Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Kedden ismét ülésezett az MLSZ elnöksége, amelynek fontos döntéseket kellett meghoznia.
Pintér Attila napirenden kívüli beszámolójában részletesen beszámolt a finnek (1-2) és a dánok elleni (2-2) válogatott mérkőzések szakmai tapasztalatairól. A két hazai felkészülési mérkőzésen a kapitány tesztelte a korábbi válogatott játékosokat, és olyanokat is, akik korábban nem szerepeltek még a nemzeti csapatban. Említést tett a kluboknál folyó szakmai munka minőségének fontosságáról is, és ismételten felhívta a figyelmet az összefogás, valamint az eredményes munka feltételeinek biztosításának fontosságára. Pintér kiemelte, hogy az esetenként jelentkező nehézségek ellenére az eddigi összetartások hasznosnak bizonyultak, ezért ezek folytatására kiemelten szükség van. A válogatott keretet alkotó labdarúgóknak minél több rutin megszerzésére és összetartásra van szükségük a csapatépítés érdekében – hangsúlyozta Pintér Attila.
A kapitányi beszámolóhoz hozzászólt Kovács Ferenc, a Videoton FC tiszteletbeli elnöke, aki megerősítette Pintér Attila mondanivalóját, az összeszokottság és a klubokban folyó szakmai munka erősítését, a csapatoknál zajló fizikai felkészítés minőségének javítását szorgalmazta. A tapasztalt szakember szerint állóképesség, a játék gyorsasága terén és taktikai felkészültség terén is jelentős lemaradásban vagyunk a nemzetközi mezőnyhöz képest.
Nem engedtek a 16-ból
Az MLSZ elnöksége az írásos előterjesztés alapján elfogadta a nagypályás labdarúgás, a futsal és strandlabdarúgó-bajnokság, valamint az utánpótlás-bajnokságok jövő évi versenykiírásait, illetve versenyszabályzatainak módosítását.
Az elnökség vita után elutasította az NB I-es bizottságnak az élvonal létszámemelésére vonatkozó javaslatát. Az elnökség álláspontja szerint az ország, a magyar labdarúgás gazdasági ereje jelenleg nem bír el fenntartható módon 16 élvonalbeli csapatnál többet. Kisebb létszámú bajnokság esetén kevesebb felé oszlanának a bevételek is, ami nemzetközi szinten növelheti az élcsapatok versenyképességét. Így az esetleges változtatás iránya sokkal inkább a létszámcsökkentés megfontolását indokolja.
Az utánpótlás is szóba került
Ezt követően az elnökség meghallgatta Kovács Ferenc, az utánpótlásképzés megújítására létrehozott ad hoc bizottság elnökének beszámolóját a bizottság munkájáról. A szakemberek 12 témakörben határozták meg az utánpótlás-képzés problémáit és a javasolt megoldásokat. A testület szakmai megállapításai alapján az elnökség újabb feladatokat határozott meg, és a munka folytatásához, az operatív teendők ellátására feladattervet fogadott el.
Ezek alapján a következő egy évben ki kell alakítani az utánpótlás szervezeti, infrastrukturális, minőségbiztosítási rendszerének felépítését, a teljesítményorientált finanszírozási hátterét, valamint a minden korosztályra és játékpozícióra specifikált képzési programot és az ezeket támogató szakmai kézikönyvek sorozatát. A bizottság szakmailag megalapozott megállapításait – összhangban a korábban megismert, a Double Pass cég által készített, az akadémiákon folyó munkát elemző útmutatásaival és az edzőképzés fejlesztésének irányaival – figyelembe kell venni egy egységes, komplex utánpótlás-nevelési koncepció megalkotásakor és annak végrehajtásakor.
Az elnökség megállapította, hogy az ad hoc bizottság magas színvonalon végezte el feladatát, és megköszönte a bizottság tagjainak munkáját. Az Elnökség úgy döntött, hogy a bizottság változatlan személyi összetételben Utánpótlás Tanácsadó Testületként (UTT) folytassa a munkát a kidolgozott koncepció végrehajtásáig. Az új testület elnöke is Kovács Ferenc lesz. Az Elnökség felkérte az UTT-t, hogy a soron következő elnökségi ülésre az utánpótlásfejlesztési-program kulcspozíciót betöltő szakemberek személyére tegyen javaslatot.
