NB I

Egész Magyarországot felölelő történet

A Pápáról távozó Farkas Attila nem érzi, hogy Nyíregyháza lenne a végső állomás számára.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Mint arról beszámoltunk, a Lombard FC legrégebbi futballistája, Farkas Attila bejelentette távozását. A rutinos védő hét évet töltött Pápán, korábban egy évig Tatabányán, két esztendeig pedig Szombathelyen futballozott. A klubvezetés most is szerette volna meghosszabbítani lejáró szerződését, magánéleti okok miatt a távozás mellett döntött, és pályafutását az NB II-es Nyíregyháza Spartacusban folytatja.

A 33 éves játékos a Rangadó.hu érdeklődésére elmondta, a Pápával és a Haladással kivívott feljutásra nagyon szívesen emlékszik. Most eljött a váltás ideje, de a szabolcsiakkal is szeretne NB I-be jutást ünnepelni.

– Tíz éven keresztül egy klubban… Ez manapság nem divat!
– Mindig jó csapat és korrekt vezetés volt, az évek során pedig jó viszony alakult ki Bíró Péterrel. Az első éveken élő szerződésem volt, utána pedig rendszeresen hosszabbítottunk – mesélte a Rangadó megkeresésére Farkas Attila. – Jól éreztem magam a klubnál, a körülmények mindig adottak voltak a minőségi munkához. Több pozitív dolog is van az emlékeimben, az egyik az, amikor három-négy évvel ezelőtt Véber György télen átvette a csapatot az NB II-ben. Le voltunk maradva tíz ponttal, de olyan tavaszt produkáltunk, amelyben még mi, játékosok sem bíztunk. Ez nem várt dolog volt, és végül sikerült is a feljutás, igaz, némi szerencsével, hiszen a Gyirmót nevezését nem fogadták el. A Haladással is másodikok lettünk, s feljutottunk, ezek mind olyan dolgok, amelyekre jó szívvel gondolok vissza.

– Ön tulajdonképpen hol van otthon?
– Hát, ez elég bonyolult dolog… Tősgyökeres budapesti vagyok, ott élnek a családjaim és a barátaim is. A barátnőm viszont debreceni, én Pápán laktam az elmúlt hét évben, most Nyíregyházán fogok játszani, és Debrecenbe költözöm. Egész Magyarországot felölelő történet az enyém…

– Ezek szerint nem volt nehéz a döntés?!
– Hét év után megpróbálok megújulni, új impulzusokat kapni, új dolgok felé nyitni. Úgy érzem, némileg holtpontra kerültem. Bár meg voltak velem elégedve, ismét hosszabbítani szerettek volna a Lombardnál, de Pápa egy harminc-negyven ezres kisváros. Más életvitelhez, ritmushoz vagyok szokva. Hét év sok volt ebből. Sokat kaptam a klubról és a várostól, de úgy éreztem, itt a váltás ideje, ezt pedig kezelni kellett.

– Nyíregyházán talán ismét részese lehet egy emlékezetes feljutásnak.
– A Spartacusnál vannak célok, és azt hiszem, tudok segíteni a megvalósításban. Ha valakiben megfordult a gondolat, leszögezném: harminchárom évesen nem levezetni jövök, nem azért költözök Budapesttől kétszázharminc kilométerre, mert pár évig még pénzt akarok keresni. Természetesen a célokhoz megfelelően társulnia kell az anyagi háttérnek és játékerőnek is. Szeretnék még olyan boldog pillanatokat szerezni, mint korábban a Haladással és a Pápával. Nem érzem, hogy Nyíregyháza a végső állomás lenne számomra, és szerencsére eddig a nagyobb sérülések is elkerültek.

– Az országjárás közepette azért sikerült pihenni is a nyári szünetben?
– Leginkább gondolkodással telt ez az időszak. Már a bajnokság végén megfogalmazódott bennem, hogy változtatni kellene. Nehéz volt a döntés, akadt, ami az új életem, és volt, ami a régi életem mellett szólt. Nem sok időm volt felszabadultan, nyugodtan pihenni, mert voltak bennem kétségek. Most lezárult egy korszak az életemben, és új fejezetet nyitottam.