Emlékeznek még a Roberto Baggio-féle whiskyreklámra? Ami arról szólt, hogy az 1994-es vb-döntőben kihagyta a tizenegyest, így Brazília lett a világbajnok, ennek ellenére négy évvel később, a következő vébén ismét odaállt egy büntetőhöz, és bár nem tudta, hányan bíztak benne, ő hitt magában.
És emlékeznek még arra, hogy milyen szituáció eredményezte azt a négy évvel későbbi tizenegyest? Az olaszok az 1998-as vébén az első csoportmeccsükön 2-1-re égtek a Marcelo Salas, Ivan Zamorano csatársor vezette Chile ellen,
Mivel az olaszoknak drukkoltam, nagyon örültem, hogy Baggio beverte a tizenegyest, és ezzel lerakott valamennyit az őt négy éve nyomasztó teherből, ugyanakkor tisztán emlékszem, mennyire igazságtalannak éreztem, hogy egy abszolút vétlen mozdulat miatt fújta be a büntetőt a bíró. Szó sem volt arról, hogy – Puhl Sándor szavaival élve – a kéz kereste volna a labdát, Fuentes nem ugrált, nem kapálózott, hanem állt Baggióval szemben, aki rafkósan kilőtte a kezét – és bejött neki.
8:11-nél látható a tizenegyest megelőző szituáció:
Azóta több mint 25 év telt el, és mind játékosként, mind nézőként az a benyomásom, hogy a kezezés egy olyan szegmense a futballnak, amely állandó vitákat generál – leginkább azért, mert ugyanolyan szituációkat eltérően ítélnek meg a játékvezetők.
„A játékszabályok nem fedhetnek le minden lehetséges helyzetet, ezért, amennyiben nincs egyértelmű iránymutatás a labdarúgás játékszabályaiban, az IFAB azt várja a játékvezetőktől, hogy a játék és a játékszabályok »szellemiségének« megfelelően hozzanak döntést – ami gyakran a »Mit akar/vár el a labdarúgás?« kérdésének a felvetését jelenti” – olvasható A labdarúgás szabályai nevű dokumentumban, melyet a szabályalkotó testület (IFAB) bocsát ki minden idény előtt az aktuális módosításokkal frissítve.
Logikus döntésnek érezte, egy ország gyűlölte miatta
Ezt olvasva egyből felmerülhet: az vajon miért felel meg a labdarúgás szellemiségének, ha büntetőt ítélnek egy védő ellen, aki semmit nem tett azért, hogy elakadjon a kezében a labda, pusztán felvette a pozíciót a csatárral szemben?
Igaz, pont a fenti passzus emeli ki, hogy mivel a szabály nem nyújt megoldókulcsot minden játékszituációra, így szerepet kap a szubjektivitás, és az sem kizárt, hogyha a Baggio-féle eset nem egy vb-meccsen, hanem egy nigeri bajnokin történik, akkor a sporinak eszébe sem jutott volna tizenegyest ítélni. A 2018-ban, 56 évesen elhunyt Bouchardeau a vébék történetének első nigeri szereplője volt, így hazájában nemzeti hősnek számított, miközben Chilében az eset után gyűlölettel ejtették ki a nevét.
Amíg a 98-as meccsre visszatekintő FIFA-cikkben megemlítik, hogy Fuentes keze nem volt természetellenes helyzetben, és szó sem volt szándékos kezezésről, Bouchardeau, bár bocsánatot kért Chilétől, utólag is helyénvalónak érezte az ítéletét, mert azt észlelte, hogy egy középre tartó labda elakadt a védő kezében.
Sosem gondoltam, hogy egy egész ország utálni fog. Sokszor láttam az ominózus esetet, és számomra mindig logikus döntésnek tűnt a tizenegyes. A karrieremet megpecsételte ez a döntés, sokat szenvedtem miatta. Nem akartam senkinek sem kedvezni, ha a másik oldalon történt volna, akkor Chilének is befújtam volna a büntetőt
– mondta Bouchardeau 2007-ben.
A bírót egyébként pár nappal a meccs után felfüggesztették, mivel nyilatkozott az olasz televíziónak, holott a játékvezetők a torna alatt nem adhattak interjút.
