NB I

A Paks ellen sérült meg, a Paks ellen tért vissza

Szalai Tamás összeszorított fogakkal vészelte át a térszalagszakadása utáni nehéz időszakot.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Az előző szezonban még NB II-es Dunaújváros PASE tavaly elbúcsúztatta a Magyar Kupából a Paks csapatát. A nagy sikert beárnyékolta, hogy azon a bizonyos október 30-i mérkőzésen súlyosan megsérült a rutinos védekező középpályás, Szalai Tamás. Térdszalagszakadás után műtét, gyógyulás, majd rehabilitáció következik, ami minimum hat hónapos kihagyást jelent, ezért akkoriban néhányan azt is megkérdőjelezték, látjuk-e még valaha a pályán NB I-es mérkőzésen a 33 éves játékost.

A szakvezetés megbecsülését jelzi, hogy május végén, az idényzáró másodosztályú meccsen pályára küldték néhány percre csereként. A mostani szezonban előbb a megyei bajnokságban szereplő tartalékok között futballozott, illetve Ligakupa és Magyar Kupa-mérkőzéseken játszott. Az NB I-ben a Diósgyőr ellen tért vissza, majd a legutóbbi, Paks elleni találkozón már negyven percet kapott, tehát lényegében több mint egy évet kellett kihagynia, az élvonalban pedig 2012 májusában szerepelt legutóbb, a Zalaegerszeg színeiben. Ha minden a tervei szerint alakul, tavasszal megünnepelheti kétszázadik első osztályú meccsét (a statisztikák szerint most 196-nál tart).

A Rangadó.hu érdeklődésére Szalai Tamás elmondta, hogy sérülése legnehezebb időszakában is bízott a visszatérésben, összeszorította a fogát, és azt a periódust is átvészelte.

– Nagyon nehéz volt az elmúlt egy év?
– Korábban elkerültek a sérülések, eddig soha nem volt komolyabb bajom, de tavaly október végén elszakadt a térdszalagom. November harmadikán már meg is műtöttek, de az első három hónap kemény volt, mert állandóan bevizesedett a térdem, ezért folyamatosan orvosoknál voltam – mesélte Szalai Tamás. – Nem volt egyszerű, de túllendültem rajta, és amikor elkezdődött a rehabilitáció, felgyorsultak az események, márciustól futóedzéseket is végezhettem. Úgy számoltam, hogy nagyjából hét hónapot kell kihagynom, de egy kicsit megcsúszott. Júliustól a csapattal készültem, de fizikálisan még nem voltam olyan állapotban, el voltam maradva, de most már elmondhatom, hogy az utóbbi két hónapom teljes. Remélem, minél több szerepet kapok a mérkőzéseken.

– Biztos volt benne, hogy játszik még NB I-es meccset karrierje során?
– Másképp nem megy. Ha kitűzöl egy célt magad elé, akkor csak annak szabad a szemed előtt lebegnie, mert ha nem, akkor vége… Voltak mélypontok, de ilyen sérülésnél ez mindenkinél benne van a pakliban. Összeszorítottam a fogamat, átlendültem ezeken, és átvészeltem azt a nehéz időszakot.

– Hogy látta kívülről a gyenge szezonkezdetet, illetve félig kívülről, de félig immár belülről is az utóbbi hetek remek eredményeit?
– Nyáron teljesen átalakult a keret, tizenhárom új játékos érkezett. Dobos Barna az elején megadta nekik a bizalmat, de ez mindenhol így van. Nem kaptuk el valami jól a szezon elejét, ráadásul csak idegenben léphettünk pályára, ez is közrejátszott. Nem találtuk a játék ritmusát, de szerencsére az első villanyfényes meccsünkön, a Haladás ellen megszületett az első győzelmünk. Megjött az önbizalom, javult a teljesítmény, és az utóbbi négy-öt fordulóban nem játszunk rosszul.

– Vérbeli kiesési rangadó következik pénteken, a Honvéd ellen. Mire számít?
– Itthoni meccs, reméljük, sokan kijönnek. Ha meg tudjuk nyerni, nyugodtabb játékkal mehetünk neki a Videoton elleni találkozónak, és akár meglepetést is okozhatunk, de ehhez mindenképp kell pénteki három pont. Jó úton vagyunk, nem féltem a csapatot. Reméljük, az időjárás engedni fogja a játékot, mert nem túl jó a pályánk, elég sáros, úgyhogy küzdelmes meccsre van kilátás.

– Mit szól hozzá, hogy a Videotont kapták a Ligakupa nyolcaddöntőjében?
– Érdekes helyzet, mert egy héten belül háromszor fogunk találkozni velük, hiszen az idei utolsó bajnoki mérkőzésünket is ellenük játsszuk. Számomra ezek presztízsmeccsek lesznek, hiszen Videoton-nevelés vagyok, tíz évig ott játszottam. Remélem, a bajnokin is pályára léphetek, a Ligakupában pedig kilencven perceket kapok, hiszen továbbra is szükségem van a meccsterhelésre.

Remek második félidő volt

A Rangadó.hu megkeresésére Dobos Barna vezetőedző úgy fogalmazott: Szalai fizikailag teljes mértékben visszanyerte régi önmagát, de ki kell vívnia a helyét a csapatban, hogy minél több játéklehetőséget kapjon.

– Szalai Tamás oszlopos tagja a keretünknek, amikor elkezdtük ezt a munkát, akkor már elég korán ideigazolt, tehát az NB III-as csapatunkban is szerepelt már – kezdte Dobos Barna, a DPASE vezetőedzője. – Sajnos volt ez a sérülése, de egyesületi szinten, illetve az orvosok is hittünk benne, hogy képes lesz teljesen felépülni. Az utolsó NB II-es mérkőzésünkön, tavasszal már beállt, de az inkább gesztusértékű volt, mert akkor még nem volt olyan fizikai és egészségügyi állapotban, de mindenképpen szerettük volna, hogy pályára lépjen. Folyamatosan utoléri magát fizikailag, és most Farkas Viktornak volt egy ütközése, aminek következtében megsérült, ezért állt be Tamás belsővédőnek, és nagyon örömteli volt, hogy nagyon magabiztosan, jól megoldotta ezt a posztot, ami tulajdonképpen nem is az ő főposztja. Mondhatom azt, hogy már teljesen visszanyerte saját magát fizikailag, de ki kell vívnia a helyét a csapatban, hogy minél több játéklehetőséget kapjon. Ezt olyan teljesítménnyel teheti meg, amit most, a második félidőben megvalósított.

Olvasói sztorik