Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A közelmúltban nagy változások történtek Nyíregyházán, hiszen nem csak a hétfőn lemondó Csábi József hagyta el a csapatot, hanem Lucsánszky Tamás klubigazgató és Sándor István szakmai tanácsadó is lemondott posztjáról a közelmúltban. A korábban a Győri ETO-nál is dolgozó Sándor István a Rangadó.hu megkeresésére elmondta: sajnálja, hogy távoznia kellett, de a korrektség és a becsület ezt a kívánta.
– Olyan szándékkal érkeztem Nyíregyházára, hogy csinálunk egy komoly csapatot. Megkezdtük a munkát Lucsánszky Tamással, két évre szólt a feladat, hogy jussunk fel az élvonalba. Szerencsére úgy sikerült, hogy az első évben teljesítettük, és továbbra is azt gondoltam, hogy csinálunk egy jó csapatot. Az élet azonban úgy hozta, hogy ez nem sikerült. Úgy látom, máshogy gondolkodtak a vezetők. Sajnálom azt a munkát, amit befektettünk, de nagyon örülök annak, hogy NB II-ben érkeztem, és NB I-ből távozhatok – kezdte a hetvenedik születésnapját a közelmúltban ünneplő Sándor István.
– Nehéz volt meghozni a döntést?
– A döntés egyszerű volt, hiszen nem én döntöttem, hanem Lucsánszky Tamás. Amikor ő bejelentette a lemondását, és a vezetőség elfogadta azt, akkor én rögtön mondtam, hogy együtt kezdtük a munkát, együtt végeztük, és együtt is fejezzük be. Én korrekt ember vagyok, az voltam egész életemben, és nem is akarok megváltozni. Ha Tamás maradt volna, akkor lehet, hogy még én is ott lennék. Lucsánszky Tamás egyébként nagyon korrekt volt, mert azt mondta, hogy maradjak, dolgozzak tovább a távozása ellenére is, de közöltem vele, hogy rosszul ismer engem. Nálam a korrektség és a becsület az első helyen van. Inkorrekt lett volna, ha ő megy, én pedig maradok. Hollandiából is kaptam telefonhívásokat, hogy mindig is korrekt embernek ismertek, de a korrektségi ázsióm még jobban emelkedett ezzel a lépéssel a szakmai körben.
– Az előző szezonban remekül szerepeltek, simán meglett a feljutás. Idén az élvonalban mi lehetett a gond?
– Kívülről nem szeretnék okoskodni, mert ezt a nyíregyházi korszakot lezártam, ez nálam már történelem. Mátyus János személyében új vezetőedző érkezett, akinek sok sikert kívánok. Ő benne volt a kalapban akkor is, amikor edzőt kerestünk. Nagyon sajnálom Csábi Józsefet, amiért nem tudta, illetve nem tudtuk megvalósítani azt, hogy a csapat jól szerepeljen. Én a zuhanáshoz asszisztálni nem akartam. Tavaly felemelt fővel jártunk, most felemelt fővel távoztam. Úgy éreztem, így korrekt, és ha nem tudok segíteni, akkor ártani pedig nem akarok.
– Meglepődött Csábi József lemondásán?
– Váratlanul ért, hogy ilyen hamar megtörtént a váltás, hiszen a mi távozásunk óta alig telt el két hét.
– Említette, hogy Mátyus János már nyáron is kalapban volt. Úgy érzi, hogy jó döntés az ő kinevezése?
– Azt majd meglátjuk, én óvatos vagyok. Egy fiatal, ambiciózus edzőről van szó, és bízok benne, hogy jó eredményt fog elérni Nyíregyházán.
– Úgy tűnt, hogy a nyíregyházi munka akár nyugdíjas állás is lehet az ön számára, de mihez kezd most? Mik a tervei közeljövőben?
– Meglátjuk… Annyit mondok, hogy nyugodt vagyok. Nagyon jó helyem volt Győrben, egy nagyon komoly klubnál dolgoztam, és azzal a szándékkal jöttem Nyíregyházára, hogy hosszú éveken keresztül egy jó csapatot hozunk össze. Ez sikerült is, és ahhoz nekem nem volt sok közöm, hogy így alakult a helyzet. Mindig csak egy beosztott voltam, és az is vagyok, tudom a helyem. Ha a vezetőség úgy látta, hogy ez nélkülünk fog menni, akkor a jó isten adja, nagyon-nagyon sok sikert kívánok.
