Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A szombati Paks–Siófok bajnoki mérkőzés 57. percében Simon Attila váltotta Tököli Attilát. Frissíteni kell a támadóalakzatot, talán a cserével majd eredményesebb lesz a befejezés – gondolhatták a hazai szurkolók. Azt azonban talán még a legoptimistábbak sem feltételezték, hogy mintegy fél óra elteltével már három találat is szerepel a támadó neve mellett az eredményjelzőn…
A mesterhármast szerző Simon Attila a Rangadó.hu érdeklődésére elmondta, jó döntést hozott, mikor nyáron éppen a legyőzött Balaton-partiaktól Paksra költözött, hiszen egy nagyon profi személetű klubba került, amellyel szeretné megcélozni akár a dobogót is.
– Feltételezem, többen megkérdezték már, hogy milyen érzés mesterhármast szerezni. Nagyon megünnepelte a sikert?
– Csodálatos dolog, fenomenális érzés, persze gólt lőni mindig az, s ha az ember ezt hármasával teszi, ez hatványozottan igaz. Sokáig nem éjszakáztam, családi és szűk baráti körben szolidan ünnepeltem csak, és hajnalig nem is maradtam ki – mesélte a Rangadó.hu megkeresésére Simon Attila.
– Üröm az örömben, hogy éppen volt csapata ellen brillírozott.
– Lehet mondani, hogy az egyik szemem sír, a másik nevet. Fantasztikus félszezont töltöttem Siófokon, sok mindent köszönhetek nekik, jól éreztem magam a Balaton partján. Azonban a profi sportban azért félre kell tenni a túlzott érzelmeket, az én dolgom a gólszerzés, ez most pont volt csapatom ellen jött ki.
– Jó döntést hozott, hogy nyáron Paksra igazolt?
– Egyértelműen jó döntés volt, hogy Paksra igazoltam. A körülmények, a feltételek nagyon profik, csak a focival kell foglalkoznia a játékosoknak. Mindenki a helyen van, a gyúrótól a szertárosig mindenki pontosan tudja, hogy mivel kell foglalkoznia. Ez leginkább Haraszti Zsolt ügyvezetőnek köszönhető, ő egy személyben koordinálja az egészet. Nagy szó ez, és sajnos azok a tapasztalataim, hogy a magyar labdarúgásban a legtöbb helyen nem így van ez.
– A saját és csapata eddigi teljesítményével mennyire elégedett?
– Szép dolog, hogy jelenleg vezetem a góllövőlistát, de teljesen elégedett így sem vagyok önmagammal. Ha visszagondolok a helyzeteimre, akkor legalább még két találat szerepelhetne a nevem mellet, habár ez a mesterhármas némileg kompenzálja a hiányérzetemet. A csapat teljesítményéről elmondanám, hogy gyenge kezdés után talán kezdünk egyenesbe jönni. Mivel a keményebb mérkőzések még csak most következnek, így ha azokból jól jövünk ki, még bármi lehet. Én nagyon szeretnék dobogón, vagy Európa Liga-indulást érő helyen végezni, szerintem ez egyáltalán nem irreális célkitűzés.
– Tomiszlav Szivics mesterrel nem éppen volt felhőtlen a viszonya korábban Kecskeméten. Sikerült rendezniük a dolgokat?
– A magam részéről lezártnak tekintem a dolgot, és szerintem a másik fél is így gondolja. Most már mindketten a paksi sikerekért küzdünk, eddig egész hatékonyan, hiszen két győztes meccsen vagyunk túl. A kecskeméti történet amúgy is más tészta volt, ha össze akarnám hasonlítani az ottani vezetőséget a mostani csapatoméval, akkor azt mondanám, hogy fényévekre vannak egymástól.
– Milyen esélyekkel lépnek pályára a pénteki diósgyőri találkozón?
– Igazi futballmérkőzés lesz, sok nézővel, jó hangulatban, amit én igazán szeretek. Nehéz találkozóra van kilátásunk, de ha a Siófok elleni formánkat át tudjuk menteni, akkor bármi megtörténhet. Maradjunk annyiban, hogy legalább az egy pontért megyünk, persze én sokkal boldogabb lennék, ha korábbi egyesületem ellen is győztesen hagyom el a pályát.
