Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Kitört a téli szünet a hazai élvonalban, eljött az értékelés, az összegzés ideje. A Paks–Nyíregyháza elmaradt, a Kecskemét–Győrből viszont másfél is megadatott, tehát összesen 135 és fél bajnoki meccset láthattunk júliustól decemberig. Ezek közül néhányra a mai napig is jól emlékszünk, de akad, amelyiket már másnapra elfelejtettük. Visszapillantás-sorozatunkban kettesével tekintjük át a csapatok eddigi szereplését. Következzen az élboly közelébe ért két kis csapat, a Paks és a Puskás Akadémia.
7. Paks FC (27 pont)
Csertői Aurél a hazai mezőny egyik legmegbízhatóbb trénere. Vannak olykor szerencsétlen mondatai (a Barcelona edzéseivel kapcsolatban például) és kétségtelenül nem az a típusú edző, aki temetési öltönyben, kimért eleganciával meccsel, ellenben a legtöbb csapatából jó dolgokat képes kihozni. Úgy tűnik, ahogy anno Fehérváron, Siófokon vagy Szombathelyen, a Paksnál is megérteti magát a játékosokkal.
A tolnai zöld-fehérek az őszi szezon egyik kellemes meglepetését jelentették, sokáig veretlenek voltak, többnyire támadó szándékkal, jó stílusban futballoztak és azt is elbírták, hogy az előző szezon egyik legjobb hazai csatára, Simon Attila már nincs a csapatban. Így is lőttek 25 gólt, aminél nem sok csapat szerzett többet a szezonban. A paksiak Fiola Attila személyében válogatott játékost is adtak, szóval a stílusos kis csapat kategória kívánalmainak mindenben megfeleltek. Öt pontnyira vannak a dobogótól, Csertői előmenetelét ismerve akár azt is megkockáztathatnánk, hogy harcban lesznek érte.
Mégsem kockáztatjuk meg, mert a háttérben, úgy tűnik, szomorú dolgok készülnek. Mondhatnánk: kérdés, marad-e energiája a folytatásra a klubnak… Az MVM kivonulása (most nevezzük így) a csapat mögül sok jót nem ígér, természetesen elhangzottak az ilyenkor szokásos sablonok a szezont nem befolyásoló változásokról, de hát tudjuk, hogy szokott ez történni. Kívánjuk a paksiaknak (a szurkolóknak is), ne induljon meg az elvándorlás – mondjuk a támogatóval egy irányban, a 6-os úton két várossal arrébb.
8. Puskás Akadémia FC (24 pont)
Amikor a Puskás Akadémia (amelynek a hazai meccseire nehéz bejutni egyes tévéstáboknak, mintha legalábbis a Manchester United edzéséről lenne szó) tükörsimán kikapott a Videotontól, majd a játékosaik különösebb érzelemnyilvánítás nélkül lejattoltak egymással és beültek saját autóikba, úgy mentek haza (ki Pestre, ki másfelé) – felvetődött bennünk a kérdés: amelyik klub még egy csapatbusszal sem tartja össze a szanaszét széledő állományt, az vajon mit akar felmutatni jelenlétével egy profi futballközegben?
Később kiderült, a gépkocsi nem öncél, hanem eszköz: annak elkobzásával fegyelmez a vezetőség. Benczés Miklós, a higgadtságát mindig megőrző edző a fehérvári zakó után azért mondott valami olyasmit, nehogy csak ő vigye el a balhét, és tényleg bekeményített némileg a vezérkar. Ezután pedig a Puskás Akadémia elindult felfelé a táblázaton. Mondhatni, oda, ahová a játékosállománya ebben a honi mezőnyben nagyjából predesztinálja. És nem, nem fogjuk megfutni a köröket a „hány akadémista van egy akadémiai csapatban” témában – a PAFC a pályán saját jogán küzd, olyan állománnyal, amilyennel jónak látja – ha ezeket a profi futballistákat fizeti, akkor ezekkel.
Tény, a magyar szinten rutinos, talán nem éppen extrán motivált, de a „tutiból” is lazán megélő játékosokkal egyre feljebb lépkedett a csapat, kérdés, most majd hova tovább. És hogy kinek játszik valójában ez a klub, egy vadonatúj, szép stadionban, csupa környékről leautózó (már visszakapták) futballistával, akiknek a motivációját aligha a felcsúti identitás jelenti.
Az anyagi körülmények nyilván prímák Felcsúton, tudjuk, hogyan és mitől. Csakis az akadémiából lett felnőttcsapat ambícióin múlik, mennyi értelme lesz később visszanézve ennek a kísérletnek. Bajnokok nyilván nem lesznek, kiesni nem fognak, úgyhogy ne is bántsuk az Akadémiát (még a végén minket sem engednek be a stadionjukba). Inkább említsük meg Tischler Patrikot, aki szépen szállította a gólokat, ráadásul többnyire győztes gólokat. A Nikolics Nemanja mögötti univerzum egyik legmegbízhatóbb csatára volt ősszel.
