Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Keserűen nyilatkozott a románok ellen péntek este 2-2-es döntetlennel zárult világbajnoki selejtező után Dzsudzsák Balázs, a magyar csapat szélső középpályása, aki szerint a csapat rendszeresen ugyanabba a hibába esik.
A Puskás Ferenc Stadionban, zárt kapuk mögött lejátszott találkozón Vanczák Vilmos gólja révén a 16. percben a magyarok vezettek, majd a második félidőben előbb Adrian Mutu büntetőből egyenlített, Dzsudzsák viszont szintén értékesített egy tizenegyest, így a mieinknél maradt az előny. A lefújás előtti pillanatokban, a 92. percben azonban a csereként beállt Alexandru Chipciu betalált.
– Milyen tanulságokkal szolgált a mérkőzés?
– Sok tanulságot ebből nem lehet levonni, nem ez volt az első olyan meccsünk, amit az utolsó percben buktunk el, szerintem most is kikaptunk – értékelt feldúlt hangulatban Dzsudzsák Balázs. – Ezzel együtt nagyon büszke vagyok a csapatra, jól játszottunk és teljesen megérdemelten voltunk előnyben a kilencvenkettedik percig, tulajdonképpen vezettünk a semmiért.
– Milyennek érezte az erőviszonyokat?
– A csapat küzdött, hajtott, nagyon sok helyzetet dolgoztunk ki, és most az egyszer mondhatjuk azt, hogy tényleg fociztunk is, egy olyan csapat ellen, amelyet elvileg a legnagyobb riválisként emlegetnek a csoportunkban. Talán a negatívumokból ezt a pozitívumot tudom levonni.
– Egy pontot szerzett a csapat. Ez mennyiben más, mint a nulla vagy a három?
– Ez nem egy pont, hanem buktunk kettőt! Elbuktuk azt, hogy igenis mindenkivel szemben lépéselőnyben legyünk, és olyan önbizalommal menjünk a törökökhöz, hogy tudják, nem ők az esélyesek, teljesen mindegy, hány ember jön ki a mérkőzésre, hány ezer ember fog ordítani. Így meg mindenki lógó orral ment be az öltözőbe, és arról beszélünk, hogy van egy pontunk… Ezt az egy pontot semmilyen szinten nem lehet pozitívumnak értékelni.
– Kilencvenhárom percből nem lehet önbizalmat gyűjteni?
– De igen. Nem az egész meccsel kapcsolatban beszélek ilyen negatívan, de nagyon csalódott az egész csapat, és én is. Csúszott-mászott mindenki, három pont lett volna a kilencvenhárom perc után a csapat neve mellett, ehelyett lett egy, és megint azon vagyunk, hogy mit lehet, illetve kell kijavítani… De ez egy olyan hiba, amit nem kijavítani kell! Ha kilencvenhárom percig nem tudunk úgy koncentrálni, inkább azon vagyunk, hogy fújják már le, és hagyjuk, hogy ők jöjjenek, akkor ez nem kijavítás kérdése.
– Ebből egyébként lehet egy komoly dac, ami az isztambuli mérkőzésen segíthet?
– Persze, mindenféleképpen. Hiszen nem úgy született ez az egy pont, hogy a szerencse mellénk állt, és végig alárendelt szerepet játszottunk, hanem igenis sorra dolgoztuk ki a helyzeteket, mögéjük kerültünk, és ha az utolsó passzoknál még jobban odafigyelünk a második félidő elején, közepén, akkor még többször mehettünk volna a hátvédsorukra, mint ahogy mentünk is. Sajnos vagy faultokkal megállítottak minket, vagy az utolsó passzokat elrontottuk vagy elkapkodtuk. Mindenféleképpen előre kell tekinteni, úgy játszani, ahogy itthon játszottunk, és akkor biztos, hogy kedden sem lesz probléma.
– Nem volt kérdés, hogy ki lövi a tizenegyest?
– Nem, mert Gera Zoltánnal úgy beszéltük meg, hogy egyet ő és egyet én. Sajnos, ő most sérülés miatt nem lehetett itt, és amúgy is rajtam volt a sor, hiszen ő a törökök ellen rúgott. Örülök, amiért ismét bizonyítottam, hogy ilyen szituációban sem remeg a lábam.
– A mutatott teljesítményben benne van, hogy Bukarestben is legyőzhető ez a román csapat?
– Persze! Nem arról van szó, hogy az egekig szeretném emelni a válogatottunkat, de aki ezt a mérkőzést nézte, az láthatta, hogy egy csapat volt, amelyik futballozott és helyzeteket dolgozott ki. Talán az első félidőben Mutunak volt egy befordulása, amit komolyabb helyzetnek lehet nevezni. A másodikban persze jöttek, mi visszazártunk, de különösebb dolga nem volt Király Gábornak. A védekezésünk is jól muzsikált, együtt volt a csapat, betartottuk azokat az utasításokat, amit kaptunk a kapitánytól. A csapat kilencvenkét és fél percig jelesre vizsgázott, aztán sajnos lerontottuk ezt hármasra vagy négyesre.
A Dinamo Moszkva légiósa megköszönte a szurkolók behallatszódó bíztatását, és hangsúlyozta, reméli, hogy a drukkerek, és senki más sem csalódott a csapatban.
