Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Csányi Sándor elnök a szervezet hétfői közgyűlésén bejelentette, hogy Budapest otthont adna Európa-bajnoki meccseknek.
– Remélem, a pénteken bejelentett megszorítások nem érintik a Puskás Ferenc Stadion beruházását és a tervek szerint jövőre megkezdődik az építkezés – mondta a sportvezető, utalva a pénzügyi intézkedésekre, s arra, hogy a nemzeti stadion lenne a pályázatban szereplő létesítmény.
A hét év múlva esedékes kontinensviadalra az európai szövetség korábbi közlése szerint 13 ország egy-egy városában kerül sor.
Csányi Sándor a lehetséges százból megjelent 65 küldöttnek beszámolt az elmúlt év gazdasági és szakmai eredményeiről, illetve az idei tervekről. Kiemelte: a szövetség új szponzorok révén növelte saját bevételeit, s nagyrészt ennek köszönhető, hogy 1,6 milliárd forintos eredménnyel zárta az elmúlt gazdasági évet. Elmondta, hogy ezt a pénzt nem élik fel, hanem félreteszik, hogy a jövőben futballra, különböző programokra fordítsák.
Az MLSZ-elnök arról számolt be, hogy tavaly 72 új, műfüves pálya épült, ebből kilenc Budapesten, az egész projekthez a szervezet 2,2 milliárd forinttal járult hozzá. Idén az első félévben 53, a másodikban 47 pálya átadása szerepel tervben, ebből 20 esetben csak csökkentett, tízszázalékos önrésszel kell hozzájárulni a megszokott 30 helyett az építéshez. Szintén TAO-pénzből megvalósuló infrastrukturális fejlesztés része, hogy 600 pályán felújítják a kiszolgáló egységeket, öltözőket, mégpedig úgy, hogy az MLSZ átvállalja a kluboktól „vállalatkeresést”.
Csányi Sándor kiemelte, jelenleg 120 ezer gyermek vesz részt a Bozsik Programban. Ezzel összefüggésben megjegyezte, az edzőképzésben az utánpótlás trénerekre helyeződik a hangsúly, ezért lett Mezey György helyett Szalai László a terület új vezetője. Hozzátette, a cél az, hogy csak úgynevezett Grassroots C-diplomával rendelkező szakember dolgozhasson fiatalokkal.
A játékvezetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, a következő idénytől lesznek profi bírók, akiknek ez lesz a főállású tevékenységük, továbbá megemlítette, hogy soha annyian nem jelentkeztek a képzésre, mint most, ami szerinte annak köszönhető, hogy az MLSZ megemelte a játékvezetői díjazást.
Az elnök a versenyrendszer változásáról is szólt. Megemlítette, hogy tavaly a Zalaegerszeg, idén pedig az Eger számára okozott illetve okoz gondot az élvonalbeli bajnokság befejezése, s ezt látva alapos megvitatásra érdemesnek tartja, hogy a jelenleg 16 csapatos NB I létszámát csökkentsék. Ez azonban a következő idényt még biztosan nem érinti, amikor egycsoportossá válik az NB II és három csoport lesz az NB III-ban.
A stadionok biztonságáról szólva megemlítette, hogy június 30-ig hat stadionban, év végéig pedig a maradék tíz NB I-es klub létesítményében üzembe helyezik azt a rendszert, melynek révén névre szóló jegyek adhatnak majd el, kamerarendszer által pedig kiszűrhetők lesznek a rendbontók.
A válogatottak pályán elért eredményeiről úgy vélekedett Csányi Sándor, hogy az utánpótlásban elmaradtak a várakozásaitól, a felnőtt nemzeti együttes megítélése pedig elsősorban az őszi világbajnoki-selejtezőkön múlik.
A teremlabdarúgást illetően elismerte, hogy eddig kevesebb figyelmet fordítottak rá, s hozzátette, hogy ezen a jövőben változtatni fognak. A női szakág fejlesztéséről pedig elmondta, hogy hatvan játékos kap ösztöndíjat, és rendszeres összetartást tartanak számukra. Mint megjegyezte, remélhetőleg ez hamarosan eredményességben is megnyilvánul, amit még azzal kívánnak elősegíteni, hogy a következő idénytől az NB I-es kluboknak indítaniuk kell U15-ös leány csapatot is.
