sport

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on A Rangadó.hu állandó szakértője, a magyar futball iszonyait és viszonyait egyaránt kiválóan ismerő Sport Zoltán minden alkalommal az előző nap általa legérdekesebbnek ítélt focihírét kommentálja. Íme, a szerdai nap híre, miszerint a Győri ETO hazai pályán 2-0-ra kikapott Paulo Sousa izraeli csapata, a Maccabi Tel-Aviv ellen a Bajnokok Ligája-selejtező második fordulójának első mérkőzésén: Nagy reményekkel vártam ezt a selejtezőt, hiszen egy héttel ezelőtt már kaptunk egy nagy pofont, amikor egy közepes képességű montenegrói csapat elbúcsúztatta a Videotont, amely különösen a visszavágón nem játszott jól. A fehérváriak kiesésére felkaptuk a fejünket, de most győri részről pozitívan, bizakodva nyilatkoztak a játékosok és a szakmai stáb tagjai. Érdekes, hogy Pintér Attila a 2010-es eltiltását letölti 2013-ban, de hát így döntött az UEFA... Tudtuk, hogy Paulo Sousa átvette az izraeli csapat irányítását, de ő is azt mondta, hogy esélyesebbnek tartja a Győrt. A vereségben az volt különösen fájó, hogy nagyon sima volt. A Maccabi többet nyújtott, mint vártuk. Nem hiszem, hogy Sousa talált volna ki nagy dolgokat, de az biztos, hogy taktikailag képzettebbek, fizikálisan erősebbek és gyorsabbak a játékosai, mint a győriek. A második félidőben akkora fölényt alakítottak ki, hogy az idegenben egy BL-selejtezőben nagyon ritka. A magyar bajnokcsapat felkészülésével, lehetőségeivel nem lehetett gond, hiszen a körülmények rendben vannak, ehhez képest kaptunk egy borzasztóan gyenge játékot. Rosszabbul is elsülhetett volna a szerda esti mérkőzés, de Lubos Kamenár kapus többször is nagy bravúrral védett. Valami nagyon nem stimmel, de a szakmai stáb nyilván megpróbálja megoldani. Biztosan megpróbáltak tökéletesen felkészülni az ellenfélből, nem nézték le az izraeli csapatot, a Maccabi mégis egy teljesen más dimenzióban futballozó együttes volt. Az ETO-nak a legjobb formájára van szüksége idegenben. Akkora különbség nincs a két csapat között, tehát nem szabad feladni. Biztos, hogy a győriek dolgozni fognak becsülettel, megpróbál mindent, de a realitás azt mutatja, hogy nagy önbizalommal, sok néző előtt játszhat a Maccabi, ezért a mieinknek kevés esélyük van. Ne temessük a magyar bajnokcsapatot, de sokkal több kell ahhoz, hogy legalább tisztességgel búcsúzzanak a BL-selejtezőtől.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on A Rangadó.hu állandó szakértője, a magyar futball iszonyait és viszonyait egyaránt kiválóan ismerő Sport Zoltán minden alkalommal az előző nap általa legérdekesebbnek ítélt focihírét kommentálja. Íme, a hétfői nap híre, miszerint a Lombard Pápa a súlyosan megsérült csatár, Goran Marics pótlására leigazolta a nagy rivális Haladástól távozó Kenesei Krisztiánt: Ebben a hírben nincs szenzáció. Ezt már akkor is elmondtam, amikor Kenesei Krisztián távozott a Haladástól. Aki végignézte az ő szombathelyi pályafutását, tudja, hogy az öt évből négy nagyon jól sikerült, és mindkét fél profitált belőle. Az ő neve még mindig jól cseng az élvonalban, a Haladásnál állandó házi gólkirály volt. Egyedül azért pikáns a dolog, mert nem valami jó a két klub közötti viszony. A szombathelyi szurkolók nem kedvelik a Lombard FC-t a néhány évvel ezelőtti dolgok miatt, és a pápaiak sem álmodnak a Haladás-címerrel. Marics nagyon jó játékos, sokszor mutatott már olyan dolgokat, amiért tényleg érdemes külföldit hozni a magyar bajnokságba. Sajnos a keresztszalag-szakadása miatt féléves kihagyás vár rá, ezért a klubvezetők rutinos támadót kerestek. Ennek a kritériumnak tökéletesen megfelel Kenesei, aki valóban más, mint a szerb: gyorsabb, dinamikusabb, Marics viszont statikusabb, erősebb, és talán a fejjátéka jobb. Két remek támadóról beszélünk, szerintem a pápaiak megtalálták a jó megoldást. Remélem, Kenesei kitölti az egy plusz egy évet, mert pályafutásának ez az időszaka még tényleg jó lehet. Ha Marics fél év után visszatér, akkor lesz igazán szép csattanója a történetnek. Ha a téli felkészülés után márciusban kétékes rendszerben, Keneseivel és Mariccsal áll a fel a Lombard, akkor érdekes dolgok történhetnek...