Hogy szól most a szabály?
A futball szabályalkotó testülete (IFAB) legutóbb a 2022–2023-as idény előtt változtatott a kezezéssel kapcsolatos szabályon, e szerint szabálytalanságnak számít, ha egy játékos
- szándékosan a kezével/karjával érinti a labdát, például, ha a keze/karja a labda felé mozog,
- kezével/karjával érinti a labdát, amikor az a testét természetellenesen nagyobbá teszi. Egy játékos természetellenesen nagyobbá teszi a testét, amikor kezének/karjának helyzete nem a teste adott szituációbeli mozgásának a következménye, illetve azzal nem indokolható. Azzal, hogy keze/karja ilyen helyzetben van, a játékos felvállalja annak kockázatát, hogy kezét/karját eltalálhatja a labda, és ezért megbüntetik.
Szintén szabálytalan,
- ha egy játékos, beleértve a kapust is, közvetlenül a kezével/karjával talál be az ellenfél kapujába, akár véletlenül is,
- illetve azonnal gólt szerez, miután a labda akár véletlenül is érintette a kezét/karját.
Utóbbi mondat elsőre talán nem egyértelmű, valójában annyit takar, hogyha a csatár a beívelés után a levételnél véletlenül hozzáér a labdához kézzel, és aztán bevágja a labdát, akkor inkább el se induljon ünnepelni, mert kifelé jár szabadrúgás.
Első olvasásra kissé következetlen a szabály, de mutatunk egy példát, ami segít a megértésben, bár ott nem volt szó kezezésről, vagy legalábbis nem bizonyosodott be egyértelműen.
Az októberi Genoa-Milan olasz bajnoki után még a milanosok körében is vitatéma volt, hogy szabályos volt-e Pulisic győztes gólja. Musah beadása után Pulisic levette a labdát, fordult, majd kilőtte a bal alsót, és bár a Genoa-játékosok közül senki nem reklamált elsőre, a VAR-szobában ülők percekig elemezték a gólt.
Érdemes megnézni a jelenetet az összefoglalón (1:12-től), mert a visszajátszásnál már tényleg gyanús az átvétel utáni pillanat, hogy a labda Pulisic mellkasához vagy a kezéhez ért-e hozzá. Valószínűleg a fejüket összedugó sporik úgy ítélték meg, hogy nincs perdöntő felvétel, így aztán megadták a gólt, hiszen, ha egyértelmű lett volna számukra, hogy kezezés történt, akkor maradt volna a 0-0, mivel Pulisic pont azt tette, amit a szabály szerint le kell fújni: nem keresett társat, nem passzolt, hanem azonnal lőtt.
A Real-védő szabálytalanságán átsiklott a VAR és a bíró
A Baggio-féle 98-as tizenegyeshez hasonlóan az elmúlt hetekben több olyan eset is előfordult, amikor hosszas kommentháborút generált egy-egy kezezés, illetve az azt követő ítélet, és az eseteket látva egyre inkább éreztem, fogalmam sincs, hogy mikor dönt jól egy játékvezető, és mikor követ el hibát.
Itt van például a spanyol bajnokság legutóbbi fordulójából a Real Madrid-Almería meccs, amelyen 2-0-ra vezetett az idényben még nyeretlen, 6 pontjával maximum a katicával versenyző sereghajtó, amikor a Real javára befújtak egy büntetőt.
Fran García bal oldali beadása után két Real-játékos, Antonio Rüdiger és Joselu is a védő nyakában lógva emelkedett, a centerezés mindkettőjük mellett elszállt, ám a labda a Joseluval együtt felugró Kaiky karját érintette. Francisco Hernández bíró elsőre nem ítélt semmit, majd a VAR-szobából kihívták, és a képanyag megtekintése után úgy döntött, tizenegyes jár a Real Madridnak.
