A válogatott oda-vissza elverte Angliát (1-0, 4-0), Németországot 1-0-ra legyőzte Lipcsében, mindezek után pedig egy döntőnek beillő mérkőzést játszott Olaszországgal (melyet 2-0-ra elveszített) a Nemzetek Ligája elitdivízójának halálcsoportjában. A magyar bajnok Fradi miután tíz emberrel legyőzte a török bajnok Trabzonsport (3-2), és Franciaországból is elhozta a három pontot (1-0) a Ligue 1 bronzérmese, a Monaco otthonából, hat ponttal első az Európa Liga csoportkörében.
Az ember mindezek ismeretében hajlamos azt hinni, hogy a magyar labdarúgásban tán az ötvenes évek óta nem látott módon rózsaszín a jövő, holott nem. Inkább az látszik, hogy nagyon nagy baj előtt áll, noha egyelőre csak a színfalak mögött beszélnek a problémáról.
Bombagól helyett bombaár, eldőltek az első dominók
Nemrég érkezett a hír, miszerint azt követően, hogy a Magyar Kupában a lejobb 32 közé jutásért a Balassagyarmati VSE 86 percen át szorongatta az NB I-es Vasas torkát (Balassagyarmat-Vasas 1-2), hirtelen visszalépett az NB III-as bajnokságtól. Azóta borult a második dominó is, szeptember 27-én, kedden a Makó is közölte, hogy nem tudja folytatni a harmadosztályú küzdelmeket.
A harmadik vonal viszonylag széles utánpótlásbázissal rendelkezik, pályákat, edzőket tart fent. Pont ezért az NB III-ban szereplő klubok
- átlagosan 100-120 millió forintos éves költségvetésében nem az energiaár a legnagyobb tétel, hanem a játékoskeret és az edzői stáb honoráriuma, amely jellemzően a 80 százalékát felemészti a büdzsének.
- Ennek az az oka, hogy az NB III csak papíron amatőr bajnokság. Az érdekelt 60 klub kisebbik hányada a gyakorlat szerint rendes munkaszerződéssel, a nagyobb fele bújtatott módon, ilyen-olyan cégeknél elhelyezve, vagy költségtérítéses formában, netán a ’90-es évekből elhíresült marketing-átruházási szerződéssel, uram bocsá’ zsebbe fizet a labdarúgóinak, és a stábtagoknak.
Azt nem állítjuk, hogy a Balassagyarmat és a Makó visszalépése a honi futballhátországon végigsöprő lavina első és második hógörgetege, amely azt sugallja, hogy a következő hónapokban várhatóan egyik klub dől be a másik után, ám az biztos, hogy az állami forrásból, tao-támogatásból minimálisan kitömött megyei és NB III-as klubokat áttételesen sújtja a durva energiaár-emelkedés. Ergo egyre több helyen okoz fejtörést a felnőtt futballcsapatuk elengedhetetlen éves működési forrásának az előteremtése, ami végiggyűrűzik az egész klubbon.
Mert
Hogyan érinti mindez a profikat?
A professzionális klubokat sokkal bőkezűbben támogatja az MLSZ-en keresztül az állam. Ennek ellenére az NB I-es és NB II-es csapatoknál sem egyszerű a helyzet.
A békebeli 30 forintos egységnyi bruttó villanyár cikkünk írása idején 153 forint (de volt már 200 fölötti hónap is), míg a gáz bruttó 100 forintos ára 1400 forintot is meghaladta már, ami a profi futballvállalkozásokat még keményebben érinti.
A sportvállalkozások használatában lévő sportingatlanok – legyen szó a stadionról, edzőközpontról, akadémiáról – üzemeltetése más és más konstrukcióban zajlik. Jellemzően négyféle megoldás létezik:
- önkormányzati,
- vagy anyaklub,
- vagy harmadik fél,
- vagy saját maguk
üzemeltetésében állnak a sportingatlanok.
