Napoli, Bayern München, Real Madrid, Manchester City és Club Brugge. Ezek a csapatok biztosították a helyüket a Bajnokok Ligájának egyenes kieséses szakaszában mindössze négy csoportmérkőzést követően. Közülük azonban egyértelműen kilóg a Brugge együttese, és nem csak azért, mert nem szoktuk meg, hogy a legjobbak között is versenyképes:
- a Leverkusen, Atlético Madrid és FC Portóval összesorsolt csapat úgy szerzett négy meccsen tíz pontot, hogy nem kapott gólt,
- a Genk után mindössze a második belga csapat, amely a legjobb 16-ba be tudott jutni,
- mindezt a Transfermarkt értékbecslése szerint a 32-es mezőnyből a nyolcadik leggyengébb kerettel.
Egy ilyen kimagasló eredményt kidolgozott stratégiával, tudatos építkezéssel lehet csak elérni. Ezt a kiegyensúlyozott, stabil teljesítményt az is bizonyítja, hogy az elmúlt hét szezonban ötször bajnoki címet szerzett a csapat. A Brugge receptje egyszerűnek hangzik, mégis működik: kemény munka és alapos scouting.
„Tudd, hol a helyed a táplálékláncban”
A Club Brugge 2005-ig 13 bajnoki címet és tíz Belga Kupát nyert. Nem arról van tehát szó, hogy egyik napról a másikra megerősödött volna egy kiscsapat. Az első és legfontosabb változást azonban 2011 hozta, amikor Vincent Mannaert lett a klub vezérigazgatója. Az akkor mindössze 38 éves sportvezetőnek markáns véleménye és elképzelése van arról, hogyan épül fel a nemzetközi futball világa, és ebbe hová illeszthető be a Club Brugge.
„Fontos, hogy legyen a klubnak identitása, mert a játékosok, szurkolók, sőt a pályamunkások és irodisták is ezzel azonosítanak minket. Találkoztunk a szurkolóinkkal. Öregekkel, fiatalokkal, ultrákkal, sőt még más csapatok drukkereivel is, hogy megtudjuk, mit jelent számukra a Club Brugge. Ezután alakult ki a szlogenünk:
ha nincs izzadtság, nincs siker. Persze ennél részletesebb az elképzelésünk, de ez már annyira ismertté vált, hogy a gólöröm közben is elhangzik. A bemondó azt mondja, »Nincs izzadtság«, majd erre felel a közönség azzal, hogy »Nincs siker«. Ez azonnal megmutatja egy játékosnak, mi a mentalitásunk
– mondta a Transfer Room blognak Mannaert.
Az első lépés tehát az identitás megszilárdítása volt, mivel a klubvezető szerint ez könnyíti meg a sportigazgató dolgát is. Ezzel a szlogennel edző, játékos és minden más alkalmazott is tudja, mire számíthat, ha a Club Brugge-t választja. A szurkolóknak is tetszett a szlogen, már 2011-ben is felelgetve kiáltották egymásnak a futballistákkal.
A Club Brugge azonban nem csak egy hangzatos mottóból áll, hozzá tartozik a térség egyik legjobb utánpótlása is. 2016 óta nem telt el olyan nyár, hogy 2-3 fiatal tehetség ne került volna az első keretbe a korosztályos csapatokból, vagy a Club NXT névre hallgató partnerklubból. Emellett viszont rendkívül komoly játékosmegfigyelői munka is zajlik, a Brugge olyan játékosoknak volt ugródeszkája, mint
- a 200 ezer euróért igazolt Ivan Perisic, aki aztán négymillióért szerződött a Dortmundba,
- az ugyancsak 200 ezerért szerződtetett Thomas Meunier, akit aztán 6 millió ellenében happolt el a PSG,
- a másfél millió euróért elhozott Carlos Bacca, akiért később tízmilliót sem sajnált a Sevilla,
- de mondhatnánk a saját nevelésű Charles De Ketelaerét is, akiért 32 milliót csengetett ki az AC Milan.
A Club Brugge mindössze négyszer költött többet átigazolásokra az elmúlt tíz idényben, mint amennyit az értékesített játékosokból szerzett. Ez is a koncepció részét képzi, erről is részletesen beszámolt Mannaert.
A kulcs az, hogy tudd, hol van a helyed a táplálékláncban. Egyrészt vannak nálad nagyobb halak, másrészt viszont kisebbek is. Ezt a pozíciót tisztelned kell. Sikeresek akarunk maradni, Belgium topcsapatának lenni azt is jelenti, hogy győznünk kell itthon, ebben kell megtalálni az egyensúlyt.
