NB I

Miért hetedik a Diósgyőr?

Minden adva van ahhoz, hogy egy ilyen csodálatos közegben jó futballt lehessen csinálni.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Téli szünet van az OTP Bank Ligában, a csapatok túl vannak a bajnoki szezon felén, plusz két fordulón. A meccsmentes hónapok az értékelés, a számvetés időszakát jelentik. A Rangadó.hu állandó szakértője, a magyar futball iszonyait és viszonyait egyaránt kiválóan ismerő Sport Zoltán is elkészítette csapatokra, klubokra lebontott visszapillantóját, amelynek hetedik fejezetében hazánk egyik legjobb anyagi háttérrel rendelkező klubja, a Diósgyőr szerepel.

Nézzük először azokat a dolgokat, amelyek véleményem szerint tények, és nem lehet elmenni mellettük. Mi az, ami most Diósgyőrben van? Leisztinger Tamás szerepvállalásával elég komoly anyagi bázishoz jutott a klub. Emellett felépült egy-két évvel ezelőtt egy nagyon kulturált stadion, amelyre TAO-pénzek elnyerése után további összegeket lehet költeni, tehát egy ékszerdoboz készülhet. Nem elhanyagolható a pénz és a létesítmény mellett, hogy Miskolcon található Magyarország egyik legjobb futballszerető közege. A csodálatos közönségnek köszönhetően alsóhangon tízezer néző látogatja a mérkőzéseket.

Diósgyőri VTK

7. helyezett

17 mérkőzés

6 győzelem

6 döntetlen

5 vereség

Gólok: 17-19

24 pont

A keret kiemelkedő játékosai közül – Leisztinger spanyol kapcsolatai miatt – Gallardót, Luquét említeném először. Ha spanyol szinten nem is, de magyar szintén tényleg kiemelkedőek fizikálisan, mentálisan és technikailag is. Ribánszki László, Gohér Gergő, Abdouraman, Tisza Tibor, Elek Ákos, Gosztonyi András, Bacsa Patrik, Rudolf Gergely, és még sorolhatnám… Mikor lehetett volna Miskolcon jó futballt csinálni, ha nem most? Hiszen minden, amit felsoroltam, adja magát ahhoz, hogy egy ilyen csodálatos közegben jó futballt lehessen csinálni. Emlékszem én azokra az időkre is, amikor annyi pénz nem volt Diósgyőrben, hogy az áramot és a fűtést kifizessék…

Eddig a tények, de az is tény, hogy a hetedik helyen telel a csapat, tizenhét meccsből hat győzelem, ami bizony rossz mutató! Túl vannak egy edzőváltáson, a korábban magyar szinten bizonyított, sok jó eredményt elért Sisa Tibor ezúttal nem alkotott maradandót. Szentes Lázár lett a vezetőedző, aki szakmai igazgató volt Sisa mellett vagy fölött. Nem Szentes bántása, de neki is felelnie kellett volna az eredményekért, ehelyett ő lett vezetőedző… Nem azt mondom, hogy káosz van, de ez az eredmény ettől a csapattól elfogadhatatlan. A legjobb mutató mindig a néző. A nézőszámból lehet következtetni! Tízezerről indultunk, de az őszi idény végén előfordult, hogy csupán három-négyezer néző látta a meccseket. Taktikailag nem találták meg játékrendszerüket. A négy-kettő-három-egyet, a négy-egy-négy-egyet és a négy-négy-kettőt cserélgették. A Rudolf Gergely érkezése közüli hisztéria, és a játszik-nem játszik mizéria nem tett jót a csapatnak. A meccseiket hihetetlen mennyiségű helyzetet hagytak ki. A csapatvédekezésük nem állt össze, meccseket vesztetek el ezen, illetve egyéni hibákon, ezért nem tudtak úgy teljesíteni, ahogy ettől a kerettől elvárható lett volna.

Összegzésképpen véleményem szerint nagyon gyenge őszt produkáltak a diósgyőriek ezzel a kerettel. A középmezőny nem rossz eredmény, de nem ez volt a kitűzött cél, ezt mutatja az edzőváltás és a szurkolók jelzése is. Több csapatnál említettem, hogy egy pillanatra sem szabad temetni, és ez a DVTK-ra is igaz, amely kiemelkedő kerettel rendelkezik. Szentes Lázár tavasszal nem bizonyított edzőként, nem volt sikeres a Diósgyőr szereplése az ő irányításával, ezért kíváncsian várom, hogy jövő tavasszal szakmailag és mentálisan mit tud adni a csapatnak. Tizenhárom mérkőzés van hátra, és nagyon sürgősen el kell kezdeniük kapaszkodni és győzni ahhoz, hogy ehhez a kerethez, ehhez a háttérhez és ehhez a minőséghez megfelelő szezont zárjanak.

Olvasói sztorik