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on A Rangadó.hu állandó szakértője, a magyar futball iszonyait és viszonyait egyaránt kiválóan ismerő Sport Zoltán minden alkalommal az előző nap általa legérdekesebbnek ítélt focihírét kommentálja. Íme, a hétvége híre, miszerint a Videoton-szurkolók meglehetősen kritikus hangot ütöttek meg, amikor nyilvánosan üzentek kedvenc csapatuk játékosainak. Ezzel párhuzamosan Garancsi István tulajdonos az Európa Liga-selejtező kudarcára reagálva a klub honlapján kijelentette: „a történtek semmilyen módon nem csökkentették az eltökéltségemet, és nem befolyásolják a hosszú távú céljaimat a Videoton FC-vel! Haladok tovább azon az úton, amelyet a szerepvállalásom kezdetén kijelöltem.” Ennek bizonyítékaként újabb két külföldit igazolt a klub... Már a legelején leszögezném, hogy minden tiszteletem Garancsi Istváné, aki évek óta szerepet vállal a székesfehérvári labdarúgásban, sok áldozatot hoz érte, bár azt igazából nem látom át, hogy a saját pénzét is beleteszi-e, de bizonyára igen. A Mezey-éra bajnokcsapatában sok magyar játékos szerepelt, és jelenleg is pont nála van Magyarország egyik legtehetségesebb labdarúgója Kovács István, aki a Haladásban kezdte bontogatni a szárnyait, bekerült az U20-, majd az U21-válogatottba is, mostanság pedig a Videotonban is állandó lehetőséget kap. De említhetném a saját nevelésű Szolnoki Rolandot is. Mindig arról beszélünk, hogy elitképzés kell a fiataloknak, ezért dolgozik az MLSZ és ezért van a Bozsik program is. Próbálják nevelni a hazai fiatalokat, de persze nincs sok olyan klub, ahol nincsenek légiósok, és ez nem is rossz dolog. A Bayern München példáját említeném, ahol van egy felboríthatatlan középpályás-sor, mégis leigazolják Thiago Alcántarát, aki az U21 Európa-bajnokság legjobbja volt, és a Barcelona színeiben végigverte a fél világot. José Gomes is biztosan tudja, kit igazol. A Videoton keretében portugálinvázió van, s csak elvétve szerepel benne magyar játékos. A külföldiek között vannak jó futballisták, például Stopira, de Paraibá például már elgondolkodtató, és például Hector Sánchez is lehúzott egy-két évet Fehérváron, és talán a nevét sem ismerte senki. Most pedig itt egy újabb légiós, a zöldfoki csatár. Vannak olyan államok, ahol egy-két jó labdarúgót lehet találni, de hány támadó típusú játékos van már a Videotonban? Mit tudott ott a szigeteken produkálni, amiért most ideigazolták? Sajnos, itt jön elő a menedzser és a klub kapcsolata... Ha megbolondítja az egész NB I-et, jövőre a Bajnokok Ligájában tíz gólt lő, és a góllövőlista élmezőnye úgy fog kinézni, hogy Ribéry, Robben és a zöldfoki, akkor mindent visszavonok... Székesfehérváron most egy olyan csapat kialakítása lehetne a cél, amelynek nem azt üzennék a szurkolók, hogy zsoldosok. Persze, amikor voltak eredmények, akkor ők sem voltak zsoldosok, de visszaesett a teljesítmény, és máris elkezdtek hőzöngeni a szurkolók. Mindig az eredmény minősíti a csapatot, az edzőt és a tulajdonost, de a mostani kiírásukat túlzottnak tartom, mert Vinícius és Caneria eddig is a klubot szolgálta, mindenki éljenezte és fehérvári hősöknek hívta őket. De hogyan alakítja ki keretét a klub? Ezt is észreveszi a