Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Szerda este Norvégia ellen játszik barátságos mérkőzést a magyar válogatott. A Rangadó.hu ennek kapcsán múltidézésre kérte Bozsik Pétert, aki a legutóbbi hazai norvégok elleni mérkőzésen volt a nemzeti együttes szövetségi kapitánya. A jelenleg az NB III-as Sárisáp-TASK együttesét irányító szakember érdeklődésünkre elmondta, hogy mostanság erőn felül játszik az Egervári-legénység, amely szerencsével talán megcsípheti a második helyet a világbajnoki selejtezőcsoportban, de az erőviszonyok azért mást mutatnak.
– Hogyan emlékszik vissza a 2006 szeptemberében lejátszott, Norvégia elleni világbajnoki selejtezőre?
– Nem kellemes az élmény, hiszen négy-egyre kikaptunk – kezdte Bozsik Péter. – Azonban egy remek csapattól szenvedtünk vereséget. John Carew semlegesítése megoldhatatlan feladatot jelentett, de nem csak a mi védőinknek, mivel utána ugyanezt művelte a Real Madrid komplett védelmével, a Real–Lyon Bajnokok Ligája-mérkőzésen. Ő akkor abszolút csúcsformában volt, mint ahogy Solksjaer és Pedersen is remek formában játszott, utóbbi talán élete gólját lőtte nekünk.
– Milyen stílus jellemzi a norvég futballt?
– Jól ötvöződnek az atlétikus és a technikai elemek. Az általam említett játékosok képesek voltak fifikás, pengés megoldásokat megmutatni. Már akkor is egy nagyon nehéz ellenfélnek számítottak, sajnos nem is bírtunk velük. Nem a klasszikus brit stílust játszották.
– Milyennek ítéli meg a magyar válogatott jelenlegi helyzetét? Jó úton jár Egervári Sándor a nemzeti együttessel?
– Azt gondolom, kihozza a társaságból a maximumot. Az utolsó két mérkőzésen szerzett hat pont várakozáson felülinek mondható. Komoly hiányérzetünk nem lehet. Olyan pozícióba hozta Egervári Sándor a csapatot, hogy bizakodva várhatjuk a folytatást. Szerintem százhúsz százalékon teljesít a nemzeti együttes.
– Hogy látja az erőviszonyokat a selejtezőcsoportban?
– Még nem törnék pálcát a törökök fölött, bármi lehet, a románoknál is előfordulhat hanyatlás. A hollandok egyértelmű esélyesei a csoportnak. A második helyre a törökök, vagy a románok futhatnak be, talán a harmadik helyre odaérhetünk úgy, hogy valamelyiket megelőzzük. Örülnék, hogyha szerencsésen alakulnának a dolgok, és odaférnénk a továbbjutást érő helyre, de az erőviszonyok alapján azért ez nem biztos, azonban szurkolunk, hogy így legyen.
Az újonc góllal debütált
A Norvégia elleni szereplésről sokkal kedvesebb emlékei lehetnek Kovács Zoltánnak, aki 1997. június 8-án debütált a válogatottban a skandináv gárda ellen, és az ő góljával végződött egy-egyre a világbajnoki selejtező a Népstadionban.
– Csodálatos emlék számomra az a mérkőzés – kezdte a Rangadó megkeresésére Kovács Zoltán. – A keretből gyakran haza kellett mennem a szűkítések után, de a sok sérülés miatt a norvégok ellen bekerültem és pályára is léphettem. Soha nem voltam egy ideges típus, se lámpalázas, de akkor már a tatai edzőtáborból Budapestre utazva is volt bennem egy adag gyomorgörcs. Az akkori klubtársam, Szlezák Zoltán próbált nyugtatni, aztán mikor már a pályán voltam, akkor elmúlt az idegesség. Sikerült gólt szereznem, és döntetlent értünk el, ami jó eredménynek számított, hiszen a kilencvenes években a norvég labdarúgás Európa elitjéhez tartozott. Az akkori selejtezőcsoportból is elsőként mentek tovább. Büszke vagyok rá, hogy a válogatottal kiharcoltuk a pótselejtezőt érő második helyet. Bízom benne, hogy a mostani csapat is eléri ezt a helyezést.
