NB I

Újpesti fiúk Belgiumban

Barczi Dávidnak és Egerszegi Tamásnak hamar fel kellett vennie a ritmust, hiszen bajnokság közben érkeztek a St. Truiden csapatához.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Január elején utazott Belgiumba próbajátékra az Újpest FC két középpályása, Egerszegi Tamás és Barczi Dávid. A fiatal labdarúgók meggyőzték a másodosztályban szereplő Sint-Truidense VV szakmai stábját, és a két klub megállapodásának értelmében a mostani szezon végéig a belga együttesben szerepelnek kölcsönben. A magyar srácoknak nem volt könnyű dolguk, mivel az ottani bajnokságban nincs téli szünet, ezért a pihenőjüket töltő focistáknak hamar fel kellett venniük a magyarnál jóval pörgősebb ritmust. A két fiatal légiós a Rangadó.hu érdeklődésére mesélt arról, hogyan sikerült beilleszkedniük, és miben különbözik a belga másodosztály a magyar NB I-től.

– Milyen az élet Belgiumban?
Barczi Dávid: – Jól érezzük magunkat Belgiumban. Sokat segített a klub abban, hogy otthonosan érezzük magunkat, a csapattársak pedig a tájékozódásban segédkeznek, hogy mit merre találunk. Elmondhatom, élvezem, hogy itt lehetek. Persze, megkönnyíti a helyzetet, hogy nem egyedül kell légióskodnom.

Egerszegi Tamás: – Nagyon örülök, hogy megkaptam azt a lehetőséget, hogy idejöhettem, mert bele tudok kóstolni a külföldi életbe. Úgy érzem, gyorsan elfogadtak a társak, jól érzem magam.

– Miért volt ilyen hosszú a próbajáték?
Barczi: – Természetesen próbáltunk jó benyomást kelteni, amelyet megnehezített, hogy bajnokság közben érkeztünk, amikor mindenki százszázalékos állapotban volt, mi pedig a téli leállás közben jöttünk ki a csapathoz. Ez húzta el a szerződés aláírását, és a többi lehetőségemen való töprengésem. De valamivel több volt ez, mint egy próbajáték.

Egerszegi: – Azt tudni kell, hogy itt a bajnokság nem fejeződik be decemberben. Itt nincs szünet. Először fel kellett építeni magamat erőnlétileg, utána tudták megnézni, mire vagyok képes.

– Örül, hogy végül maradhattak?
Barczi: – Örülök, hogy maradtunk. Úgy gondolom, az itteni edzésekkel az erőnlétet a maximumra lehet fejleszteni, és aki nyitott az újra, az hasznára tudja fordítani az ilyen lehetőséget.

Egerszegi: – Örülök persze! Mint mondtam, más kultúra, és sok dolog a hasznomra válhat azzal, hogy itt vagyok. Hiányzik azonban Magyarország és Újpest.

– Miben más a belga másodosztály, mint a magyar élvonal?
Barczi: – A magyar bajnokság eléggé eltér az ittenitől. Otthon inkább a a játékosok technikai képzettségére építenek, ezért a passzolós játékot preferálják leginkább a csapatok. Itt, a belga másodosztályban egyszerűbb játékkal, de sokkal nagyobb intenzitással játsszák a meccseket. Ez a liga fizikálisan és erőnlétileg kíván sokkal többet. Ez nem azt jelenti, hogy itt nincsenek ügyes, technikás játékosok, csak mást követelnek tőlük és máshogy használják őket.

Egerszegi: – Úgy gondolom, itt inkább az erő dominál, fizikailag nagyon erősek. Viszont Magyarországon technikásabb foci van. Úgy érzem, kezdek egyre jobb erőben lenni, és remélem, megkapom a lehetőséget az első csapatban.

– Mennyi szerepet kapott eddig az együttesnél?
Barczi: – Játszottam már négy meccset. Próbálnak fokozatosan játékba hozni, ezért az első meccseken negyvenöt perceket kaptam.

Egerszegi: – A második csapatban kaptam pénteken lehetőséget,végig játszottam és sikerült gólt is szereznem, aminek nagyon örülök.

Olvasói sztorik