Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!
Mint ismert, több klubnak, köztük a Kecskemétnek és a Lombard Pápának sem adta meg az élvonalbeli licencet a szövetség. Az MLSZ döntése után nem sokkal az is eldőlt, hogy a Pápa az NB III-as indulást sem tudja vállalni, csak a megyei másodosztályban kezdi meg a következő idényt.
A napokban aztán kiderült, a Kecskemét sem tudja finanszírozni a harmadosztályt, így ott is csak a megyei bajnokság marad opciónak, és a másodosztályból kieső – tavalyelőtt még élvonalbeli – Kaposvári Rákóczi is a megye kettőig eshet vissza.
Bár elsőre rémisztően hangzik, hogy egy élvonalbeli csapat csak a megyei bajnokságban lépjen pályára, jobban szemügyre véve a regionális pontvadászatokat, bizony kiderül, nem egy korábbi NB I-es együttes tengeti mindennapjait ezen a szinten – közöttük szemezgettünk.
Szerb sztárcsapatot vertek, most ünneplik az NB III-at
Baranya megye első osztályában lett bajnok például a Komlói Bányász SK, amely vállalta is a feljutást, így jövőre már az NB III-ban léphet pályára. Az együttes 58 évvel ezelőtt ilyenkor az élvonalbeli debütálására készült, ahol összesen 12 idényt tölthetett el. A többi között 1970-ben játszott Magyar Népköztársasági Kupa-döntőt az Újpest ellen – kikapott 3-2-re –, amivel nemzetközi indulási jogot is kivívott magának. Így hajthatott végre történelmi bravúrt a szerb Crvena zvezda otthonában, amelynek nemzetközi szinten akkor már öt évre nyúló hazai veretlenségét 2-1-es sikerrel törte meg. Tegyük hozzá: az első meccset Komlón a szerbek nyerték 7-2-re.
Bács-Kiskun élvonalában hatodik helyen zárt a Tiszakécske a legutóbbi idényben, de mivel a bajnok Kiskunfélegyháza indulási jogát megszerezte, így szintén esély van az NB III-as szereplésre, bár egyelőre licencet nem kapott. A csapat nem közvetlenül a korábbi NB I-es Tiszakécske FC jogutódja, ugyanis az élvonal 1997–1998-as idényében „átutazóban” megforduló alakulat később beleolvadt a ceglédi klubba. Azonban tény, a városnak is volt már NB I-es csapata, míg legutóbb a megyeiben nosztalgiázhattak a szurkolók a Stadler FC elleni, élvonalban vívott megyei rangadókról.
Az egri „sikersztori”
A Heves megyei másodosztályban kezdte újra az Egri FC utódjaként létrejött Egri Sportcentrum SE, amely a 2014–2015-ös szezonban megnyerte bajnokságát. Az egri foci felemelkedésével, majd zuhanásával sokat foglalkoztunk az elmúlt években: mint ismert, a csapat két szezon alatt két osztályt ugorva jutott az NB I-be, majd a komplett szezont idegenben játszva esett ki és szűnt meg.
Ózdnak is volt élvonalbeli csapata, igaz, nem mostanában: az Ózdi KSE négy szezont húzott le az NB I-ben – 1961-ben debütált az együttes Ózdi Vasas néven a kiesést jelentő 12. hellyel. 1995-ben kivált az anyaegyesületből az Ózdi FC, de a klub régi fényét nem sikerült visszaállítani: jelenleg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei másodosztályban szerepel az együttes.
Szeged városa több élvonalbeli alakulatot is adott az elmúlt évtizedekben. Köztük a Szegedi VSE-t is, amely két idényig volt tagja az NB I-nek. Több mint hetven éve már, 1941-ben mutatkozott be a legjobbak között – a rivális Szeged FC a negyedik lett, míg a csapat kiesőhelyen (15.) zárt –, azóta viszont jelentősen visszaesett: legutóbb 13. lett a Csongrád megyei első osztályban.
A Veszprém FC idény közben volt kénytelen feladni az NB III-as küzdelmeket, így jövőre az egykor öt élvonalbeli szezont is lehúzó együttes szintén a megyei bajnokságban szerepel. A klub elődje 1988-ban debütált az élvonalban, és sorrendben a tizedik, a hatodik, az ötödik, a tizenkettedik majd az utolsó, 16. helyet szerezte meg.