szurkoló, és szóvá teszi, ami nem tetszik neki, ha sokkal esélyesebb, jobb lehetőségekkel rendelkezik, mégis kiesik egy olyan párharcban, ahol a kiesése egyébként sajnos megérdemelt volt. Magyar nevet csak elvétve találunk a keretben. Először ki kellene alakítani egy jó játékrendszert, egy jó csapatot, egy jó társaságot, amely ha kikap, a szurkolók akkor is éljenzik. Jelenleg nem látok csapatot, nem látok egymásért küzdeni tudó játékosokat. Megértem, hogy a tulajdonos véleménye szerint a külföldi labdarúgók jobbak, mint a magyarok, de ebből a külföldi invázióból nem lehet állandó, megbízható csapatot építeni. A magyarokért sokat kér a klubjuk, de csak ezért ne vegyen olcsó külföldit, mert az olcsó húsnak híg lesz a leve...

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on A Rangadó.hu állandó szakértője, a magyar futball iszonyait és viszonyait egyaránt kiválóan ismerő Sport Zoltán minden alkalommal az előző nap általa legérdekesebbnek ítélt focihírét kommentálja. Íme, a csütörtöki nap híre, miszerint az előző idényben főtáblás Videoton a montenegrói Mladost Podgorica ellen már az első selejtezőkörben kiesett az Európa Ligából, illetve Csányi Sándor MLSZ-elnök azt mondta: „aki kiesik az első körben, az komoly kárt okoz a magyar labdarúgásnak...” Először is Csányi Sándor kijelentésével kezdeném. Véleményem szerint a Videoton az utóbbi években nem okozott komoly károkat, hiszen az Európa Liga csoportkörébe került, magyar bajnok volt, van akadémiája, fejlesztette a stadionját, stb. Persze, ha van egy oda-visszavágó, amikor el kell dönteni, ki jut tovább, akkor történnek érdekességek, gondoljunk csak az Újpest–Vaduz párharcra, amellyel kapcsolatban annak idején úgy fogalmaztunk, hogy az újpestieknek sikerült kiesniük. Pedig a Vaduz akkoriban sem volt egy világverő csapat: a traktoros leszállt a traktorról, és felszállt a repülőgépre, a hentes meg jószerével még gumicsizmában volt az első negyedórában... A montenegrói futball nem tartozik az európai középmezőnyhöz, még annak az aljára is nehezen fér oda, ezt csütörtök este láthattuk. A legnagyobb baj az, hogy a Videoton játéka már otthon is döcögött, ráadásul gólt kapott. Aztán a hazai mérkőzést nagy nehezen behúzta, de lehetett tudni, hogy a visszavágó sem lesz egyszerű. Montenegróban ötvenezer néző távollétében rendezték a meccset, de a hazaiak felpörögtek, és a maximumot próbálták hozni magukból. Beszélhetünk arról, hogy a 92 percben kapott tizenegyes-góllal esett ki a Videoton, de már addig is 3-1-re vezethetett volna a Mladost. Bár az MLSZ-elnök kijelentésével harcolnék, de biztosan nem tesz jót, hogy egy kirakatcsapatunk búcsúzott, és legközelebb kereken egy év múlva méretheti meg magát a nemzetközi mezőnyben. Elég nagy blama történt, amiről még sokáig fognak beszélni, de a fehérváriak felül fognak kerekedni ezen. Marad nekik a bajnokság, a Magyar Kupa és a Ligakupa, amelyekben biztosan ott lesznek az élmezőnyben, hiszen a keretük adott erre. Ami a kiesést illeti, ne keressünk magyarázatokat. Nagy hiba volt, de nálam az egér a károkozó, aki megrágja a vezetéket. Ami a károkozást illeti, emlékezzünk inkább egy közelmúltbeli hírre, miszerint három- és hatmilliárd forint közötti a magyar futball vesztesége. Nem védem a Videotont, mert ezt nem lehet megmagyarázni. A montenegrói csapat NB II-es színvonalat ütött meg, de a két mérkőzés alapján megérdemelten jutott tovább. Kérdéses, milyen volt a felkészülés, mert a fehérváriak játékosállománya, a képességei, a pénzügyi és szakmai háttere nagyságrendekkel jobb ennél a csapatánál.