Rájátszás a fiataloknak, U21 törölve
Az elnökség határozott arról is, hogy a következő bajnoki évtől az utánpótlás-bajnokságok egyes korosztályaiban alsó és felsőházi rájátszásos rendszerre tér át, mert a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy túl nagy különbségek mutatkoztak a mezőny legerősebb és gyengébb csapatai között. A döntéshozó testület úgy határozott, hogy a 2014–2015-ös bajnokságban nem szervezi meg az U21-bajnokságot. A többi korosztály tekintetében az elnökség felkérte az UTT-t, hogy tekintse át az utánpótlás-bajnoki rendszert és készítsen szakmai javaslatot a 2015–2016-os bajnoki évadtól kezdve az esetleges változtatásokra.
A testület elutasította az NB III Keleti-csoportjában bajnok Létavértes csapatának – rendkívüli eljárást igénylő – licenckérelmét. A sportszervezet elmulasztotta a március 14-i, jogvesztő határidőig benyújtani NB II-es licenckérelmét, majd ezt követően a hatályos licencszabályzat módosítását és ezzel egy időben egyedi elbírálást kért a szövetség vezetésétől. Az MLSZ elnöksége a hatályos szabályokat betartva a kérést elutasította.
Az NB II-es bizottság javaslata alapján a 2014–2015-ös szezontól valamennyi másodosztályú csapat köteles a hazai bajnoki mérkőzéseiről televíziós sugárzásra alkalmas felvételt készíteni, abból egy ötperces összefoglalót szerkeszteni és a felvételeket az MLSZ rendelkezésére bocsátani.
Az MLSZ fegyelmi- és versenybizottságának javaslatára módosult a fegyelmi szabályzat. Ez egyértelművé teszi, hogy a szabályok valamennyi sportszakemberre, játékosra, edzőre, masszőrre, rendezőre, tulajdonosra is érvényesek. Változott a fegyelmi vétségekre vonatkozó elévülési szabály is: ezentúl, a két hónapos elévülési idő helyett – az UEFA gyakorlatához hasonlóan – egy bajnoki idényen belül nem évülnek el a fegyelmi vétségek.
Fegyelmi változások
A kupamérkőzések sárga lapjait illetően a Magyar Kupában illetve a Ligakupában, az eddigi kettő helyett, a harmadik sárga lapos figyelmeztetést követően kerül sor egymérkőzéses eltiltásra. Ezzel együtt viszont szigorodik is a szabályzat: a jövőben a szövetség súlyosabban szankcionálja a pénzbüntetés késedelmes befizetését, a szerződésben vállalt kötelezettség megszegését, illetve a sportszervezetek átigazolási megállapodása alapján keletkező fizetési kötelezettség elmulasztását.
A jövőben az utánpótláskorú bajnoki mérkőzéseken fegyelmi vétséget elkövető labdarúgót csak időre (például egyhetes eltiltás) lehet a következő szezontól eltiltani. Erre a változtatásra azért volt szükség, mert az eddigi gyakorlat szerint a saját korosztályában eltiltott játékos, a büntetése letöltése helyett, egy korosztállyal feljebb játszott.
Az MLSZ az edzőképzés területén kidolgozott egy új programot a felnőtt amatőr csapatok mellett dolgozó szakemberek számára. A program legkésőbb jövőre indul és célja, hogy a legalacsonyabb osztályú bajnokságokban a nevezés feltétele lesz az új típusú edzőképzésben résztvevő edzők alkalmazása. A 2016–2017-es bajnoki évtől az NB III-as bajnokságban dolgozó edzőknek MLSZ B (amatőr) diplomára lesz szükségük
A stratégiában meghatározott feladat, hogy a női felnőtt és utánpótláscsapatoknál dolgozó szakvezetők magasabb képzettségű diplomával rendelkezzenek. Erre figyelemmel tovább szélesedik az edzőképzés szerepe a női felnőtt és utánpótláscsapatoknál dolgozó szakvezetők esetében is, 2017-re – az UEFA irányelveivel összhangban – az A-licences végzettség lesz kötelező – írja a szövetség honlapja.
