Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A hazaiaknál a szokásoknak megfelelően sajnos most is csak négy magyar szerepelt a kezdőcsapatban. Ivancsics Gellért most a keretbe sem került be, Délczeg és Nagy Gergő pedig a kispadra szorult, Vernes Richárd viszont sérülés után lábadozik. A másik oldalon Rajczi, Burgos és Szavics is csak csere volt. Vaskó Tamás letöltötte eltiltását, így visszatérhetett a pályára, de Patvaros, Ebala és Kovács Ádám hiányzott sérülés miatt.
Az ötödik percben vendégszöglet után Mohl Dávid közeli, erős lövését védte Kemenes Szabolcs. Jobban kezdtek a kecskemétiek, lehetőségeket, helyzeteket is kialakítottak, de majdnem a kispestiek szereztek vezetést! A kilencedik percben Lanzafame lövését védte Antal Botond, majd Zsivanovics küldte a kapufára a labdát. Négy perccel később ismét Lanzafame veszélyeztetett, ezúttal távolról, de a KTE kapusa ezúttal is hárított, majd a szöglet után szintén az olasz csatár lőtt, de az ötös sarkáról az oldalhálóba bombázott. A 18. percben Forró Gyula beadása elsuhant keresztbe a kapu előtt.
A 29. percben Lanzafame hajszálpontos szabadrúgást varázsolt Tchami fejére, a Fradi elleni győztes gól szerzője azonban nem tudott megfelelően rábólintani a labdára. Három perc múlva Mohl lőtt a kapu fölé, majd a másik oldalon a kispestiek vették tűz alá a látogatók kapuját, de mindhárom kísérletük sikertelenül zárult, végül Antal Botond védett. Jött egy szabadrúgás, amelyet Ignjatovics fejelt a kapu fölé, aztán a 39. percben egy sarokrúgást követően Lanzafame lövését hatástalanította Antal.
A második félidő elején Lanzafame többször is a földre került a tizenhatoson belül, de a játékvezető egyik esetnél sem ítélt büntetőt. A 68. percben Pekár fejéről Balázs Zsolthoz került a labda, de a fiatal kecskeméti játékos csúnyán a kapu fölé lőtte a labdát, amikor már csak Kemenessel állt szemben. Villant a Honvéd is, de Martínez az üres kapuval szemben nem tudott lőni, egy igazítás után pedig odalett a nagy helyzet. A 75. percben Lanzafame az ápolás után a negyedik játékvezető engedélyével visszatért a pályára, azonnal helyzetbe is kerülhetett volna, de a főbíró megállította a játékot, és igazságtalanul sárga lapot adott az olasznak.
A 89. percben egy vendégvédő elvétette a labdát a tizenhatoson belül, Nagy Gergő lecsapott rá és lőtt, de Antal Botond vetődve védett.
Az eseménydús első félidő után a második felvonás meglehetősen unalmasra sikeredett, és mivel nem született gól, nem tört meg a kispestiek rossz sorozata: még soha nem tudták legyőzni bajnoki meccsen a Kecskemétet.
A szombat délutáni mérkőzést a Rangadó.hu állandó szakértője, Vass László, a Honvéd, a Ferencváros, a Zalaegerszeg és a Siófok egykori edzője elemezte:
Nagy várakozással voltam a mérkőzés előtt, mert a Honvéd nagyon eredményesen vette a Ferencváros elleni meccset. Akkor sem nyújtottak extra játékot a kispestiek, hiszen az FTC volt kezdeményezőbb. Kíváncsi voltam, mennyire tud kezdeményezni és dominálni a Honvéd. Sajnálattal láttam, hogy ez a találkozó kimondottan gyengére sikeredett. Olyan volt, mint egy angol második ligás meccs. Nem iramában, mert úgy meg sem közelítette, inkább az ívelések számában. Erre szoktuk mondani: Yves Montand Magyarországon! Pedig a magyar mezőnyre ez egyáltalán nem jellemző.
Minimális középpályás-játékról lehetett beszélni, a védők kőkeményen felívelték, és abban reménykedtek, hogy az ott tartózkodók második szándékból majd megszerzik, és abból tudnak valamit kezdeni. A KTE-nek egy nagy gólhelyzete volt, amikor Balázs Zsolt elé pattant a labda, de az amúgy megfelelő technikai tudással rendelkező játékos iszonyatos nagy helyzetben három méterrel a kapu fölé lőtt. Nagyon negatív meccset láttam, nem ez jellemző a mostani NB I-re. Meglepődve láttam, hogy Ivancsics Gellért még a kispadon sem kapott helyet. A vendégeknél Szavics is alig játszott. Nem hiányoltam, de nem voltak a pályán olyanok, akik úgymond játékot tudnak csinálni. Többet vártam Vécseitől is. Többször is a tanácstalanság lett úrrá a csapatokon, alig voltak elmozgások, helyváltoztatások, helycserék.
Egy pozitívumot láttam: bár Lanzafame nem játszott olyan jól, mint a Fradi ellen, de az most is tapasztalható volt, hogy igen-igen képzett, az NB I egyik legképzettebb légiósa. Nem tetszik, hogy egy kicsit rájátszik néhány szituációra, de a labdaérintései kimagaslottak a mezőnyből. Voltak hibás átadásai is, ez nem jellemző rá.
