Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Az egyik oldalon Szatmári Lóránd, a másikon pedig Waltner Róbert került be a kezdőcsapatba, de egyikük sem tudott olyan extrát hozzátenni a játékhoz, amely lendületet adott volna a mérkőzésnek az első félidőben. Persze, erről nem csak ők tehetnek…
A hetedik percben éppen Szatmári lövését védte nagy bravúrral Hajdúch, a 23. percben pedig Grumics lőtt nagy helyzetben csúnyán a kapu mellé. A közbeeső negyedórában váltakozó harc folyt az időjárás viszontagságai miatt rossz minőségű gyepszőnyegen, kevés helyzettel. A 27. percben Szatmári lőtt a kapufa mellé, három perccel később pedig Oláh Lóránt tette ugyanezt a másik oldalon. A 32. percben Lázár Pál, kisvártatva pedig Zseljkovics veszélyeztetett, de az első félidő gól nélkül zárult.
A második félidő szinte azonnal kaposvári góllal indult: Petrazzi harcolt meg a labdáért, kiugratásával Balázs Benjámin került helyzetbe, de nem lőtt, hanem a második hullámban érkező Waltner Róberthez passzolt, aki senkitől sem zavartatva a hálóba lőtt (0-1). Az 58. percben Simon Attila vezette rá a labdát Hajdúch kapusra, de a kaposváriak szlovák hálóőre bravúrral védett, majd Uzoma fejesét is hatástalanította. Ami kimaradt az egyik oldalon, bement a másikon: egy kaposvári beadás után két védő nem értette meg egymást, a labda Pavlovics elé pattant, aki a hálóba lőtt (0-2).
A 65. percben Grumics nyargalt a kapu felé, de Hajdúch ismét kiválóan védett. Mivel remek formája egészen a lefújásig kitartott, a baranyaiak szépíteni sem tudtak, így a három egymást követő hazai meccsre meghirdetett Mecseki Hadjáratban eddig nulla ponttal állnak.
A mérkőzésről a Rangadó.hu állandó szakértője, a magyar futball iszonyait és viszonyait egyaránt kiválóan ismerő Sport Zoltán készített részletek elemzést:
Minden bántás nélkül mondom: ez a Mecseki Hadjárat nem annyira sikeres… Értettem, hogy mi volt a célja, de szerintem ilyet nem kéne még egyszer meghirdetniük a pécsieknek. Három hazai meccsükön az volt a céljuk, hogy zárkózzanak a középmezőnyhöz, de eddig két találkozón nulla pont a mérlegük A látottak alapján mindkét mérkőzésen jogosan nyert az ellenfél. Ma délután a PMFC és a Kaposvár is a négy-kettő-három-egyes felállási formában kezdett. Érdekes mindkét szakvezető döntése. Kaposvári oldalon Oláh Lóránt és Waltner Róbert a kétékes rendszerben nagyon jól tud egymás mellett játszani, pécsi résztől ugyanez igaz Grumicsra és Simon Attilaára. Most Grumics volt csúcsékben, ezért Simon kiszorult oldalra, a vendégeknél pedig Oláh szerepelt eggyel hátrébb. Ehhez a módosításhoz jobban alkalmazkodtak a kaposváriak.
Egyenlő erők küzdelme volt az első félidő, apróbb lehetőségekkel, de tegyük hozzá: a pálya továbbra is alkalmatlan a labdarúgásra. Mindkét csapat azt választotta, hogy már az ellenfél térfelén megpróbálta megtámadni, megakadályozni a labdakihozatalt. Az alacsony színvonalú játék során az előreívelt labdákból kialakult egy-két lehetőség, és összességében mindkét csapat nagyon akart és hajtott. A második félidőben ott hibáztak a pécsiek, hogy Lázár Pál helyett beküldték Nagy Olivért, aki azonban nem jobboldali védő, márpedig ott két hatalmas védelmi hibából tizenkét perc alatt leamortizálták a csapatukat a vendégek. Aztán pedig az történt, ami legutóbb, hiszen a Győri ETO-hoz hasonlóan a Kaposvár is tudja azt játszani, hogy visszaáll, és szűk védekezésből kontrákat vezet.
A pécsi jobboldali védekezés hibájából tehát két szép Rákóczi-gól született, de utána is akart a PMFC, Simonnak voltak helyzetei, de Hajdúch bravúrral védett, ahogyan Uzoma lehetőségénél is. Ezen kívül csak mezőnyfölényt tudott kialakítani a házigazda, és a kontrákból növelhette volna előnyét a Kaposvár. Lehetett látni, hogy semmi esélye nincs a Pécsnek, teljesen megérdemelt vendégsiker született: a Rákóczi taktikailag is legyőzte a baranyaiakat, attól függetlenül, hogy a hazaiak átálltak négy-négy-kettőre, de akkor már kétgólos hátrányban voltak.