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on A Rangadó.hu állandó szakértője, a magyar futball iszonyait és viszonyait egyaránt kiválóan ismerő Sport Zoltán minden alkalommal az előző nap általa legérdekesebbnek ítélt focihírét kommentálja. Íme, a szerdai nap híre, miszerint Zalaegerszegen is alkalmazzák azt a sajnálatos magyar szokást, miszerint egy élő szerződéssel rendelkező játékost eltiltanak az edzések látogatásától. A ZTE-nél ezúttal Marián Sluka járt így: A szlovákiai játékos Szombathelyről előbb Siófokra ment, ahol pályára lépett kezdőként és csereként is, de nem játszott meghatározó szerepet, nem alkotott nagyot. Télen visszavitte a Zalaegerszeg, ahol korábban voltak jó időszakai, például a Rudnevs-korszakban, erre nyilván emlékezett a vezetőség is. Az interjúban többször is arra hivatkozik, hogy megegyezett az elnök úrral. Ebből is látszik, milyen sokat számít, ha valakit az edző visz egy csapathoz, vagy az elnök. Ha az elnöknek tetszik a játéka, szerződteti, de az edző elképzeléseibe nem illik bele, akkor ez lehet a vége... Pedig Preisinger Sándor játszatta Slukát, de utódja, Simon Antal irányítása alatt már semmilyen szerep nem jutott neki. Az nem lehet mondani, hogy Simon vezetésével rosszul szerepelt a ZTE, hiszen tavasszal egész szépen összekapták magukat. Az egész történetben az a tragikus, hogy előfordulhat az, ami történt. Olyan van, hogy valaki nem játszik, mert az edző elképzeléseibe nem fér bele. Ilyen előfordulhat. De külföldön az elnök leülteti, és közös megegyezéses szerződésbontást kínál, úgy, hogy a játékos a pénzének mondjuk a felét megkapja. Ez itthon úgy működik, hogy az edzővel megüzeni: a játékos el van tiltva az edzések látogatásától. Ha van a játékosnak menedzsere, és a szerződés összes pontját betartja – tehát nem iszik, nem a szertáros támogatja ki egy éjszakai bárból minden hajnalban –, akkor ilyen nem fordulhat elő. Egy klub nem csinálhat ilyet, vagy ha igen, azt alaposan meg kéne indokolni. Mondjuk így: eltiltom az edzések látogatásától, mert kerékpárral közlekedik a pályán, tehát konkrétan triciklivel megy keresztbe-kasul a füvön, minden mérkőzésen, ezzel fegyelmi vétséget követ el Persze, mondhatják, hogy nem kívánunk foglalkoztatni, akkor közös megegyezéssel el lehet válni, de annak vannak feltételei. Ez a német Bayern Münchennél, az angol Chelsea-nél és a csehszlovák Popovice csapatánál is így működik. Nagyon kíváncsi vagyok, lesz-e hivatalos kommunikáció a ZTE-nél ebben az ügyben. Ha valakinek élő szerződése van, azt közös megegyezéssel lehet felbontani, vagy egyoldalúan, de akkor ki kell fizetni azt az összeget, ami a szerződésében van. Magyarországon sokszor van olyan, hogy „nem voltunk elégedettek vele”. Akkor az volt nagyon nagy hülye, aki fél évvel ezelőtt azt látta benne, hogy ő fogja a zalaegerszegi focit a BL-selejtező felé vinni...