Különösen utóbbiak vannak nagy bajban, azok, amelyek az elmúlt években saját üzemeltetésbe vették vagy kapták a nem is olyan rég felújított, vagy éppen teljesen új stadionjaikat, sportingatlanjaikat.
Cser-Palkovics András volt tán az a fideszes polgármester, aki nyíltan beszélt, és megkongatta a vészharangot. Közzétett kalkulációja szerint az önkormányzati üzemeltetésű MOL Aréna Sóstó villany-, víz-, gázköltsége 1,2 milliárd forint körül lehet a 2023-as évben. A székesfehérvári városatya a MOL Fehérvár FC 14 200 fő befogadására képes stadionjának várható költségeit prognosztizálta, de az első osztályban
Mit mondanak a klubok?
Sportági információk szerint az első- és másodosztályú klubok között egy ideje elindult a közös gondolkodás/kommunikáció, azonban egyelőre mindenki egyénileg kezeli a helyzetet.
A 24.hu ezért körkérdéssel fordult az első osztályú egyesülethez, és a nagyobb NB II-es klubokhoz is. Arra kérdeztünk rá:
- Mekkora energiaár-növekedéssel számolnak?
- Milyen takarékossági intézkedéseket hoztak, vagy kívánnak hozni a kiadások csökkentése érdekében?
- Külső forrásból, vagy saját erőből szeretnék/tudják finanszírozni a jelentős többletköltséget?
- Van-e a sportegyesületek, sportvállalkozások között bármilyen összefogás a várhatóan súlyos pénzügyi hatások közös kezelésére, esetleg a közös fellépésre az állam felé?
Válaszok tekintetében nem meglepő módon a Ferencváros volt a leggyorsabb, mert köztudott, hogy a klub a Groupama Stadion üzemeltetését évekkel ezelőtt hosszú távra értékesítette a korábban Lagardére Sports and Entertaiment, ma már Sportfive névre hallgató cégnek. A zöld-fehérek sajtóosztálya válaszában azt közölte:
A Covid-világjárvány közbeni lezárások teremtette válság, valamint az orosz-ukrán háború okozta nehéz gazdasági helyzet, továbbá az uniós szankciók kedvezőtlen hatásai érintik az FTC-t is, de akad olyan terület, ahol nem. Az előre megkötött bérleti szerződésünk például a stadion üzemeltetőjével biztosítja, hogy nem jelent anyagi többletterhet az, hogy pályára lépünk a Groupama Arénában.
Avagy a 20 szakosztályos gigaklubot csak a népligeti Fradi-centrum üzemeltetése, továbbá a hokicsapat bérleménye, a Tüskecsarnok miatt érinti a válság, a futball kft.-nek a stadion miatt nem kell aggódnia.
A Vasas FC helyzete azért különleges, mert a névadó anyaegyesülettel, a Vasas SC-vel 2022. januárjától kötött szerződést a mintegy hathektáros terület, az Illovszky Rudolf Stadion és a hozzá tartozó edzőközpont kizárólagos üzemeltetésére.
Nagy Miklós, a Vasas sportigazgatója érdeklődésünkre azt felelte:
„A Vasas Futball Club esetében az egyik legjelentősebb energiafogyasztási tényező a stadionban lévő centerpálya elektromos fűtési rendszere. Tekintettel arra, hogy fagypont alatti hőmérsékletnél a hibridtechnológiából adódóan a pálya sportolásra alkalmatlanná, illetve balesetveszélyessé válik, a téli hónapokban a fűtési rendszert folyamatosan működtetni szükséges. A másik jelentős fogyasztó a gyakorlópályát befedő 80×40 méteres méretű sátor levegőkiegyenlítése és fűtése, utóbbi gázfűtéssel történik.
