aranycsapat

Az Újpest és a válogatott egykori kiváló hátvédje, Urbán Flórián az elmúlt években előszeretettel ostorozza a magyar labdarúgás bizonyos szereplőit, jelenségeit. Gyakran nagyon is létező, aktuális problémákra, tünetekre hívja fel így a figyelmet. Van egy rendszeresen visszatérő megjegyzése, ugyanis nagyon zavarja őt, hogy manapság a futballisták többsége zselézi a haját. Három mondat tőle ezzel kapcsolatban a közelmúltból: „Aki zselés fejű, aki piperkőc, az nem fog küzdeni, mert nem fog megváltozni.” „Megy a hajzselézés, de mentálisan nullák, sok esetben a pénzvágy hajtja őket, futballribancokat nevelnek.” „Helyette a két zselés fejű piperkőcöt erőlteti.” Persze, ebben a témában sincs új a nap alatt, nézzük csak az alábbi képet az 1950-es évekből Bár akkoriban még nem hajzselét használtak, hanem disznózsírt vagy brillantint, de a lényege ugyanaz volt... Viszont a sportteljesítményre nem nyomta rá a bélyegét, ahogyan vélhetően most sincs hozzá túl sok köze
2017. 05. 26. 11:10
Böjte Csaba ferences szerzetes lesz az Aranycsapat idén kezdődő és 2018 végéig tartó emlékévének fővédnöke - mondta az emlékévet kezdeményező Lomnici Zoltán, az Emberi Máltóság Tanácsának elnöke szerdán Budapesten. Lomnici Zoltán elmondta, az Aranycsapat emléke nemcsak a sportot kedvelők, hanem az egész nemzet, a nemzeti önbecsülés és önértékelés számára is szimbolikus jelentőségű. Éppen ezért fontosnak tartotta, hogy olyan embert kérjen a fővédnökségre, akit vallási hovatartozástól, politikai beállítottságtól független tisztelet és szeretet vesz körül. Böjte Csaba úgy fogalmazott: "ezt a világot fenntarthatóvá kéne tenni, ehhez pedig fenntartható vágyakat kéne a felnövekvő fiatalság szívébe ültetni". Félelmetesnek nevezte, hogy ma mindenki a hatalommal és pénzzel tartja elérhetőnek a boldogságot, hozzátéve, hogy ha mindenki arra vágyik, örökösen "egymásnak fogunk esni". Rámutatott: olyan vágyakat kellene a fiataloknak adni, amilyenek Puskásék szívében is éltek. A sport, a művészetek szeretete, a természet, a világ megértésének vágya is lehet a kibontakozás útja - tette hozzá. Lomnici Zoltán elmondása szerint az emlékév során nem grandiózus eseményeket szeretne, hanem minél több helyen megtartott megemlékezéssel "eljutni a szívekhez". Hozzátette: 2014-ben magánemberként kezdeményezte a megemlékezés-sorozatot, és Szabó Tünde sportért felelős államtitkár április elsején jelentette be az emlékévet. Mint mondta, a 2018 végéig tartó időszakban az évszázad mérkőzésének tartott, a londoni Wembley Stadionban megvívott 6:3-as mérkőzés 65. évfordulója mellett még tucatnyi, az Aranycsapathoz köthető évforduló lesz. Példaként említette Bozsik József halálának 40., Lantos Mihály és Budai László születésének 90. évfordulóját.
