Nemzetközi foci

„Egy diktátorra van szükség” – csak a forradalom segíthet az összeomlás szélén táncoló Ajaxon

NESimages / Herman Dingler / DeFodi Images via Getty Images
NESimages / Herman Dingler / DeFodi Images via Getty Images
„Ez az Ajax már nem az az Ajax” – írta elemző cikkében a Voetbal International a hétvégén történtekkel kapcsolatban. Egy mondat, amelynek súlya van, főleg az amszterdamiak történetében: szinte napra pontosan 13 éve Johan Cruyff így akarta felrázni a klubot a tespedtségből. Ha ideiglenesen sikerült is, napjainkra ismét kellene egy olyan karakteres személy, aki gatyába rázza a legendás egyesületet. A holland futballklub ugyanis 1965 óta nem kezdett ilyen gyatrán szezont, a Feyenoord elleni botrány során a szurkolók még a klubházat is megrohamozták, közben a vezetés elküldte a saját szakállára is dolgozót futballigazgatót. Hogyan tovább, Ajax?

Az Ajax a legsikeresebb holland klub, nyert 36 bajnoki címet, 20 Holland Kupát, négy BEK-et/Bajnokok Ligáját, ami mind rekordnak számít hazájában. A kétezres évekre a hazai fölény megmaradt, de Európában már kevésbé maradt meghatározó erő: amíg 1994-95-ben BL-t nyert, egy évvel később döntőt játszott, de még 1996 tavaszán is elődöntős volt a legrangosabb kupasorozatban, az azóta eltelt 27 évben összesen egy Európa Liga-finálét, egy BL-elődöntőt, és a két sorozatból egy-egy negyeddöntőt tudott felmutatni.

A kétezres évek elején a klub is érezte, hogy valamit lépni kell, mert hiába voltak Európa csúcsán 1971-ben, ’72-ben, ’73-ban és ’95-ben, hiába akadtak kiváló játékosaik Johan Cruyfftól kezdve Marco van Bastenen át Dennis Bergkampig, hiába dolgozott ott egykoron a totális futball kitalálója, Rinus Michels, a 90-es évek hirtelen jött változásai megakasztották a fejlődést.

Jasper Juinen / Getty Images Az Ajax alfája és ómegája: Johan Cruyff

Az 1995-ös Bosman-szabály azt jelentette, hogy más klubok átigazolási díj nélkül elvihették a lejárt szerződésű labdarúgókat. Addig 9-10 évig is a klubnál maradtak a legjobbak, ez gyorsan négy-öt évre csökkent, napjainkban pedig még inkább átjáróház az öltöző.

A 90-es évek közepén az Ajax elhagyta a régi De Meer-stadiont és az Amsterdam ArenA-ba költözött. Ezzel egybeesett a televíziós jogok értékének robbanásszerű növekedése a világon. Azonban Hollandia viszonylag kicsi, 17 millió lakosú ország, így a liga televíziós jogai nem voltak túl értékesek. Amíg 2010-ben az Ajax 7 millió eurót keresett így, addig a Real Madrid 161 milliót, azaz 23-szor annyit…

A nemzetközi porondon kis klubbá válás pszichológiai hatása mélyen érintette Hollandia legsikeresebb csapatát. A 2004-es aranyérmet követően hat évig nem lett bajnok az Ajax, amire az 1950-es évek óta nem volt példa.

A Coronel-jelentéssel kezdődött

2007-ben egy vizsgáló bizottság alakult, amelynek vezetője az Ajax igazgatótanácsának tagja, Uri Coronel lett. A feladatául azt kapta, hogy áttekintse a vezetési modellt és az elmúlt tíz év hibás futballpolitikáját. Az úgynevezett Coronel-jelentés megállapította, hogy az aktuális vezérigazgató alkalmatlan, ami nagy szervezeti átalakítást vont maga után. A jelentés két választást vázolt fel:

  1. Olyan erős edzőre van szükség, aki már bizonyított menedzserként, és aki a teljes profi szakosztályt vezeti a scoutoktól kezdve a nagycsapatig (ilyen volt Louis van Gaal 1991-1997 között).
  2. Széles hatáskörrel bíró erős sportigazgatóra van szükség, aki egyben főnöke is lesz a csapatért felelős edzőnek. Ebben a felállásban a tréner kizárólagosan az első csapat képzéséért, edzéséért, felépítéséért és taktikájáért felelős, ugyanakkor a szakosztályt a technikai igazgató irányítja.

Az Ajax az 1-es modellt választotta, kinevezte Marco van Bastent, akiről későn derült ki, hogy mégsem egy Van Gaal-kaliberű menedzser. Az eredmények nem jöttek, ugyanakkor euromilliókat szórt ki értéktelen játékosokért.