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on A Rangadó.hu állandó szakértője, a magyar futball iszonyait és viszonyait egyaránt kiválóan ismerő Sport Zoltán minden alkalommal az előző nap általa legérdekesebbnek ítélt focihírét kommentálja. Íme, a keddi nap híre, miszerint a diósgyőri szurkolók nem éppen kedves üzeneteket firkáltak a stadion köré Kovács Zoltánnak, a DVTK új sportigazgatójának címezve: Senkinek ne legyen kétsége: több ezer diósgyőri szimpatizánst nem lehet meggyőzni, ha Kovács Zoltánban az Újpest emblematikus figuráját vélik felfedezni. Régebben is előfordultak hasonló esetek, külföldön is, de ez szépen-lassan le fog csengeni, amennyiben a csapat a tudásának, a lehetőségeinek és az anyagi bázisának megfelelően fog szerepelni. Kovács Zoltánt ebben az esetben sem fogják megszeretni, de a munkájából kifolyólag ítélik majd meg. Ha DVTK tavalyi önmagát hozza, és úgy fog szerepelni, akkor viszont lesz nemulass, akkor mindenkit megtalálnak, vezetőedzőt, játékosokat, és a szakmai stáb tagjait, így Kovács Zoltánt is. Akkor rezegni fog a léc, mert Diósgyőrben nem diósgyőriként dolgozni nem egyszerű, ha nem megy a csapatnak... A firkálmányt látva az jutott még eszembe, hogy ilyen erővel azt is írhatták volna, hogy BVSC-s hülye, pécsi barom, vagy a külföldi csapataival is előhozakodhattak volna, mert bár Kovács Zoltán a pályafutása nagyobb részét valóban Újpesten töltötte, de több klubnál is megfordult. A szurkolók között bizony van, aki nem atomfizikus. Meglepett a kiírás, de tudom, hogy nem Makovecz Imre készítette... Talán azt hiszik, hogy Kovács Zoltán lila-fehér mezben megérkezik a stadionba, és az egyik meccsen beszalad a pályára, és gólt lő a Diósgyőrnek? Nyilván dolgozni szeretne, és a beszédkészsége, a kapcsolatai, az intelligenciája jóvoltából segítségére lehet a klubnak. Valaki lát benne fantáziát, hiszen nem, úgy történt az eset, hogy Zoli elaludt a vonaton, és Budapest helyett Miskolcon szállt le róla, hanem valaki odavitte. Külföldön talán nincs is olyan klub, ahol ez a pozíció nem létezik.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on A Rangadó.hu állandó szakértője, a magyar futball iszonyait és viszonyait egyaránt kiválóan ismerő Sport Zoltán minden alkalommal az előző nap általa legérdekesebbnek ítélt focihírét kommentálja. Íme, a hétfői nap híre, miszerint leginkább a Ferencváros, az Újpest és a Videoton van eladósodva anyagilag, miközben a Debrecen egyedülállóan jó helyzetnek örvendhet: Már hetekkel ezelőtt volt egy olyan összeállítás, amelyen meglepődött az ember, és csodálkozva vette tudomásul, hogy a kimutatás alapján a magyar labdarúgás sosem volt még ennyire ráfizetéses és csődközeli helyzetben. Körülbelül három milliárd forint a veszteség, és a fő probléma az, hogy a csapatok csak külső tőkéből tudnak megerősödni, ha a tulajdonosok tesznek bele pénzt, ami soha nem jön vissza. Az edzők, a játékosok és a nézők nem foglalkoznak ezzel, hiszen ezek számok, amelyek fölött könnyen átsiklik az ember. A TAO-pénzek kétségtelenül nagy segítséget jelentettek, de a jelenlegi adatsorban még nem igazán fedezhető fel a hatásuk. Meglepett, hogy a Debrecent jó kategóriába sorolták. Tudom, hogy az önkormányzat a klub mellett áll, de alapvetően Szima Gábor egy személyben tartja el a csapatot, amely a közelmúltban a Bajnokok Ligája és az Európa Liga főtábláján is megfordult, a magyar bajnokságból pedig hosszú évek óta kiemelkedik. A gazdasági válság és a szerencsejáték-törvény nyilván megérintette Szima Gábort is, akiről tudjuk, körülbelül miből tudja