🗣️ AUDIO REVISIÓN VAR
🗓️ Jornada 21 | Primera División
⚽️ @realmadrid 🆚 @U_D_Almeria | 54′#ArbitrajeRFEF | @CTARFEF pic.twitter.com/pWOr6xMPEU
— RFEF (@rfef) January 21, 2024
„Ha megállítjuk a felvételt, akkor láthatjuk, hogy a védőnek ki van nyújtva a keze, és úgy érinti a labdát, erre a videóbíró korában fokozottan figyelni kell, mert könnyen büntetőt adhatnak ilyen esetben. Viszont, ha már elkezdjük töviről hegyire elemezni a jelenetet, azt is láthatjuk, hogy Rüdiger egyértelműen támaszkodik a felugrás közben, és mivel ez a pillanat megelőzi a védő kezezését, az Almería javára járt volna szabadrúgás” – magyarázta a korábbi FIFA-játékvezető, Bede Ferenc, akit segítségül hívtunk, hogy kiderüljön, a vitás esetekben jól jártak-e el a bírók.
A Marca a meccs után megszavaztatta az olvasókat az esetről, és a közel 246 ezer szavazó 54 százaléka egyetértett Bedével, vagyis arra voksolt, hogy tizenegyes helyett kifelé járt volna szabadrúgás. A Real Jude Bellingham révén belőtte a büntetőt, majd Vinícius Jr. egyenlített (ezen is sokáig ment a vita, de végül az lett az ítélet, hogy vállal küldte a labdát a hálóba), Dani Carvajal pedig a 90+9. percben szerezte azt a gólt, amivel összejött a fordítás.
Mindegy, hogy háttal van a labdának, ha rosszul tartja a karját
Egy nappal korábban a Roma-Verona Serie A-bajnokin is befújtak egy, a szurkolókat klubszimpátiától függetlenül is megosztó tizenegyest. A Roma már 2-0-ra vezetett, de a kirúgott José Mourinho helyére érkezett klubikon, Daniele De Rossi debütálása egy csapásra izgalmassá vált, amikor a Verona büntetőhöz jutott az 56. percben. Milan Djuric fejese a rossz ütemben felugró, neki háttal lévő Diego Llorente karját érintette, és bár Juan Sacchi spori elsőre szögletet ítélt, a VAR kihívta, ő pedig tizenegyesre módosította az ítéletet.
1:49-nél látható a jelenet:
Hogy ítélhetnek ellene büntetőt, ha nem is láthatta a labdát? – merült fel a kérdés azokban, akik vitatták a tizenegyes jogosságát, de Bede Ferenc világossá tette, miért jár tévúton az, aki ez alapján ítéli meg a szituációt.
„Nem az számít, hogy háttal állt az ellenfélnek, hanem az, hogy milyen volt a kéztartása. A felvételen pedig látszik, hogy a Roma játékosának nem a teste mellett volt a karja,
és mióta videón vissza lehet nézni az eseteket, ez mindig kockázatos, hiszen, ha elakad a kezedben a labda, akkor azt be lehet fújni.
Ha beleláttunk volna a fejébe, kiderülhetett volna, hogy csupán véletlen mozdulatról volt-e szó, de erre nincs lehetőség. A bírónak a felvétel alapján kellett döntenie, és azt lehet mondani, hogy a mostani futballban nem hibázott azzal, hogy ezért tizenegyest adott.”
Djuric viszont hibázott, kis híján a stadionból is kibikázta a labdát, és ez azért is lehetett fájó a Verona számára, mert így kikapott 2-1-re, pedig a kiesés ellen vívott harcban minden pont jól jött volna a csapatnak.
És mi van akkor, ha egy kapu felé tartó labda találja el a védő kezét?
A Milan-szurkolók meglehetősen zabosak voltak az Atalanta ellen az Olasz Kupában elveszített negyeddöntő után. Egyfelől azért, mert a nagy mumus Inter korábban kiesett, így a döntőbe könnyedén bemasírozhatott volna a csapat, másrészt azért, mert úgy érezték, a játékvezető két esetben is a Milant sújtotta az ítéletével. Az egyik ilyen szituáció az Atalanta győztes gólját megelőző tizenegyes volt, amikor Alekszej Mirancsuk került földre Álex Jiménez szerelési kísérlete után. Élőben ez egyértelmű tizenegyesnek tűnt, a lassítások viszont már árnyalták a képet, mert kiderült, hogy Jiménez elérte a labdát, a VAR-szobában ülők azonban nem avatkoztak közbe, így érvényben maradt Marco Di Bello ítélete.
A másik vitatott jelenet a 90+5. percben történt: Jan-Carlo Simic fejese a kapu felé tartott volna, ám a felugró Atalanta-védő, Emil Holm karját érintve végül az alapvonalon túlra pattant. A Milan-játékosok egyből tizenegyest reklamáltak, a VAR le is csekkolta az esetet, majd jelezte Di Bellónak, hogy nincs ok a beavatkozásra, így a bíró le is fújta a meccset, mivel már letelt a jelzett hosszabbítás.
A megítélt tizenegyes 1:50-nél, a milanosok által vitatott kezezés 2:35-nél látható:
„Az Atalanta-játékos karja a teste mellett lógott, szóval természetes testtartásról lehet beszélni, úgyhogy jó ítélet született annak ellenére, hogy a kapu felé tartott volna a labda. Emlékezzünk csak, a Real-meccsen is elment volna keresztbe a labda, amikor a védő kezéhez ért, mégis be lehetett volna fújni – ha nem lett volna a Rüdiger-féle szabálytalanság” – igazított el minket Bede Ferenc. Hozzátette, jól érzékeljük, hogy bizonyos szempontból káosz van a kezezés témakörben, és maguk a játékvezetők is némileg tudathasadásos helyzetben vannak, más elvet követ ugyanis a Nemzetközi (FIFA) és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) a kezezések megítélésénél. Az UEFA a 2023–2024-es idény előtt két alapelvet is lefektetett:
Miközben egy FIFA égisze alatt zajló meccsen nem menti fel a játékost, ha a testéről pattan a kezére a labda, és jár a sárga, ha kézzel ér bele a kapu felé lőtt labdába.
Hoztak egy új szabályt, csak épp nem alkalmazták döntő szituációban
Bede úgy látja, hiába telt el fél év az új alapelvek bevezetése óta, a helyzet nem lett egyértelműbb, sőt, csak nagyobb lett a zavar, és a szurkolók, újságírók sem tudnak kiigazodni azon, mikor mi lenne a helyes ítélet. De lehet, hogy maguk a bírók sem, mert a PSG-Newcastle BL-meccsen egy olyan tizenegyes kavarta meg a csoportállást a 90+8. percben, amely előtt a labda az angolok játékosának, Tino Livramentónak előbb a mellkasára pattant, majd onnan a karjára.
Hiába a nyár óta érvényben lévő „testről a kézre pattanó labda nem ér tizenegyest” kiegészítés, a 2022-es világbajnoki döntőt, és a 2023-as BL-finálét is vezető Szymon Marciniak büntetőt ítélt a videózás után, amelyet Kylian Mbappé belőtt, ezzel mentettek pontot a később csoportmásodikként továbblépő párizsiak.
„Erre a szitura öt éve is azt mondtam volna, hogy nem ért büntetőt, és most is azt mondom. A Newcastle-játékos keze mozog ugyan, de természetes helyzetben van, szó sincs arról, hogy beleütne a labdába. Vajon hogy tudták meggyőzni Marciniakot, hogy ezért tizenegyest adjon? Ez egy játékvezetői tévedés, és a legrosszabb, hogy a VAR beszélte rá. Pedig a VAR-nak akkor kell közbeavatkoznia, ha egyértelmű hiba történt. Ez nem egyértelmű, ráadásul nem is hiba” – mondta Bede Ferenc.
A korábbi FIFA-bíró úgy látja, bár sokan azt várták, a VAR bevezetésével a bíróknak könnyebb lesz elfogadtatniuk az ítéleteiket, ez nem így történt, a játékosok ugyanúgy reklamálnak, vagy, ha úgy érzik, hogy nem azt fújta a bíró, amit kellett volna, már küldenék is ki, hogy nézze meg a felvételt. A kezezés körüli viták elsimítására pedig nem lát egyelőre megoldást, mert szerinte mindenki a saját szájíze szerint elemzi majd a szituációkat (a PSG-Newcastle meccsen megadott tizenegyest például a CBS Sports csatorna szabályelemzője helyes ítéletnek tartotta), a bírók pedig úgy lesznek vele, jaj, csak nehogy az én meccsemen legyen egy ilyen.