Ennek része az is, hogy nem próbáljuk meggyőzni a legjobbjainkat, hogy ne igazoljanak jobb csapatokba. Ezzel együtt fontos, hogy a megfelelő piacon aktív legyél. A ligánkban és a hasonló erősségű bajnokságokban is figyeljük a legjobb teljesítményeket, de ugyanígy alacsonyabb és picivel magasabb osztályokban is nyitott szemmel járunk. A célunk, hogy felkaroljuk az alacsonyabb bajnokságokból a jó játékosokat, miközben az erősebb ligákba eladjuk a legjobbjainkat, de eközben eredményesek maradjunk.”
Nem csak a pályán igazolnak jól
Az egyik legérdekesebb része a Club Brugge fejlődésének, hogy mostanra az edzők kinevelésében is legalább annyira erősnek bizonyult, mint a játékosaiban. Eleinte a rutinos menedzsereknek szavazott bizalmat a klub, Christoph Daum komoly német és török múlttal 2011 és 2012 között 1,94 pontot szerzett átlagban (31 meccsből 19-et nyert meg és háromszor ikszelt a csapat), ezután viszont George Leekens – aki utóbb, Marco Rossi előtt, 2017-2018 fordulóján mindössze négy meccs erejéig a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket azzal, hogy 22 meccsből csak tízszer nyert, így fél év után megköszönték a munkáját.
Ezután egészen izgalmas korszak következett, mivel a Villarrealtól búcsúzó Juan Carlos Garrido került a kispadra, akivel támadófutballt játszott a Club Brugge. Ugyan a 37 meccsen 75 lőtt gól imponáló, mint ahogy az is, hogy a nyolcadik helyen átvett együttest egy bronzéremig vezette Garrido, de a 2013-2014-es idény elején, a Slask Wroclaw ellen elbukott Európa Liga-selejtező után menesztették. Philippe Clement ugrott be ideiglenesen, de a kapuslegenda, Michel Preud’homme tette le a mai eredmények alapjait. Nemcsak megnyerte a Belga Kupát 2015-ben, amely nyolc év után az első trófeája volt az egyesületnek, hanem pallérozta a feltörekvő fiatal szakembereket is. Miután Preud’homme 2017-ben visszavonult, új irányvonalat választott a klub:
- 2017-ben a horvát Ivan Leko ült le a kispadra, aki még aktív pályafutása során négy szezont töltött a csapatban. Az ő érdeme volt, hogy az addig használt 4–3–3-as és 4–2–3–1-es rendszert lecserélte a modernebb 3–5–2-es szisztémára, ami ugyan sikeres volt, de egy állítólagos csalási ügy mellett a második szezonban nem jött össze a bajnoki cím, így távozott. Később a rendőrség hiába kutakodott nála többször is, bizonyítékot nem talált.
- Leko után a 45 éves Clement kapott lehetőséget, aki miután végigjárta a klubnál az edzői ranglétrát, fantasztikus munkát végzett, úgy nyert két bajnoki címet zsinórban a csapattal, hogy 2019 nyarán a komplett kezdőcsapatát szétcincálták az európai klubok. A Brugge 65 millió eurót kaszált, miközben 34 milliót költött erősítésekre. Az edzőt két és fél év után a Monaco csábította el.
- A 2022 januárjában kinevezett Alfred Schreuder vitte tovább az együttest, 21 meccsén úgy nyert 15-ször, hogy a látványos játék sem maradt el, a nyáron le is csapott rá az Ajax Amszterdam. Így került a kispadra Carl Hoefkens, aki 2018 óta a klub kötelékéhez tartozott korosztályos csapatok edzőjeként, illetve a felnőttek másodedzőjeként. Noha nullkilométeres edző, négy BL-meccsén nem kapott még gólt sem a csapata, amely vele 16 tétmeccséből 11-et megnyert.
A Club Brugge az elmúlt években olyan belső rendszert alakított ki, amelybe a korábbi futballisták be tudnak csatlakozni immár edzőként, így a csapatfilozófiának megfelelően végzik tovább a munkát. Jóllehet, Preud’homme és Clement sem a feltörekvő, ifjú edzők táborába tartozott, azért ebben is mernek merészet húzni, mivel Leko és Schreuder is a tapasztalatlanabb szakemberek közé tartozott, de már Garrido is bátor vállalkozás volt. Hoefkens pedig telitalálatnak tűnik.
Csak pozitív dolgokat hallottam Hoefkensről. Nagyon jól tud bánni az emberekkel, remek taktikai érzéke van, a stábja és a játékosai is szeretik. A fiatalok szépen fejlődnek vele, ráadásul nagyon nyugodt marad a sikerek és a kudarcok alatt is. A Brugge egy sikeres gépezetté vált, évek óta erős csapatot épít, de ezt mutatják a BL-eredmények is
– mondta a 24.hu-nak Steven Vanharen, a United World égisze alá tartozó klubok sportigazgatója.