visszaforgatni a pénzt a csapatba. Mégis stabil gazdasági alapokon áll a klub, nincsenek nagy tartozások és komoly anyagi gondok. Az Újpest helyzete nem meglepő, mert évek óta hallani, hogy a klub nem áll stabil lábakon, pedig már másfél éve annak, hogy a jelenlegi belga tulajdonos átvette. Persze, elmondta, mi történt előtte... Az több, mint egy nagyon jó Benny Hill Show, nem is értem, hogyan gondolhatta komolyan az előző vezetés. Hatalmas adósságállomány van, nem is tudom, ebből hogyan tudnak kikászálódni. Ez tehát nem volt meglepő számomra, az viszont igen, hogy az FTC-t és Videotont is a lista élére sorolták. Egy közgazdász nem futballvezető, de a számokhoz biztosan jól ért. A Fradinak vannak befektetői, támogatói, hiszen külföldi játékosokat és edzőt igazolt, illetve Európa egyik legmodernebb stadionját építi. Persze, tudjuk, ki került a klub élére... A Videoton bajnokságot nyert, az Európa Ligában menetelt, mégis óriási különbségek vannak a kimutatásban. Nem mondom, hogy ijesztőek ezek a számok, de arra mutatnak rá, hogy a legismertebb és legnépszerűbb klubok, amelyek a bajnoki címről álmodoznak, ilyen deficittel rendelkeznek. Ezt nem gondoltam volna...

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on A Rangadó.hu állandó szakértője, a magyar futball iszonyait és viszonyait egyaránt kiválóan ismerő Sport Zoltán minden alkalommal az előző nap általa legérdekesebbnek ítélt focihírét kommentálja. Íme, a hétfői nap híre, miszerint végre lezárult a Tomiszlav Szivics és Horváth Ferenc nevével fémjelzett paksi-kecskeméti edzőkeringő: Az egész történet számomra Tomiszlav Szivics kivásárlásával kezdődött... Nagy reményekkel szerződtették Pakson, de a kiugró eredmény elmaradt, sőt a szezon végén nagyon leeresztettek. Az egy sokkal jobb csapat volt annál, mint amit látunk tőle, illetve ahol végzett. A bajnokság végén öt vereséget szenvedtek zsinórban, ami még a magyar NB I-ben is felkiáltójeles. Ennek ellenére meghosszabbították a szerződését, de nem tudom egészen pontosan, miért? Amikor a DVTK kivásárolta, már felkaptuk a fejünket, hiszen szerintem vannak Magyarországon olyan edzők, akik bizonyították, hogy alkalmasak az ilyen kaliberű feladatra is. Diósgyőrben mégis úgy érzeték, hogy vele tudnak változtatni az elmúlt szezonban mutatott rossz szereplésen. És akkor térjünk vissza a paksi kispadhoz. Horváth Ferenc sikeresen vette élete első NB I-es munkájának akadályát. Támadófocit játszott a Kecskemét, és eredményesen szerepelt. Nagyon bíztak benne, elégedettek voltak vele, s az alföldi városban úgy érezték, hogy személyében végre megtalálták a számításaikat hosszútávra. Ha valaki jól dolgozik, akkor máshonnan is megkeresik, ez teljesen természetes. Számomra csak az érthetetlen, hogy élő szerződéssel miért akart ennyire távozni első NB I-es munkájából, hiszen a legjobban ő szorgalmazta a váltást. A Paks végül kivásárolta a KTE-től. A játékosokat is ki szoktak vásárolni, de lehet, hogy idehaza most már az a trendi, hogy az edzőket is kivásárolják, mert ez egy hónapon belül már másodszor történt meg. Elégedettek voltak Horváth Ferenccel, a hullámvölgyek ellenére jól dolgozott, és nem került rossz helyre, mert jó állományt irányíthat, amely sokkal jobb helyre alkalmas, mint ahol az előző szezonban végzett. Az utódja Kecskeméten Bekő Balázs lett, a fiatal, tehetséges generáció edzője. Annak ellenére mondom ezt, hogy a Videoton-pályaedzőség és a Budaörs sem nevezhető kiugrónak, de hagyjuk ezt, mert most megkapta a lehetőséget, tehát most kell bizonyítania. Ha anyagilag is stabil lesz a klub, akkor fog tudni alkotni, hiszen Budaörsön is jó csapatot csinált. Szép karriert futhat be a KTE-nél, hiszen a körülmények alapvetően adottak hozzá.