A Chelsea kedd este hazai pályán 2-0-ra legyőzte a Borussia Dortmundot, így bejutott a legjobb nyolc közé a Bajnokok Ligájában. A továbbjutást érő gól meglehetősen viharos körülmények között született, egyesek szerint ugyanis eleve nem járt volna büntető az angoloknak, mások azt kifogásolták, hogy miért rúghatott kétszer is a Chelsea a tizenegyespontról. Merthogy Kai Havertz elsőre a kapufát találta el, de aztán ismételhetett, másodjára pedig már nem hibázott.
A kezezés mindig nagyon kényes probléma volt a fociban. Egyfelől nehéz megítélni, mikor történik vétlenül és mikor akar szándékosan labdához érni a játékos. A másik oldalról nézve viszont minden szituációra igaz, hogy ha a futballista keze, vagy karja blokkol egy lövést, akkor olyan testrész akadályozta meg a gólt, amellyel nem lehet szabályosan közbeavatkozni. Nem lehet igazságot tenni, de Danny Makkeile játékvezetőnek Londonban rövid idő alatt döntenie kellett. Nekünk azonban nem kell sietnünk, így nyugodtan megkereshettük a vonatkozó szabályt, amely 2021 márciusa óta így szól:
Kezezésnek minősül, ha egy játékos kezével/karjával érinti a labdát, amikor a keze/karja a testét természetellenesen nagyobbá teszi. Egy játékos akkor teszi „természetellenesen nagyobbá” a testét, ha a kezének/karjának pozíciója nem természetes következménye az aktuális testmozgásának. Amikor egy játékos ilyen pozíciót vesz fel a kezével/karjával, azzal a büntetés kockázatát vállalja abban az esetben, ha karja/keze hozzáér a labdához.
A keddi mérkőzés második félidejének harmadik percében Ben Chilwell beadása akadt el Marius Wolfban, amire elsőre nem ítélt büntetőt Makkeile. A videobíró javaslatára azonban megnézte a jelenetet felvételről is, majd megváltoztatta a döntését és a tizenegyespontra mutatott. Mivel arról nem beszélhetünk, hogy Wolf szándékosan nyúlt volna a labda irányába – ez a másik automatikus kezezésnek számító szabálytalanság –, Makkeile feladata az volt, hogy megítélje, nagyobbá tette-e a dortmundi focista a testét, amikor kifordult a labda elől. Muszáj újra megemlíteni, hogy mindkét oldal érvelését meg lehet érteni, a holland bíró végül büntetőt ítélt.
Ezek után Havertz állt a labda mögé, aki élt a szabályok adta lehetőséggel és cselezett nekifutás közben. Egészen konkrétan lelassított a lövés előtt, szinte megállt, de még éppen annyira mozgásban maradt, hogy szabályos legyen a lövése. Eközben a háta mögött is zajlottak az események, több dortmundi játékos és egy Chelsea-futballista is belépett a tizenhatoson belülre. A szabálykönyv szerint ebben az esetben meg kell ismételni a lövést, akár gól született, akár kimaradt a próbálkozás. Mivel azonban az összes forgatókönyvre akad tétel, azt is megállapíthatjuk, hogy
A kipattanót felszabadító Salih Özcan helyezkedése is fontos momentumnak számított. A tizenhatoson látható félkör ugyanis az a vonal, aminél nem lehet közelebb helyezkedni a rúgó játékoshoz. Jóllehet, a dortmundi középpályás nem került a téglalapon belülre, ugyanakkor ő is belépett, mivel tizenegyes elvégzésekor a félkörön belül állt. Mivel ezek után Özcan szabadított föl, a VAR jelezte, hogy kihágás történt, Makkiele pedig a szabályoknak megfelelően az ismétlés mellett döntött.
Remember that the line that marks the encroachment is not the 16.50m area line, it’s the half moon line around that area of the area. Ozcan is committing encroachment clearly #Chelsea #Dortmund #penalty pic.twitter.com/YR6YBmrHWV
— Alejandro Pérez (@AleRPerezV) March 7, 2023
Összességében tehát védhető Makkiele mindkét ítélete, ugyanakkor érthető az is, hogy mivel ez a büntető döntötte el a továbbjutást, így nagyobb figyelem irányult az esetre, mint általában. Az is világos, hogy dortmundi szemszögből pechesen alakult a mérkőzés, de kizárólag a szabálykönyvet vizsgálva elmondható, hogy a játékvezető nem hibázott. Ugyanakkor Jude Bellingham dühe és frusztráltsága is érthető, de a szabályok szerint nincs igaza, amiért kritizálta a bírót.
