a Rangadó.hu megkeresésére értékelte az összecsapást.

– Nehéz meccset játszottunk. Az egész mérkőzés folyamán megpróbáltuk elrontani a Paks játékát, és így utólag azt mondom, hogy szerencsére sikeresen. Azt gondolom, ez a döntetlen felért egy győzelemmel, hiszen kapus kezdett mezőnyben, illetve ifijátékos is debütált. Nehéz mérkőzés volt, végig védekeznünk kellett, de sikeresen vettük ezt az akadályt. Szinte hiba nélkül kellett játszanunk, mert a Paks van annyira jó csapat, ha egyszer hibázunk, azt rögtön ki is használja. Egyszer kihasználták, egy gólt tudtak szerezni, de szerencsére gyorsan válaszoltunk – mondta Törtei Tamás.

– Szögletből volt eredményes. Az öné volt a gól, vagy inkább a kapus öngólja?
– Törökországban egyszer volt egy ilyen állapot, amikor a szél a szögletnél minket segített. Azon az edzőmeccsen is megpróbáltam ezt, akkor a keresztlécen csattant. Azóta poénkodtunk ezzel, és Mátyus János is mondta, ha lesz ilyen, akkor próbáljam meg. Már amikor kiment a labda szögletre, akkor tudtam, hogy meg fogom próbálni, mert elég szépen fújt a szél a kapu felé. Szerencsére jól találtam el, bár kicsit a kapus is beleütött, de szerintem bement volna az ő érintése nélkül is.

– Vologyimir Ovszijenko csatárposzton nyújtott teljesítményéről mit gondol?
– Öcsi számomra egy hős. A harminchetedik évében jár, és a kapusok teljesen más típusú edzésmunkát végeznek egész életükben. Soha nem játszott még mezőnyben, ehhez képest nyolcvan percet végigment úgy, hogy a párharcai nyolcvan-kilencven százalékát megnyerte a földön és a levegőben is. Totálisan értetlenül álltunk a dolog előtt, és ő is mondta, nem tudja, hogyan bírt nyolcvan percet ilyen minőségben játszani. Azt mondta, hogy tíz perc után már az órát nézte, úgyhogy elég érdekes volt, hogy nyolcvanat kihúzott, de szerencsére nagyon bevált, nem számítottunk erre.

– Sokáig kérdéses volt, hogy combsérülése miatt egyáltalán vállalni tudja-e a játékot. Összeszorított fogakkal, fájdalommal a lábában játszotta le a kilencven percet?
– Voltak nehéz pillanatok, mert elég mély talajon játszottunk, és ez nem segítette a sérülésemet. György Rolland rehabilitációs edzővel rengeteg melóztunk egész héten, hiszen számítottam arra, hogy le kell játszanom a meccset. Onnantól kezdve, hogy ez szóba került, csak arra figyeltem, hogy minél jobb legyen, és pályára tudjak lépni. Szerencsére úgy összeraktuk, hogy talán csak az utolsó negyedórában éreztem, hogy elfáradt, de azt már ugye fél lábbal is kibírja az ember.

– Nem újult ki a sérülése?
– A fáradtságon kívül nem érzem azt, hogy gond lenne azon a részen. Valószínűleg a héten már edzeni is tudok. Azt nem mondom, hogy rögtön teljes értékű munkát végzek, de a hét közepétől biztosan a srácokkal tudok már gyakorolni. Szerencsére minden szempontból jól alakultak a dolgok.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik