A meccs előtt a Vasas öltözőjében járt Ihász Kálmán, Mészöly Kálmán, dr. Puskás Lajos és Raduly József. A legendás labdarúgókat Markovits László a Vasas SC elnöke kísérte el. A klub aranykorának kiválóságai, a kései utódok figyelmét elsősorban a felelősségvállalásra és az odaadásra hívták fel.
A kiesési rangadón a Vasas kezdőcsapatában kapott helyet az Angliából hazatérő, hétfőn szerződtetett Gyepes Gábor, valamint a menesztett edző, Urbán Flórián által magatartási problémák miatt korábban a második csapathoz száműzött újpesti kölcsönjátékos, Takács Zoltán.
Jó iramban kezdett együttesük, és eleinte beívelésekkel, pontrúgásokkal tesztelte a pápai védelmet, amely azonban minden alkalommal jól zárt. Görgényi Dávid hajszálpontos lövéséből a vendégek éppen akkor kaptak gólt, amikor már enyhült a fővárosiak nyomása. A Lombard első kapura lövését gyakorlatilag Farkas Attila sikeres büntetője jelentett, Kassai Viktor játékvezető jogosan ítélt tizenegyest Lubos Ilizi kapus és Moustapha Seye összecsapása után. Az első félidő hátralévő részében is küzdelmes játék zajlott a pályán, Vasas-fölénnyel.
A második etapban negyed óra elteltével Kassai nem vett észre egy tizenhatoson belüli pápai kezezést, a másik oldalon pedig Gyömbér Gábor hibázott nagy ziccert. A folytatásban mindkét együttes előtt adódtak ígéretes lehetőségek, több gól azonban már nem esett, így a küzdelmes, jó ritmusú meccs után a tabellán megmaradt a csapatok között a hárompontos különbség.
– Többet volt nálunk a labda, többet voltunk a Pápa térfelén. A vendégek először a harmincadik percben jöttek előre, akkor sem egy helyzet, hanem a tizenegyes miatt – mondta az első félidőről a Rangadó.hu szakértője, az egykori ezüstcipős, olimpiai ezüstérmes, magyar bajnok és gólkirály, Várady Béla. – Az nagyon nagy hiba volt, a kapusnak nem lett volna szabad bántania a támadót ilyen helyzetben. Egy-nulla után, ha a vezetés feldobta volna a mieinket, nekimennek az ellenfélnek, támadásokat vezetnek, nyomás alá helyezik a Pápát, de visszaestek ugyanabba a monoton játékba, s ráadásul jöttek a labdaeladások is.
A második periódusban nem változott az eredmény, bár több gólhelyzet adódott mindkét oldalon. A játék kiegyenlítettebb lett, megszűnt a Vasas mezőnyfölénye.
– Amennyire tudtuk, nyomás alatt tartottuk az ellenfelet, de az igazi átütőerő hiányzott a csapatunkból. Egy-két labdát jól beíveltünk, de nem úgy érkeztek rá a játékosok, ahogy kellett volna – mondta Várady Béla. – A Pápának egy igazán veszélyes kontrája volt, a védéshez kellett a kapusunk bravúrja. Többet vártam a mérkőzéstől. Nem igazán látszott, hogy két bajban lévő csapat találkozott. Nagyobb iramra, küzdelemre számítottam. Mem éreztem a tüzet, nem láttam, hogy bántaná őket a helyzetük. A döntetlennel nem érünk sokat, egyre kevesebb meccs van hátra, kénytelenek vagyunk nézni a riválisok eredményeit. Ezt a meccset mindenképp meg kellett volna nyerni.