2017. 05. 10. 15:37
A BBC a Salford Egyetem szuperszámítógépének (SAM) segítségével összeállította minden idők tíz legjobb válogatottjának listáját. Az első helyen a magyar Aranycsapat végzett. A SAM szuperkomputer hároméves ciklusokban figyelte meg a szerzett és kapott gólok számát, az ellenfelek erejét, azt, hogy az egyes válogatottak milyen erősségű tornákon (vagy épp tét nélkül) játszották le legjobban sikerült meccseiket. A számítógép az adott csapat legnagyobb sikerének évét, illetve az előtte és utána következő esztendő eredményeit vette figyelembe. Az így elkészült adatok alapján az 1954-ben világbajnoki ezüstérmet szerző magyar Aranycsapat 1953 és 1955 között bizonyult minden idők legjobb nemzeti együttesének. Az Aranycsapat ebben az időszakban a mérkőzései 80 százalékát megnyerte, és csak a 3 százalékát veszítette el, meccsenkénti lőtt gólok száma több, mint 4 volt átlagban, míg a kapott csupán 1,2. A BBC kiemeli az 1954-es vb-n Dél-Korea 9-0-s, majd a későbbi világbajnok NSZK 8-3-as legyőzését, nem beszélve az angolok kétszeri kiütéséről (6-3, 7-1) sem. Minden idők 10 legjobb válogatottja a SAM összeállítása alapján: 1. MAGYARORSZÁG (1953-55) 2. Brazília (1996-98) 3. Spanyolország (2009-2011) 4. Brazília (2012-2014) 5. Németország (2011-2013) 6. Hollandia (1973-75) 7. Brazília (1969-71) 8. Argentína (2009-2011) 9. Franciaország (2009-2011) 10. NSZK (1973-75)
2016. 06. 06. 11:34
Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon Keddről szerdára virradó éjszaka budai otthonában, életének 84. évében elhunyt Puskás Ferencné, a világhírű magyar labdarúgó, Puskás Ferenc (1927–2006) özvegye – adta hírül a Puskás.com. Hunyadvári Erzsébet 1932-ben született Budapesten, a Kispesti AC 16 esztendős kézilabdázójaként ismerkedett meg Puskás Ferenccel, a klub futballcsapatának sztárjával, akinek 1950-ben esküdött örök hűséget a kispesti Nagyboldogasszony-templomban. 1952-ben született meg egyetlen gyermekük, Puskás Anikó, aki 2011-ben a spanyolországi Valenciában hunyt el. Puskás Ferencné 1956. december 1-jén többszöri sikertelen próbálkozás után jutott ki négyéves kislányával együtt, éjszaka gyalog menekülve a szovjet hadsereg által megszállt Magyarországról Ausztriába, hogy azután Olaszországban csatlakozzon férjéhez, a november 1. óta Nyugat-Európában túrázó Budapesti Honvéd csapatkapitányához. Bizonytalan ausztriai és olaszországi átmeneti időszak után, amikor az MLSZ kétéves eltiltását a FIFA az egész világra kiterjesztette, Puskás Ferenc a világ akkori legjobb klubcsapata, a Real Madrid játékosa lett, és 1958-ban a családjával Spanyolországban telepedett le. Közben Magyarországon a katonai ügyészség indított ellene nyomozást hivatásos katonaként „csoportosan külföldre szökés bűntette” miatt, és a bűncselekmény 25 éves elévülési ideje alatt a világsztár labdarúgó nem is tért haza Magyarországra, felesége és leánya azonban az első amnesztia-törvények után, a ’60-as évek közepétől már rendszeresen – de persze szigorú ellenőrzés mellett – hazalátogatott a rokonokhoz. Puskás Ferencné öt kontinensre követte az edzőként Észak-Amerikától Ausztráliáig szinte mindenhol feladatot vállaló férjét, akivel a demokratikus fordulat után, 1991-ben költöztek vissza Magyarországra. Ötvenhat éven át voltak férj és feleség. A legendás sportember életének utolsó hat esztendejében már állandó gondozásra szorult, ezekben az években felesége sem hagyta el Budapestet, Spanyolországban élő lányával, unokáival és dédunokáival is csak akkor találkozhatott, ha ők látogatták meg a dédszülőket. A sport- és üzleti ügyekben korábban mindig a háttérben maradó Puskás Ferencné férje betegsége és halála után személyes segítséget nyújtott a Puskás című életrajzi könyv (Szöllősi György, 2005), a Puskás Hungary dokumentumfilm (Almási Tamás, 2009) elkészítéséhez, a felcsúti Puskás Akadémia elindításához, a FIFA Puskás-díj megalapításához, a spanyolországi Puskás-hagyaték hazaszállításához és a Puskás Intézet létrejöttéhez is. Leányával védjegyoltalom alá helyezte, és a családi licenckezelő cégbe (PUSKAS.COM Kft.) apportálta férje nevének és képmásának felhasználási jogait, megteremtve ezzel a lehetőséget számos, azóta is élő névhasználati szerződés megkötésére és a hivatalos ajándéktárgyak kereskedelmére. 2015-ben nemzetközi jótékonysági alapítványt (Puskás International Football Foundation) hozott létre alapítóként, a Szepesi- és Östreicher-díj évenkénti átadására, elhunyt futballisták családtagjainak megsegítésére, és a Puskás Ferenc életét bemutató nagyjátékfilm előkészítésére. Férje, majd egyetlen leánya elvesztése után Puskás Ferencné nagyon nehezen viselte az unokáktól, dédunokáktól való távollétet, és sokszor tapasztalhatta a férje emlékét idehaza gyakran még mindig kísérő bántó közönyt és tájékozatlanságot. Sohasem sajnálta viszont az időt és a fáradságot, hogy olyan ügyek mellé álljon, amelyeket méltónak gondolt Puskás Ferenchez.
2015. 08. 12. 12:41
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.