„Jobban nőtt a színvonal, mint a nézőszám” – jelentette ki az NB I-ről Csányi Sándor. Hozzátette, a jövőben növelni kell a hazai játékosok számát, az NB II-ben például nem szeretne külföldi futballistát látni. Megjegyezte, a hazai játékosok szerepeltetése a jövőben szempont lehet a televíziós jogdíjakból befolyó pénzek szétosztásánál, mert ez segítheti az utánpótlás-válogatottak eredményességét, és azok játékosainak minél korábbi csapatba kerülését a klubjaikban.
Az MLSZ-elnök zárásként a gyűlöletbeszédről szólt, amely szerinte távol tartja a szurkolókat a stadionoktól. Kiemelte, a következő idényre elkészül az új, szigorúbb fegyelmi szabályzat.
– Ez a küzdelem csak akkor lehet eredményes, ha a klubok partnerek ebben – fejezte be beszédét Csányi Sándor.
Az MLSZ közgyűlése minden beszámolót és jövő évi tervet elfogadott, az alapszabályt pedig több ponton módosította, ezek közül a legfontosabb, hogy százról 76 csökkentették a küldöttek számát, amit a bajnokság átszervezése indokolt.
BL- vagy EL-döntő is lehet Budapesten
Bajnokok Ligája- vagy Európa Liga-döntőre is pályázik a Magyar Labdarúgó Szövetség, amennyiben elkészül a Puskás Ferenc Stadion – jelentette ki Csányi Sándor elnök a szervezet Telkiben tartott hétfői közgyűlését követő sajtótájékoztatón.
– Szeptemberig kell benyújtani a pályázatot az európai szövetséghez, azaz az UEFA-hoz a 2020-as kontinensviadal helyszínére vonatkozóan, de az Európa-bajnokság előtt már BL- vagy EL-finálé házigazdája is lehet Budapest, amint elkészül a nemzeti stadion – mondta az MTI érdeklődésére a sportvezető, aki hozzátette, a létesítménynek akár a kupasorozatok döntőjéről, akár az Eb-ről van szó, időben el kell készülnie, mert az UEFA által támasztott feltétel, hogy egy évvel az esemény előtt már használatban kell lennie.
Csányi Sándor az átépítésre váró Puskás Stadionnal kapcsolatban elmondta, reményei szerint nem érintik a létesítményt a kormány pénteken bejelentett pénzügyi intézkedései, mert azok az idei évre vonatkoznak, s az arénával kapcsolatban igazán komoly költségek jövőre jelentkeznek először.
Az MLSZ-elnök kitért a gyűlöletbeszédre is, és örömmel jelentette be, hogy a közgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el az ezzel kapcsolatos kiáltványt, illetve jelezte, A gyűlölet nem pálya szlogennel az MLSZ kampányt indított a visszaszorítására.
– Keményebb fellépéssel elveszítenénk néhány ultrát, de sokkal több szurkolót nyerhetünk – mondta Csányi, aki kiemelte, ultrákra szükség van, de bizonyos megnyilvánulásokat nem akar hallani és látni a stadionokban. – Az ultrák kulturált szurkolása a mi célunk.
Csányi Sándor nagy eredményt vár az új biztonsági rendszertől, amely év végére minden élvonalbeli stadionban telepítenek. Szerinte ez lehetővé teszi, hogy a rendbontókat azonosítsák, s ezáltal ne csak a helyi, hanem valamennyi létesítményből kitiltsák őket.
Újságírói kérdésre válaszolva – az MLSZ tanulmányának elkészülte előtt – elsőre nem kívánt állást foglalni az NB I létszámának csökkentéséről, de aztán annak a személyes véleményének adott hangot, hogy szerinte az ország nem bír el 16 élvonalbeli csapatot. Ezt azonban nemcsak a Zalaegerszeg tavalyi és az Eger idei gazdasági problémáival indokolta, hanem úgy vélte, kevesebb csapat esetén kevesebb felé oszlanának a bevételek is, ami nemzetközi szinten növelheti az élcsapatok versenyképességét.
