2020 nyarán az MLSZ vezetése szakított a korábbi gyakorlatával, és nagynevű, komoly játékosmúlttal rendelkező labdarúgó helyett egy eredeti foglalkozását tekintve nyíregyházi földrajz-testnevelés szakos tanárt bízott meg azzal, hogy tegye rendbe a magyar futballt.
Barczi Róbert nem derült égből pottyant a sportigazgatói pozícióba, korábban játékosként utánpótlás-válogatottságig vitte, majd edzőként, megyei, később versenyigazgatóként dolgozott a honi labdarúgásban.
Szerdán az MLSZ azért rendezett zárt körű rendezvényt a Telki edzőközpontban, hogy az új sportigazgató számot adjon első éves munkájáról, illetve a terveiről. Dinnyés Márton, az MLSZ kommunikációs osztályának vezetője azzal vezette fel a beszélgetést, hogy Barczi a 2020-2025 közötti időszakra írt ötéves programját már prezentálta
- az MLSZ-elnökségének, és az amúgy kifejezetten kritikus testület pozitívan értékelte azt,
- illetve a magyar-angol (0-4) vb-selejtező apropóján Magyarországra látogató UEFA főtitkárhelyettes, Kevin Lamour is elismerését fejezte ki a munka láttán.
Rendszerszintű gondolkodás nélkül nincs előrelépés
Barczi elmondta, hogy az MLSZ 2010-2020 között elvégezte a rendszerváltás előtt és utáni évtizedek alatt keletkezett tátongó működési, infrastrukturális és financiális lyukak foltozását, ezért a 2020-2025-ös tervek már kifejezetten a szakmai munka fejlesztéséről szólnak. Kimondott célként fogalmazta meg, hogy a magyar labdarúgás tovább fejlődjön a nemzetközi eredményesség terén.
„Azt tapasztaltuk, hogy a 2016-os és 2021-es Európa-bajnokság után is visszaesett a válogatott teljesítménye, illetve a magyar klubok európai kupaszereplése kapcsán sem lehet kijelenteni, hogy bármelyiküktől kötelező elvárás már a BL- vagy EL-csoportkör. Tény, az elmúlt öt évben felnőtt- és utánpótlás-válogatottnál, illetve klubszinten is látható előrelépés, de az is érezhető, hogy törékeny jégen állunk” – fogalmazott Barczi.
Kifejtette, a nemzetközi eredményességünk azért esetleges, mert a magyar labdarúgásban még mindig nem rendszerszintű a gondolkodás, a klubok egy része megy a saját feje után. Így a program kifejezett célkitűzése ennek megváltoztatása,
Ennek elengedhetetlen eszköze
- az utánpótlásképzés egységesítése, annak fokozott ellenőrzése,
- a sporttudományi háttér további fejlesztése,
- illetve a piaci alapú gondolkodás, avagy a játékosexport beindítása.
Utóbbit látja a legnehezebb és a legtöbb türelmet igénylő feladatnak. Viszont azért elengedhetetlen, mert a magyar labdarúgás kirakatát, a felnőttválogatott nemzetközi eredményességét csak úgy lehet közép- és hosszú távon stabilizálni, ha nem csak hat labdarúgónk (Szoboszlai, Szalai Ádám, Orbán, Gulácsi, Sallai, Novotny – mindannyian Bundesliga) futballozik hétről hétre topbajnokságban.
Barczi kifejtette, az MLSZ természetesen továbbra is küzd a futballpiramis azon adottságával, hogy a labdarúgók képzéséért az első labdaérintéstől a felnőtté válásig a klubok felelnek. Ezért a képzési rendszerbe csak indirekt módon, szabályozókkal, oktatási, tudományos segédeszközökkel tudnak hatni, az állami források odaítélésének, felhasználásának az eddigieknél sokkal szigorúbb ellenőrzésével, esetleges retorziókkal képesek a magyar labdarúgás egészének fejlődését befolyásolni, megfelelő irányba terelni.
Erősebb központi akarat, fokozott számonkérés
Az MLSZ 2020-2025-ös programja ezért több eszközzel segíti a klubokban zajló képzést, illetve módosít a támogatási rendszeren is.
Az MLSZ az edzőképzés rendszerén is csavar egy újabbat: szakít az eddigi „meghallgatom az MLSZ-prezentációt, mert csak úgy kapom meg a szükséges kreditet” módszeren. A száraz előadások helyett a jövőben a csoportmunkára, annak megvitatására helyezik a hangsúly, mert „fontos, hogy legyen vélemény, kritika, anélkül nincs fejlődés. Elengedhetetlen a magyar futballban a vitakultúra fejlesztése”.
Már konkrétum, hogy a kiemelt akadémiák mögött szeptembertől létrejött a tehetségközpontok hálója, amelyet tizennyolc megye egy-egy, illetve Budapest és Pest-megye további tíz klubja alkot.
Az ország összesen 28 tehetségközpontja nagyobb támogatáshoz jut majd, de ennek fejében központi útmutatást, kézikönyvet kap, amely szerint dolgozniuk kell. Egyfajta részletes, de számonkérhető, az óvodákkal, iskolákkal, a helyi önkormányzattal való kapcsolattartástól a gyakorlati útmutatókon át, a képzés alapelveit tartalmazó „szamárvezető” ez, amely végrehajtását a Sportigazgatóság munkatársai kéthetente, személyes látogatásokkal ellenőrzik majd. A kluboktól kifejezett elvárás a program teljesítése, és ha nem történik meg, pénzbüntetéssel, vagy akár kizárással reguláz az MLSZ.
Nem csak a tehetségközpontokat, de a magyar labdarúgás teljes spektrumát hivatott segíteni a hamarosan élesedő, Talent-X névre keresztelt informatikai rendszer. A kiemelt akadémiáknak és a 28 tehetségközpontnak kötelező minden létező alapinformációt naprakészen feltölteniük.
A program kötelezővé teszi, hogy abba minden U14 feletti korosztályos akadémiai és tehetségközpont-meccset feltöltsenek. Ezeket egy, az MLSZ-szel szerződött cég feldolgozza, majd pont olyan játékos- és csapatszintű statisztikai adatbázist biztosít a klubok számára, mint amilyet a professzionális futballban, akár a topbajnokságokban is használnak.
A program kiegészül egy edzéstervezővel, illetve gyakorlati útmutatóval, amely bármely edző számára elérhető, egyszerű keresés, korosztály- és célmeghatározás (taktikai feladat, egyéni vagy csapatképzés, stb.) után egységesített feladatleírással és videóbemutatóval támogatja a munkát.