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on A Rangadó.hu állandó szakértője, a magyar futball iszonyait és viszonyait egyaránt kiválóan ismerő Sport Zoltán új rovatot indított, amelynek címe: A nap híre. Ebben minden alkalommal az előző nap általa legérdekesebbnek ítélt focihírét kommentálja. Íme, a szombati nap híre, miszerint a daganatos megbetegedéssel kezelt kapus, Fülöp Márton műtéte jól sikerült: Ebben a rovatban elvileg olyan hírekből szoktam csemegézni, amelyek eredményekről, átigazolásokról, cirkuszokról, balhékról szólnak. Lehet, hogy ez nem is ide vág, de van egy sportember, akinek a válogatottban nyújtott jobb-rosszabb teljesítményétől, meztől, klubhovatartozástól függetlenül mindenki szurkol mostanság, hiszen az egészségéről van szó. Fülöp Márton igen nagy karriert futott be Angliában és Görögországban, aztán jött a hír betegségéről, most pedig jelezte a neki szurkoló embereknek, hogy a beavatkozás jól sikerült. Mindig letaglóz, ha negatívumot hallok valakinek az egészségéről. A kiváló kapus esete nagyon megrázott, de boldoggá tesz, ha tényleg jól sikerült a műtét. Azért ő a nap híre, mert biztosan mindenki nagyon szorított neki, engem is megragadott, nagy szomorúsággal, de bizakodással, reménnyel töltött el, amit olvastam róla. Hinni kell a felépülésében, mert sportemberként küzd, hogy újra egészséges legyen. A szurkolók és a családja mellette van, hogy mihamarabb ismét a kapuban láthassuk. Gyógyulj meg, Marci! Most ez a legfontosabb

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on A Rangadó.hu állandó szakértője, a magyar futball iszonyait és viszonyait egyaránt kiválóan ismerő Sport Zoltán új rovatot indított, amelynek címe: A nap híre. Ebben minden alkalommal az előző nap általa legérdekesebbnek ítélt focihírét kommentálja. Íme, a csütörtöki nap híre, miszerint a közelmúltban mellőzötté vált Kenesei Krisztián öt év után távozik a Haladástól: Gyerekkora óta követem a pályafutását, és azon kevés magyar csatárok közé tartozik, aki a tehetségéhez méltó karriert futott be. Az MTK-ban kezdte magát nagyon kinőni, kombinációs készsége, rúgótechnikája és játékintelligenciája emelte a magyar átlag fölé. Tizenegyes- és szabadrúgás-specialista volt, aki megfordult külföldön, Kínában és Olaszországban is. A hazatérése után volt egy kis Vasas-kitérő, ezt követően pedig Szombathelyen telepedett le. Ahogy ő is nyilatkozta, az elmúlt öt évéből négy nagyon szépen sikerült, házi gólkirály, és csapata erőssége volt, nagyon sokat tett, hogy a szombathelyiek kijutottak a nemzetközi porondra, és állandó középcsapattá váltak. Nem mondanám törvényszerűnek, hogy most így alakult, de lehetett látni, hogy ebben az alakuló, fiatal csapatban Artner Tamás már nem adott akkora szerepelt neki, amit önmagától elvár. Egy kiváló futballistáról beszélünk, akit szerettek a szurkolók és a játékostársak, a vezetők pedig csak köszönhetnek neki, hogy szép sikerekhez segítette a csapatot. Úgy érzem, maradhatna, de már nem az ő játékáról szólt volna a Haladás focija. Ahogy mondta is, ha a sérülése a múlté, van benne még egy év valahol, ahol bíznak benne. A nap királya nálam Kenő! Egy csodálatos futballistakarrier kezd lezárulni, de ebben a hírben szerintem nincs igazi szenzáció. Olyan ez, mintha egy jó házasság bomlott volna fel: nem vitával, hanem az egyik fél részéről a segítséget, a másik oldalról pedig a lehetőséget megköszönve.