A Bajnokok Ligájában sok olyan csapat fordul meg, amelyre csak legyintenek azok a focidrukkerek, akik nem követik szorosan az eseményeket. Azt mindenki tudja, hogy a Barcelona, a Bayern München, az aktuális angol bajnok vagy a Real Madrid erős csapattal áll fel – a végső győzelemre is pályázva. A többiek azonban sokak számára radar alatt maradnak. Ez az új lebonyolításnak hála kevésbé tetten érhető, mivel már nem elég csak a csoportok első két helyezettjére ránézve bólogatni, hogy megint a szokásos nevekből áll a nyolcaddöntős lista.
Meglepetések korábban is akadtak, egy-egy kiugró teljesítmény időnként előfordul még a BL-ben is. Legutóbb 2019-ben az Ajax minden papírformát borítva az elődöntőig menetelt.
Eközben viszont a riválisok nem csak az Eredivisiében léptek az Ajax helyére.
A Feyenoord 2-1-es összesítéssel búcsúztatta a Milant, míg a PSV Eindhoven ugyan kikapott az első meccsén a Juventustól, a visszavágón hosszabbításban kicsikarta a továbbjutást. Az Európa Ligára áttérve még jobb a helyzet, hiszen az AZ Alkmaar simán kipöckölte a Galatasaray-t, az Ajax magabiztosan jutott tovább az Union Saint-Gilloise ellen, a Twente viszont hiába volt a nyolcaddöntő küszöbén a Bodö/Glimt ellen, végül mégis kiesett.
Ez egészen szenzációs mutató, kizárólag a spanyol és az angol liga ad több csapatot a nyolcaddöntős mezőnyökbe (hatot-hatot), de tőlük eleve hét egyesület indulhatott Európában. Összehasonlításképp: Németországból szintén négyen jutottak nyolcaddöntőbe. Az eredmények fejlődése más megközelítésből is tetten érhető. Az elmúlt években Portugália rendkívül magas szintet képviselt, sokszor esély nyílt rá, hogy az FC Porto, a Benfica, valamint a Sporting is BL-nyolcaddöntőbe jusson, ám egyikük rendre elhasalt a csoportkör utolsó fordulóiban.
A hollandok öt csapattal cikkünk megjelenésekor több UEFA-koefficienst gyűjtöttek, mint a portugálok, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Az Ajax 2018–2019-es BL-menetelése még ahhoz is kevés volt, hogy az európai szövetségnél az első tízbe beférjen az Eredivisie. Ehhez képest manapság a hatodik helyért küzd a portugálokkal, ráadásul nyerésre áll, sőt, egymás után harmadik szezonban végezhet előrébb.
Erre nincs egyetlen egzakt válasz, de néhány jelenség megfigyelhető. Gazdaságilag például kifogástalan a holland élvonalbeli bajnokság működése. Az Ajax BL-tündöklésének évében kimagasló összeg áramlott az Eredivisiébe, de egyébként is elmondható, hogy minden évben pozitív volt a liga mérlege. Átlagosan 317 játékos érkezik, 310 pedig távozik a bajnokságból évente, a tranzakciók során pedig 186 millió euró hasznot termelnek a klubok.
Érdekesség, hogy nem is a vizsgált hat év első idényében fizették a legtöbbet holland kluboknak átigazolásokért, hanem a 2022–2023-as idény során. Talán nem meglepő, de az ezt követő szezonban költötték egyedül 200 millió fölött a liga klubjai. 2019 nyarától cikkünk megjelenéséig összesen 1,3 milliárd euró hasznot termelt az Eredivisie pusztán az igazolásokból.
A pénz viszont nem minden, jól is kell felhasználni. Erről éppen Amszterdamban tudnának mesélni, ahol a vezetőség szétesése után a csapat is összeomlott. Erik ten Hag vezetőedző pótlását nem sikerült megoldani, majd Marc Overmars futballigazgató lemondott, miután kiderült, szexuális tartalmú üzenetekkel bombázta női kollégáit, végül a vezérigazgató Edwin van der Sar is távozott, az eredmények pedig történelmi mélységekbe zuhantak. Az Ajax válságáról már korábban is írtunk részleteiben, az ezzel járó eséllyel viszont számos csapat élni tudott.