Bár igyekeztünk előrelátóan eljárni, és kvótát kötöttünk le a szolgáltatónál, így is 6-8 szoros növekedéssel számolunk a 2021. évi feltételekhez képest. Egyelőre saját erőből történik a finanszírozás, ezért minden szükséges takarékossági intézkedést meghozunk, így az energiahordozók lekötött feltételek melletti beszerzésén kívül a sátorállítási- és használati időszakot, valamint a pályafűtési időszakot és az edzőpályák világítási időszakait is a lehetséges minimumon tartjuk.
Nem csoda, hogy információnk szerint a fehérvári önkormányzat mellett, a Vasas FC is szeretné visszaadni az üzemeltetési jogokat a magyar államnak, és erről jelenleg háttértárgyalások zajlanak.
A Budapest Honvéd és a Zalaegerszeg is hasonló helyzetben van, mint a Vasas FC. A 2021 márciusában átadott Bozsik Aréna üzemeltetési költsége teljes mértékben a felnőtt futballt is üzemeltető Honvéd Futball Kft.-t terheli. A kispesti klub válaszlevelében annyit közölt: „Költségeket csak néhány hét múlva látunk pontosan, de biztos, hogy többszörös szorzóval kell kalkulálnunk. Ezért a pontos válaszok megadása érdekében időt kérünk, mert jelenleg is folyik a válságkezelési csomag kidolgozása.”
A ZTE-stadiont szintén a klub üzemelteti, az egerszegiek készítettek kalkulációt és természetesen náluk is markáns növekedés várható.
„A sportegyesület eddig is odafigyelt arra, hogy ne pazarolja az energiaforrásokat, a változásokat követően pedig igyekszünk erre még nagyobb hangsúlyt fektetni. Emellett azt is vizsgáljuk, hogy miként lehetne átállni alternatív energiahordozókra.
Addig is az egyesület éves költségvetéséből allokálunk büdzsét a megnövekedett kiadásokra, de klubunk nyitott a kommunikációra.
Az Újpest FC helyzete annyiban különbözik a Vasas FC-től, hogy ott pont fordított a felállás. Az anyaklub a stadion üzemeltetője, és a jelenleg is érvényes megállapodás szerint az UTE-nak fizet fix összegű bérleti díjat a stadionhasználatért az FC-t működtető ÚJPEST 1885 FUTBALL KFT. Úgy tudjuk, a profi futballt csak a stadion gyepének fűtése terheli extra költségként.
„Pillanatnyilag még csak becsléseink vannak, de 4-5-szörös költségnövekedéssel biztosan számolni kell majd, és mivel egyelőre nincs tudomásom arról, hogy bármilyen külső forrás lenne ezek fedezésére, így saját erőből kell ezt megoldani.
Egyelőre bezárni semmilyen létesítményt nem tervezünk, azonban az utánpótlásban törekedni fogunk arra, hogy az edzések minél korábban véget érjenek, hogy minél kevesebbet kelljen a villanyfényt használni a pályákon. Nekünk napoztató lámpánk nincs, ám a Szusza Ferenc Stadion esetében a pályafűtés használatát mindenképpen korlátozni fogjuk
– írta válaszában Berta Csaba, az Újpest FC ügyvezetője.
Az Újpesthez hasonlóan MTK Budapest Labdarúgó Zrt. is bérlőként veszi igénybe az Új Hidegkuti Nándor Stadiont, valamint az általa használt többi létesítményt a stadion üzemeltetőjétől, az MTK többi szakosztályát eltartó egyesülettől.
Ahogyan más gazdasági szegmensekben, a helyzet nálunk is bizonytalan. A létesítmények tulajdonosa és bérbeadója még nem értesített minket a feltételek változásáról, ezért nem látjuk pontosan, hogy mire számíthatunk. Mindemellett mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a következő időszakban a lehető legtakarékosabban gazdálkodjunk az energiával
– fogalmazott a kék-fehér klub közleményében.
Bár a többi klub nem reagált a megkeresésünkre, az a fentiekből is leszűrhető, hogy nagyon nehéz időszak vár az NB I-es klubokra.
