Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Vajon Juhász Roland is hazatér? Ezzel a témával foglalkozik hetek óta a sajtó, sokat cikkeznek róla az újságok. A 29 éves védő 2005 óta Belgiumban játszik, de mivel ott kegyvesztetté vált, új klubot kell keresnie. A külföldi lehetőségek nem realizálódtak, szóba került a Diósgyőr és a Ferencváros is, de kedden kiderült, hogy a Videotonban folytatja! Az ő hazatérése adta az ötletet a Rangadó.hu állandó szakértőjének, a magyar futball iszonyait és viszonyait egyaránt jól ismerő Sport Zoltánnak, hogy kifejtse véleményét erről a jelenségről, illetve azokról a játékosokról, akik az elmúlt hónapokban vagy években hazakényszerültek, de továbbra is külföldre vágynak.
Az ambíció nagyon fontos, ezért ebben a sorozatban nem kapott helyet például Tímár Krisztián, Bodnár László, Waltner Róbert, Ferenczi István vagy éppen Halmosi Péter, mert bár ők magyar mércével jelentős külföldi karriert tudhatnak maguk mögött, az életkoruk miatt valószínűleg már nem állnának újra légiósnak. A mai első részben három olyan emberről szól, aki odakint komoly lehetőségeket kapott, és jelentős nyomot hagyott az elmúlt években.
A magyar válogatott mindenkori szövetségi kapitányai rendszerint kijelentik, hogy a magyar csapatban csak az játszik, aki a klubjában is pályán van. Aki sokat panaszkodnak, hogy külföldön epizódszerephez jutnak, azoknak mindig váltást tanácsolnak. Bárhova menjenek, ahol játszhatnak, mert ha nem játszanak, akkor nem kapnak meghívót. Egervári Sándor ezt most be is tartotta, hiszen Juhász Rolandot nem hívta meg a törökországi túrára. Akik válogatottak szeretnének lenni, és erre meg is van az esélyük, azokat csak ez az egy cél csalogathatja haza, illetve talán még az, hogy a menedzserük nem talál egy nyugat-európai, mondjuk belga vagy svájci középcsapat számukra. Ezt csak azért mondom, hogy tévedés ne essék: anyagilag, sportszakmailag és infrastrukturálisan ez minden esetben visszalépésnek számít.
Szélesi Zoltán (31 éves)
• Újpest FC, 2004-ig
• Energie Cottbus, német, 2004–2007
• RC Strasbourg, francia, 2007–2009
• Debreceni VSC, 2009–2010
• Olympiakosz Volosz, görög, 2010–2011
• NEC Nijmegen, holland, 2011–2012
• jelenleg Újpest FC
Érdekes pályafutást tudhat maga mögött. Amellett, hogy tehetséges, hihetetlenül jó mentalitású ember, de mégsem az a hatalmas labdazsonglőr. Komoly karriert futott be, amelyben volt Bundesliga, francia bajnokság, Debrecen, Görögország, Hollandia, és most ismét Újpest. Ekkora véletlenek, és ilyen szenzációs menedzserek nincsenek. Ehhez valamit tudni és alkotni kell. Több poszton bevethető: védőként, védekező középpályásként és a középpálya szélén is használható. Válogatott mérkőzései is vannak szép számmal. Önmagának köszönheti, amit hihetetlenül szívósan, önmagát felépítve, ugyanakkor szerényen, a földön megmaradva elért.
A Bundesligában 85 mérkőzés három év alatt, nem rossz ajánlólevél, hiszen sok külföldinek csak annyi jut Németországban, hogy a kispadról nézheti a meccseket. Egyszer hazajött a debreceni bajnokcsapatba, aztán onnan megint kiment. Újpesten szeretettel fogadták, alapember a csapatban, és több poszton megfordult. Jó munkabírású, a hozzáállásával továbbra sincs probléma, és a folyamatosan hozott jó átlagával kiemelkedik a csapatból. Nem tudom, hogy gondolkodik a karrierje folytatását illetően.
Nem fiatal, nem ő az, aki meg fogja váltani a világot, ez nem bántás, hiszen ilyen karrier után méltán érezheti büszkének magát. Innen is van tovább, pláne az ő habitusát ismerve, hiszen soha nem elégszik meg azzal, ami van. Hazatért Újpestre, jelenlegi helyzetével elégedett lehet, hiszen a belga tulajdonos építgeti a jövő csapatát, amelyben Szélesi még évekig meghatározó ember lehet. De bekattanhat nála egy szikra, és egy jó fél szezont követően még összejöhet neki egy karrierzáró külföldi kihívás, persze nem egy topbajnokság élcsapatában. Ha marad, akkor valószínűleg szerepet szánnak neki az utánpótlásban, vagy a klubvezetésben.