Lett volna egyébként technikai igazgató is, de a klubikon Johan Cruyff egy hónap után jelezte, távozik.

„Vissza akartam hozni az utánpótlás-szakosztály szintjét oda, ahová való, de szakmai véleménykülönbségem lett Van Bastennel. Szerintem drasztikus intézkedésekre van szükség. Világos tervet készítettem, de az elképzelésemet nem osztják azok, akiknek végre kellene hajtaniuk” – mondta Cruyff.

Ez az Ajax már nem az az Ajax

A fejlődés valóban nem látszott, hat nyeretlen szezon után a csapat ismét nagyon készült a Bajnokok Ligájára, de első csoportmeccsén csak azért nem szenvedett megalázó vereséget Madridban, mert a Real szinte minden helyzetét elpuskázta.

Ekkor született meg Cruyfftól a legendás írás, amelyben kijelentette:

Ez az Ajax már nem az az Ajax!

„Az elmúlt héten láttam az Ajaxot egy gyengébb (Willem II) és egy erősebb (Real Madrid) ellenféllel szemben. Nos, ez az Ajax még annál is rosszabb, mint a Rinus Michels 1965-ös csatlakozása előtti csapat…

Amit az Ajax ezen a két mérkőzésen mutatott, annak már semmi köze azokhoz a normákhoz és értékekhez, amelyeket a klub mindig is képviselt.

A Real-Ajaxot korábban mindenhol úgy hirdették meg, mint két történelmi klub egyedülálló mérkőzését. Ehelyett az Ajax megúszta a klubtörténelem legnagyobb vereségét. Mindenki örült, hogy csak 2-0 lett, miközben könnyen lehetett volna 8-0 vagy 9-0 is. Az Ajax futballjának és hozzáállásának egyszerűen nem volt értelme. Őszintén bevallom, hogy most nagyon sok harag van bennem. Mert ez már nem Ajax. Ez a csapat háromnál többször nem tudja egymáshoz passzolni a labdát, és Madridban egy kapura lövést produkált. Körülbelül hat játékossal a saját akadémiánkról, akik szinte mindegyike maga alá csinált.”

Cruyff kijelentette, ugyanarra a következtetésre jutott, mint két és fél évvel korábban: teljes nagytakarításra van szükség, de azok, akikre számított, nem akarták ezt megvalósítani.

2011. február 11-én tanácsadóként visszatért, bemutatta a klub reformjára, különösen az ifjúsági akadémia megfiatalítására vonatkozó terveit, mire az Ajax tanácsadó testülete és Coronel elnök 2011. március 30-án lemondott.

Cruyff forradalma rövid aranykort ért

Ugyanakkor megkezdődött egy változás, a nagy felzúdulás lendületet adott a klubforradalomhoz. A képzést a Cruyff szellemében alkalmazott taktikai elvek nyomán átdolgozták, ennek gyümölcsét már Peter Bosz és Erik ten Hag aratta le. Előbbi egy 2017-es Európa Liga-döntővel, utóbbi három bajnoki címmel (csak azért nem néggyel, mert a pandémia miatt a 2019-20-as bajnokságot nem fejezték be), két kupagyőzelemmel és egy 2019-es BL-elődöntővel.

Filippo MONTEFORTE / AFP Erik Ten Haggal még sikereket ért el a klub

Az várható volt, hogy Ten Hag manchesteri távozását megérzi majd a klub, a helyére érkező Alfred Schreuder ugyanis nem ugyanazt a nívót képviselte. A 49 éves szakember a Club Brugge csapatát belga bajnoki címhez vezette, és úgy ítélte meg, szakmailag kell neki az újabb ugrás. Csak azt mérte fel rosszul, hogy a keret már nem ugyanaz lesz, olyan nevek távoztak tavaly nyáron, mint Antony, Lisandro Martínez (mindkettő Manchester United), Sébastien Haller (Dortmund), Ryan Gravenberch (Bayern München), Perr Schuurs (Torino) és Nicolás Tagliafico (Lyon).

A BL-ben jöttek is a pofonok, főleg az olasz Napoli taposott bele az amszterdami lelkekbe: idegenben 6-1-re (!), otthon 4-2-re győzött. Közötte volt egy Volendam elleni 4-2-re megnyert bajnoki, de a statisztika szerint így is 58 éve nem fordult elő, hogy az Ajax egymást követő három tétmeccsen tizenkét gólt kapjon.

