Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Bár még nem készült el teljesen, de káprázatos ünnepség keretein belül adták át az első ötéves terv nagy vívmányát a győzelmes szocializmus nevében a dolgozó népnek. A pompás külsőségek hivatottak feledtetni, hogy hátra volt még 24 szektor, azaz mintegy 22 ezer ülőhely kiépítése, és a pályavilágítás sem volt készen – írja az MTI.
Az eseményen – amelyre a Szent István napjából az alkotmány ünnepévé változtatott augusztus 20-án került sor – jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, bár egy kínos félreértés folytán nem jutott hely számára a díszpáholyban: a legenda szerint ennek nem kis szerepe volt abban, hogy az 1960-as olimpia rendezési jogát nem Budapest, hanem Róma kapta. Az ünnepség fénypontja a Bp. Honvéd és a szovjet Szpartak Moszkva közötti barátságos labdarúgó-mérkőzés volt, amely a magyar csapat 3-2-es győzelmével végződött.
A második világháború után, 1945-ben az Országgyűlés megszavazta a stadion költségeit, majd elkészültek az első vázlattervek, amelyek a létesítményt a XIV. kerületi Régi Lóversenytér területére álmodták meg. Az építész Dávid Károly, a statikus Gilyén Jenő volt. Az első kapavágást 1948. június 12-én tették meg, a munkálatok öt évig folytak részben a sportolók és a lakosság társadalmi munkájának igénybe vételével, végül az avatásra – többször módosított befejezési határidők után – 1953. augusztus 20-án került sor.
A stadionhoz vezető bevonulási útvonalon, a Magyar Ifjúság Útján 1958-ig 16, többségében a sportból vett jeleneteket ábrázoló szobrot is elhelyeztek. A szocialista realista stílusú szoborcsoportok a szocialista népköztársaság dicséretét zengték, a sport mellett a mindennapi életet is bemutatták, így éneklő, táncoló fiatalokat, gránátvetőket, s megörökítették a mezőgazdasági brigádok életét is. A 16 szobor ma fővárosi védelem alatt áll és a Népstadion szoborparkban látható.
Az építkezés során a helyszínen készült, előre gyártott elemekkel dolgoztak, 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 45 ezer köbméter betont, két és félezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el és 150 ezer folyóméter vezetéket fektettek le. A költségek akkori áron 160 millió forintot tettek ki. A lelátókon 78 ezer néző foglalhatott helyet, a tervek szerint százezerre bővítették volna a befogadóképességet, de erre nem került sor.
A létesítmény összterülete 192.916 négyzetméter, a küzdőtér 17.513 négyzetméter. A stadionban ma labdarúgópálya és nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas, kiváló minőségű, nyolcsávos atlétikai pálya van, ezen felül található benne doppingszoba, öt öltöző, 160 fős sajtótribün, 130 fős sajtóterem, kétszer ötvenfős üveges VIP-páholy, 244 fős VIP-lelátó és 60 fős VIP-terem is. A sportolók a déli edzőpályán labdarúgópályát és hatsávos, 400 méteres rekortánpályát is használhatnak.
A Népstadion hat évtizede számos felejthetetlen pillanatot hozott. Ilyen volt a hosszútávfutó Kovács József, „Bütyök” legendás győzelme 1953-ban ötezer méteren a későbbi olimpiai bajnok szovjet Vlagyimir Kuc ellen, ugyanő a következő évben a közönség tombolása közepette a világon elsőként győzte le tízezer méteren a csehszlovák hosszútávfutó Emil Zatopeket. Itt győzött 1954-ben a labdarúgó aranycsapat 7-1-re az angolok elleni legendás 6-3 visszavágóján, rendeztek itt atlétikai és kosárlabda Európa-bajnokságot is.
Itt játszották a labdarúgó-bajnokság kettős rangadóit is négy nagy fővárosi csapat részvételével. A stadion kulturális rendezvényeknek is otthont adott. Fellépett többek között a szovjet Mojszejev-együttes, az amerikai dzsessz-trombitás Louis Armstrong, olyan világhírű együttesek szerepeltek a több tízezer néző előtt, mint a Queen, a Rolling Stones és a U2, a hazaiak közül az Omega, az Illés és a Hungária. A régi szép időkben mindig nagy közönséget vonzottak a színész-újságíró labdarúgó-mérkőzések, és első magyarországi látogatása alkalmával 1991-ben itt találkozott a magyar fiatalokkal II. János Pál pápa.
A létesítmény, amely 2002. április 2. óta viseli Puskás Ferenc, az Aranycsapat csatárának nevét, mára rossz állapotba került. Csak az alsó lelátórész és a középső szint egy része használható, a többi nézőtéri terület felújításra szorul. A stadion az Európai Labdarúgó Szövetség szigorú előírásainak sem felel meg, alkalmatlan a legrangosabb nemzetközi mérkőzések megrendezésére. A kormány 2011-ben fogadta el az újjáépítési koncepciót, az első tervek idén őszre készülnek el.