Lázok János (28 éves)
• Békéscsaba, 2005-ig
• Vasas, 2005–2011
• MTK, 2010
• MSV Duisburg, német, 2011–2012
• MTK, 2012
• jelenleg MVM Paks
Nincs valami nagy túlkínálat Magyarországon csatárposzton. Márpedig ő vérbeli támadójátékos, aki a két- és a háromékes, de a csúcsékes rendszerben is láttam már játszani. Eredendően talán támadó középpályás, gyors játékos, akit kimondottan jó rúgótechnika jellemez, nem véletlenül maradt emlékezetes néhány parádés szabadrúgásgólja, de az oldalszabadrúgások és a szögletek elvégzésében is kiváló. Kreatív, az összjátékban is remekül megállja a helyét, és gólérzékeny, tehát érzi a kaput, magyarul a támadójátékában van potenciál. Nem véletlen, hogy volt időszak, amikor válogatott kerettag lett.
Jött neki a Bundesliga kettes Duisburg, márpedig a játékstílusát ismerve nem biztos, hogy az passzol hozzá leginkább. De a játékosok sokszor döntéskényszerben vannak, nem válogathatnak, nem adhatnak fel apróhirdetést. Azt a ligát a sebesség és a borzalmas párharcok jellemzik, az ő stílusát ismerve nem ez álmai bajnoksága. Nem is jött be neki, ezért hazatért. Tavaly nyáron elkezdődött egy hercehurca az MTK-ban, hogy játszik vagy nem játszik, köt-e szerződést, vagy sem, végül Paksra igazolt. Nem döntött rosszul, hiszen a támadófutballt szerető és preferáló edzővel dolgozhat. A csapat alkalmas a mostaninál sokkal jobb szereplésre is.
Egy kiugróan jól teljesítő, a góllövőlista élmezőnybe kerülő Lázoknak lehet még külföldi állomás a pályafutásában. Nem mondanám, hogy ősszel rosszul teljesített, de a Paks elég kevés gólt rúgott, sok döntetlent játszott, ilyen körülmények között nehéz lett volna akkorát alkotnia, főleg, hogy ő sem volt akkora formában… Vannak jó támadóink, például Szalai, Dzsudzsák vagy Németh Krisztián, és Lázok is ebbe a generációba tartozik. A pályafutása folytatása megjósolhatatlan, de az biztos, hogy Magyarországon mindig lesz csapata. A külföldi lehetőség menedzserfüggő, és a saját teljesítményén is múlik. Egy biztos, legközelebb nem szabad a Bundesliga kettőbe mennie!
Szatmári Lóránd (24 éves)
• Pécsi MFC, 2007-ig
• Reggina, olasz, 2007–2012
• US Avellino, olasz, 2008
• AC Monopoli, olasz, 2009
• MTK, 2009–2010
• Salernitana, olasz, 2010–2011
• MVM Paks, 2011–2012
• jelenleg Pécsi MFC
Pécsi nevelésű istenáldotta tehetség, aki hihetetlenül felkapott magyar játékos volt. Jó képzést kapott, és a korosztályos válogatottba is bekerült. Amikor az olasz Reggina szerződtette, mindenki felkapta a fejét, hiszen ilyen fiatalon az olasz ligába kerülni nem kis kaland. Aztán jött a Filkor-szintű kölcsönkálvária, ami többféleképpen értelmezhető. Az egyik, hogy nem tudja a légkört és a játékrendszert megszokni, de a belé pénzt fektető csapat próbál kivenni belőle némi pénzt. A másik, hogy bár az élvonalban nem tud kibontakozni, kisebb kaliberű csapatok észreveszik a tehetségét.
Akár így volt, akár úgy, ez általában nem mutat jót, ilyen esetben előbb-utóbb itthon találja magát az ember, és az ő esetében is ez történt. Nehéz eldönteni, valójában mi történt, hiszen egy kétlábas, tehetséggel és sebességgel megáldott emberről beszélünk. Szintén nagy kérdés, mekkora törést hozott a fejlődésében ez az időszak. Ezt nehéz megítélni, bár ezek a sztorik leginkább vergődésről árulkodnak. Talán egy picit megtört a karrierje, de a tehetséget nem lehet megtörni. Kell egy hely, ahol ismét kiteljesedhet. Erre Pécs tökéletes, hiszen Márton Gábor ért a játékosok nyelvén, és szereti a fiatalokat. Szatmári jó közegbe került, ahol az anyagi bázis is megvan, ott nevelkedett, szerették őt.
Most tényleg olyan fél szezonra van szükség a részéről, hogy a magyar élvonalból kitűnjön a mentalitásával és a játékával egyaránt. A menedzserei megvannak, akik valószínűleg továbbra is árgus szemekkel figyelik. Persze, a tanácsom nélkül is jól megvan, de leginkább azt mondanám neki, hogy jöjjön most egy olyan sérülés nélküli tavasz, amikor mentálisan megmutatja, hogy képes kiemelkedni a magyar futballközegből, illetve abból a helyzetből, amelyben most van. Bizonyítsa, hogy nem csak örök tehetség! Mindig fazonszabász volt, tehát szerintem neki a spanyolos, latinos foci fekszik leginkább. Minden lehetőség adott, hogy megint profi legyen külföldön, de sokat kell tennie érte.