Schreudert idén januárban menesztették, a bajnokságot John Heitingával a kispadon bronzéremmel zárta a klub. De a stábban más változások is történtek, előbb lemondott Marc Overmars futballigazgató, miután kiderült, szexuális tartalmú üzenetekkel bombázta női kollégáit, majd a nyáron távozott a vezérigazgató Edwin van der Sar is, aki pihenésre vágyott. Aztán a nyári, horvátországi nyaralása során agyvérzést kapott

Káosz lett Overmars és Ten Hag hiányából

Szóval kellett a ráncfelvarrás, ennek első jeleként áprilisban a klub bejelentette, Sven Mislintat személyében megtalálta Overmars utódját. A német szakember elemzőből vált a Dortmund scoutjává, és gyorsan kiérdemelte a Gyémántszem (Diamantenauge) becenevet, olyan jó érzékkel szúrta ki a tehetségeket.

PHIL NIJHUIS / ANP MAG / ANP via AFP Sven Mislintat futballigazgató ment, Maurice Steijn edző (még) maradt

Ő vitte Dortmundba többek között Robert Lewandowskit, Pierre-Emerick Aubameyangot, Ousmane Dembélét vagy Mats Hummelst is, akik közül néhányat jelentős haszonnal értékesítettek később. Amikor Thomas Tuchellel összebalhézott, és távoznia kellett, azonnal kapott utána az Arsenal és 2019 februárjáig a londoniaknál maradt. Ott viszont semmi sem sikerült, nyolc játékost szerződtetett, akik közül kettőt kis haszonnal sikerült eladni, és összesen 103 millió font veszteséget okozott a klubnak.

2019 áprilisában visszatért a Bundesligába, a Stuttgartnál három és fél évet lehúzott sportigazgatóként, idén áprilisban pedig megegyezett az Ajaxszal. A nyáron az átigazolási időszak is pozitív szaldóval zárult, kilenc játékos távozott – olyanok, mint Mohammed Kudus, Edson Álvarez (mindkettő West Ham), Jurrien Timber (Arsenal), Calvin Bassey (Fulham) –, a befolyt 156 millió euróból pedig csak 109 milliót költöttek el, összesen 12 labdarúgóra.

Edzőposzton váratlant húzott a vezetés, egy ideig Kjetil Knutsennel, a Bodö/Glimtet két bajnoki címhez vezető norvéggal tárgyalt, végül a befutó egy ismeretlen holland, Maurice Steijn lett, akinek legnagyobb eredménye, hogy tavaly a gyenge Sparta Rotterdamot a hatodik pozícióhoz segítette. A felkészülés során érződött, hogy valami még nem tökéletes, sorra kapta a pofonokat a csapat, az Anderlecht 3-0-ra, az Augsburg és a Dortmund 3-1-re verte, de még a nem túl acélos Go Ahead Eagles is legyőzte (0-1).

A bajnokságot a Heracles elleni 4-1-es siker vezette be, azóta jött két döntetlen (Excelsior 2-2, Fortuna Sittard 0-0), majd egy Twente elleni vereség (1-3). Vasárnap a Feyenoord ellen egy igazi KO is befigyelt volna, ám a vendégek 3-0-s előnyénél a szurkolók pirotechnikai eszközöket dobáltak a pályára, így a meccs az 56. percben félbeszakadt.

A holland szövetség döntése értelmében a meccs hátralévő részét szerdán kell lejátszani zárt kapuk mögött, ezért a szerdára kiírt Ajax–Volendam találkozót elhalasztották.

Megvannak a fő bűnösök

A vereségnek kinéző rangadónak máris lett egy áldozata is, vasárnap ugyanis a vezetés kirúgta Mislintatot. A futballigazgató ellen egy hete már belső vizsgálatot indított a klub, miután kiderült, hogy az átigazolási piac utolsó napján a Stuttgarttól nyolcmillió euróért szerződtetett horvát válogatott balbekk, Borna Sosa ügyeit képviselő ügynökség júniusban részesedést szerzett Mislintat cégében.

A klub persze nem így kommunikálta mindezt, a hivatalos verzió szerint „a szervezeten belüli széles körű támogatottság hiánya” vezetett a német sportvezető távozásához.

Ugyanakkor egyértelművé vélt, hogy Cruyff a jövőbe látott: a bársonyos forradalom során éppen azt akarta elérni, hogy egy alkalmatlan igazgató több millió eurót pazaroljon el és a klubot az összeomlás szélére sodorja. Most már világos, hogy miért…

De a Telegraaf összefoglalta, szerinte kik a fő bűnösök azért, hogy már nem európai nagyhatalomként, a domináns futball és a neves utánpótlás-akadémia miatt, hanem a Feyenoord elleni teljes összeomlás miatt beszélnek a klubról.

