Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Takács Ákos az előző bajnoki szezont teljes egészében kihagyta térdsérülése miatt, és bár az ezt követő műtétje jól sikerült, azt mondja, már nem tudna teljes intenzitással futballozni, ezért döntött úgy, hogy felhagy az aktív játékkal – írja a Kisalföld.
Tavalyelőtt a megyei napilap osztályzatai alapján az év legjobb ETO-játékosa volt. Ritka, hogy középhátvédként valaki ilyen elismerést kapjon, az elmúlt húsz évben Győrött ez csak Lakos Pálnak és Stark Péternek sikerült.
– Ki döntött a visszavonulásról, ön vagy az orvosok?
– Én. Nyáron ugyan elkezdtem a felkészülést, de többször is bevizesedett, hol itt, hol ott fájt a térdem. Végül be kellett látnom, nem lehet így futballozni. Nem ez volt a terv, hiszen rengeteg munkát öltünk a rehabilitációmba a klubnál dolgozó Holanek Zoltánnal, Radó Krisztinával és Gál Bencével. Bár nagyon készültem a visszatérésre, azért néha elgondolkodtam, mi lesz, ha mégsem folytathatom. Talán emiatt nem élem meg annyira tragikusan a döntést – mondta a Kisalföld cikkében Takács Ákos, akinek szerdán kislánya született.
– Mikor szerepelt utoljára a győri csapatban?
– A Maccabi Tel-Aviv elleni idegenbeli Bajnokok Ligája-selejtező lett a búcsúmeccsem. Nem gondoltam volna, hogy akkor lépek utoljára pályára az ETO-ban. Ráadásul azon a meccsen sérült meg a kezem, amit aztán műteni kellett. Ha ironikusan akarnék fogalmazni, mondhatnám, hogy a csúcson, a BL-ben hagytam abba a focit.
– Több mint száz élvonalbeli mérkőzésen lépett pályára, kétszer volt bajnok és kupagyőztes, légiós volt Dániában, a válogatottban ötször szerepelt.
– Úgy érzem, ennél is sokkal több volt bennem. Ennyit engedtek kihozni belőlem.
– Hogy érti?
– Voltak csapatok, ahol szerintem nem a kvalitásomnak megfelelően kezeltek.
– Győrben a helyére került?
– Mindenképpen. Az egyik legszebb időszak volt számomra az ETO-ban eltöltött három és fél év. Sajnos az utolsó ezüstéremhez már nem volt sok közöm, de előtte harmadikok, aztán bajnokok voltunk. Harminc év után lett ismét aranyérmes az ETO, s nagyon büszke vagyok, hogy ennek én is a részese lehettem. Ezt a sikert már senki nem tudja elvenni tőlem, hálás is vagyok ezért a klubnak, a tulajdonosnak.
– Úgy fest, ez kölcsönös, hiszen nem kerül az utcára. Utánpótlásedzőként dolgozhat tovább Győrben.
– Több mint megnyugtató, hogy számolnak velem és megbíznak bennem. Meglátjuk, mennyire leszek sikeres ezen a területen. Nem tagadom, a célom, hogy valamikor nagy csapat edzője is lehessek. Ami még fontos, hogy most talán több időm marad a hobbimra. Időközben kitanultam az asztalosszakmát, van is egy garázs, ahol dolgozni szoktam. Egyre több bútort készítek. A foci mellett ez az, amit igazán szeretek.