A Club Brugge Leko óta 3–5–2-ben áll fel, de a Bajnokok Ligájában 4–4–2-t is előszeretettel pályára rakott Hoefkens. A nemzetközi találkozókon a fő szempont a kompakt védekezés, majd az abból indított támadások. Az utóbbiban elképesztően hatékony volt a Brugge, 5,3 xG-ből sikerült hét gólt lőnie az együttesnek, különösen a Porto ellen sikerült rengeteg helyzetet kidolgoznia. Ugyanakkor kár elhallgatni a tényt, hogy mind a négy BL-csoportkörös meccsén legalább 1 xG-t engedett ellenfeleinek, az Atlético Madrid pedig kétszer is 2 xG fölé jutott a belga bajnok ellen.
Hogy ennek ellenére mégsem kapott gólt a Club Brugge, az egyértelműen a Liverpooltól igazolt Simon Mignolet érdeme, aki 14 lövést hárított az Atlético ellen.
14 – Simon Mignolet has made 14 saves without conceding against Atlético Madrid in the UEFA Champions League this season, the most saves on record against an opponent without being beaten in a single season in the competition (2003-04 onwards). Gandalf. pic.twitter.com/55iP3FFJym
— OptaJoe (@OptaJoe) October 12, 2022
A ragyogó eredmények mögött tehát akad némi túlteljesítés is, de kétségtelen tény, hogy a kemény munkára kihegyezett mottó jól működik. A Brugge számára szerencsés együttállás, hogy a csoportriválisok közül a Leverkusen és az Atlético is jócskán alulteljesít. A Gerardo Seoanét a Porto elleni vereség után Xabi Alonsóra cserélő Bayer kilenc bajnokijából csak kettőt nyert meg, a BL-ben pedig négy forduló alatt csak három pontot kapart össze.
Az Atlético Madridnál nincs ekkora baj, Diego Simeone csapata három bajnokit nem nyert csak meg, de a BL-ben négy meccsen összeszedett 4 pont nagyon karcsú. Elmondható tehát, hogy a Brugge számára nagyon szerencsésen alakult a csoport, ami szintén hozzájárult a jó szerepléshez.
„Elképesztő önbizalom jellemzi a csapatot, elhisszük, hogy extrém dolgokra is képesek vagyunk. Mindent el fogunk követni, hogy a lehető legtovább jussunk. Mindent. Már az első csoportmeccsen is azt mondtam az öltözőben, mindegy milyen eredményt érünk el, de nem akarok úgy bemenni a fiúkhoz a lefújás után, hogy azt érezzem, »ebben több is lehetett volna ma«” – idézte a Reuters Hoefkenst az Atlético Madrid elleni első csoportmeccset követően.
A Brugge-játékosok nem csak csapatként, egyénileg is kitettek magukért: Brandon Mechele 25-ször tisztázott a tizenhatoson belül, ennél csak a zágrábi Dino Peric volt aktívabb védekezésben. Abakar Sylla (10) és Denis Odoi (9) a létfontosságú blokkolásukkal szintén az élmezőnyhöz tartoznak, a középpályán pedig Kamal Sowah-nál csak hárman helyeztek több nyomást a labdás játékosra, ez óriási segítség a védelem számára.
Támadásban kevésbé impozáns a belga bajnok, árulkodó, hogy Mignolet a BL harmadik legnagyobb távolságot passzoló játékosa, vagyis az ő gyors indításaiból alakul ki sok veszélyes helyzet. A Barcelonától igazolt Ferran Jutglà viszont sokat kihoz ezekből, két gólt és két gólpasszt jegyzett, amivel az egyik legtöbb gólhelyzetet teremtette a BL-mezőnyben, ráadásul nála minőségibb gólpasszokat (1.7 xG) senki sem jegyzett. Sowah a védekezésen kívül támadásban is remekel, a büntetőket leszámítva 1.8 xG-t termelt, ami Benzema, Vlahovic vagy épp Nkunku szintjének felel meg, de még nem tudja ezt konzisztensen hozni a meccsein, ráadásul a negyedik fordulóban piros lapot kapott, így a Porto ellen nem léphet pályára.
A Club Brugge nem egy tökéletes csapat, de Hoefkens nagyszerűen motiválja és rakja össze együttesét a nagy mérkőzésekre. A belga ligában érezhető is, hogy a sorozatterhelés még döcög, 11 mérkőzéséből hetet nyert meg a címvédő, de ha télen nem szedik szét teljesen, akkor izgalmas lesz végignézni, hogy a BL egyenes kieséses szakaszában mire megy.