A lap szerint a helyzet kaotikus: igazgatók és igazgatósági tagok rekordidő alatt tettek tönkre egy topklubot, és két év alatt 230 millió eurót égettek el. A nevek között ott található Maurits Hendriks sportigazgató, az ideiglenes vezérigazgató, Jan van Halst, a felügyelőbizottság elnöke, Pier Eringa, illetve Susan Lenderink pénzügyi igazgató.

Van Gaal már nemet mondott

Hogy mi lehet a megoldás? Valószínűleg egy újabb forradalom, kérdés, ki vezényli le. Johan Cruyff 2016-ban meghalt, hozzá hasonlóan karakteres embere pedig nincsen a klubnak. Pontosabban Louis van Gaal személyében lenne, de a 72 éves szakember nem vágyik arra, hogy rövid távon visszatérjen az Ajaxhoz.

„Az egészségem az első” – mondta a tréner, akinél 2020-ban diagnosztizáltak egy agresszív prosztatarákot.

Már nem szeretnék klubedző lenni. Azt nem zárom ki, hogy esetleg valahol még szövetségi kapitányként dolgozzam, de ez sok tényezőtől függ.

Az biztos, hogy egy olyan változtatás kell, ami tíz éve egyszer már pályára állította az Ajaxot, nem véletlen, hogy négy egymást követő évben lett bajnok, és az utánpótlásképzésbe való intenzív befektetések révén lassan, de biztosan pénzügyileg is talpra állt.

Elsődlegesen azonban a futballigazgatói posztra kellene megfelelő embert találni. A Voetbalnieuws.nl összeállított egy listát azokról, akik szóba jöhetnek.

Jordi Cruyff – A legendás édesapa már nincs közöttünk, de filozófiája fián, Jordi keresztül tovább él. Johannal ellentétben Jordi sohasem játszott az Ajaxban, de mindig népszerű vendég Amszterdamban, mellesleg sok éves tapasztalattal rendelkezik. Legutóbb például az FC Barcelona sportigazgatója volt. Jelenleg munkanélküli, így logikus választás lehet.

Max Huiberts – 2016 óta az AZ Alkmaar technikai igazgatója, jelenlegi klubjánál rendkívül elégedettek vele. Tökéletes választás lenne, de ahogy a portál fogalmazott, egy puha vetett ágyat nem biztos, hogy szívesen cserélne egy kígyóveremre. Azon a holland lapok is meglepődtek, hogy Overmars menesztése után fel sem merült a neve.

Maxwell – Egy másik komoly tapasztalattal és Ajax-múlttal rendelkező személy a brazil Maxwell, aki 2001 és 2006 között az amszterdami csapatban futballozott, de megfordult az Interben, a Barcában és a PSG-ben is. Az elmúlt években a párizsiaknál maradt és a technikai igazgató asszisztenseként részese volt annak, hogy Neymart és Kylian Mbappét is sikerült megszerezni.

Marc Overmars – Összeférhetetlenség ide, szexmánia oda, az Ajax összes nyavalyája Overmars távozásával kezdődött. Az egykori válogatott labdarúgó óriási szerepet vállalt a 2019-es európai sikerben, és szinte mindig jó munkát végzett. Elbocsátása kemény csapás volt az Ajax számára, a jelenlegi ramaty helyzetben többen szeretnék a visszatérését, mint amennyien rettegnének tőle.

Wesley Sneijder és Rafael van der Vaart – Hogy az Ajax dns-ét visszahozzák Amszterdamba, abban ők ketten sokat segíthetnének. Igaz, effajta szakmai tapasztalatuk nincsen, de velük a kapcsolatrendszer sokat erősödne.

A legsúlyosabb válság

Ami biztos, a klub az utolsó utáni órában van, ha a papírformát vesszük alapul, akkor szerdán elszenvedi második vereségét is.

Azaz 5 pontja lesz 5 meccsből, ami 1965 óta a legrosszabb szezonrajt.

A klub története egyik legsúlyosabb válságát éli, ezt Jan van Halst vezérigazgató is elismerte.

Nagyon nehéz időszak ez. Bárcsak könnyű lenne megnyomni egy gombot és megfordítani a helyzetet.

A neves holland sportújságíró, Jaap Stalenburg pedig azt mondta az AFP-nek:

„Káosz van, teljes káosz. Mindenhol küszködnek, a pályán és azon kívül is. Egy diktátorra van szükség, egy erős vezetőre, aki eljön és lerendezi a dolgokat.”

Kapcsolódó
A szurkolók miatt félbeszakadt rangadó után a hollandok legendája leállítaná a bajnokságot
Folyamatosak az incidensek, és úgy érzi, drasztikus megoldásra van szükség.
Olvasói sztorik