Az egyeduralkodó gyengélkedésével új csapatok léphettek előre. A 2022–23-as idényben még csak a PSV és a Feyenoord előzte meg az amszterdamiakat, egy idénnyel később, az Ajax válságának idején már az AZ Alkmaar és a Twente is. Nemcsak a verseny lett szorosabb a klubok között, hanem gazdasági téren is csökkentek a különbségek, hiszen egy jó szereplés anyagilag is előnyös egy klub számára.
Az Ajax sem esett ki az európai körforgásból, de a többiek felzárkóztak, amivel nem csak a kupákban, hanem a bajnokságban is versenyképesebbek lettek. A Konferencia Liga első kiírásának döntőjébe bejutott a Feyenoord, egy évvel később pedig a Kerkez Milossal felálló AZ Alkmaar az elődöntőig menetelt. Közös a két csapatban, hogy már akkor is tele volt fiatal tehetségekkel és saját nevelésű labdarúgókkal.
Döntőbe jutni nagy erény és kivételes teljesítmény, de mivel az UEFA is számolja az eredmények után járó koefficiens-pontokat, viszonylag könnyű visszanézni a hollandok fejlődését. A 2019–20-as idényben tizedik helyen állt még az Eredivisie a ranglistán, a topligákon kívül Portugália, Oroszország, Belgium és Ukrajna is több pontot szorgoskodott össze, mint Hollandia (35,600 pont).
A következő két évben 39,200 ponttal, majd egy komoly előrelépés után 49,300 ponttal is hetedik helyen zárt a holland bajnokság, majd a Konferencia Liga első idényében 59,900 pontra ugrott az eredményesség. A javuló tendencia ezek után is folytatódott: az előző szezonban 61,300 pont jött össze, a mostani idényben pedig már 66,650-nél járnak a hollandok, és négy klub még versenyben van.
Természetesen az orosz-ukrán háború hatása egyértelmű, az orosz csapatokat kizárták, az ukránok pedig jócskán visszaestek. Belgium pozíciójára is találunk logikus magyarázatot, a 21. században egész Európa ódákat zengett az utánpótlásban végzett munkájukról, a mostani trend viszont az, hogy már 16–18 éves korban lecsapnak a legjobbakra a világ elitcsapatai – amivel gyengítik a belga klubokat és a nemzeti bajnokságot is.
Nem csoda, hogy visszaesett a belga csapatok teljesítménye, de a koefficiensekből is látszik, hogy megfelelő klubmodellekkel sikerült visszakapaszkodni. A Bajnokok Ligájában bravúrosan szereplő Club Brugge mellett az Anderlecht, a Royal Antwerp, sőt, a Gent is termelte a pontokat.
A nemzetközi színtéren mutatott eredményesség ellenére az Eredivisie mutatói nem feltétlenül arról árulkodnak, hogy a színvonal javult volna, a liga intenzitása például kimondottan alacsonyan van.
A mai Fradi-Plzen meccs elé. A cseh és a magyar liga az intenzitást tekintve a skála két végpontja: pic.twitter.com/XwYlBOVEL9
— Pelek Dávid (@pelekdavid) February 13, 2025
Furcsa módon még csak az edzők kiemelkedő teljesítményét sem lehet kiemelni, mert bár a BL-elődöntős Ten Hag, vagy épp a Liverpoolban jelenleg bajnoki címre törő Arne Slot remekel, mégis kivételeknek számítanak. Spanyol, olasz és német klubok is kineveztek holland szakembert, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a legtöbbjük nem vált be.
Összegezve: nincs titkos formula vagy egyetlen zseniális húzás, amitől ennyire feljavultak a holland csapatok. Sokkal inkább az anyagi lehetőségek jó felhasználása, megfelelő játékosmegfigyelés és tudatos csapatépítés eredménye a látványos fejlődés. A hollandok addig nyújtózkodnak az átigazolási piacon, ameddig a takarójuk ér, nem félnek eladni a futballistákat, ha megfelelő kereslet mutatkozik irántuk.
Mivel pedig a fiatal labdarúgók arról álmodoznak, hogy a legjobb ligákba igazoljanak, képesek a nemzetközi kupákban is extrát nyújtani, hogy felfigyeljenek rájuk. Az igazi kérdés az, hogy a holland csapatok mennyi ideig tudják fenntartani ezt az állapotot.
